2026. október 21.

Szacsvay Imrére emlékeztek Nagyváradon

Szacsvay Imrére emlékeztek Nagyváradon
Az RMDSZ Bihar megyei és nagyváradi szervezete, együttműködve a történelmi magyar egyházakkal és a Szacsvay Imre Általános Iskolával október 24-én, a nagyvárad-olaszi református templomban emlékműsorral tisztelgett az 1848?49-es forradalom és szabadságharc országgyűlésének mártír jegyzője, Szacsvay Imre előtt, halálának 172. évfordulóján.
 
Az eseményen Dénes István Lukács, a Bihari Református Egyházmegye esperese hirdette az igét, beszédet mondott Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, felléptek a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai és Meleg Vilmos színművész.
 

[Best_Wordpress_Gallery id="759" gal_title="Szacsvay 21"]

A megemlékezést követően egyéni koszorúzásra került sor Szacsvay Imre szobránál, az Ezredévi emléktéren.
 

Szacsvay Imre. Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírja

Szacsvay Imre (Nagyürögd, 1818. november 1. ? Pest, 1849. október 24.) ügyvéd, politikus, az 1848?49-es szabadságharc vértanúja.

Nagyváradon jogi tanulmányokat végzett. Mint Beöthy Ödön jurátusa, ott volt az 1839?40 évi országgyűlésen, majd 1840-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagyváradon ügyvédi gyakorlatot folytatott és a Bihar vármegyei liberális reformellenzék tagjaként politizált. 1848-ban Váradolaszi és Újváros országgyűlési képviselője volt.

1848 májusában Kossuth Lajos a nagyváradi kincstári uradalom felügyelőjévé nevezte ki. Júniusban az első népképviseleti országgyűlés tagjának választották. Képviselőként mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett, a képviselőházat Debrecenbe is követte. 1849 januárjában a képviselőház jegyzőjévé választották. A debreceni országgyűléseken Kossuth Lajos bizalmas híve, a radikális képviselőcsoport egyik vezetője, majd április elejétől az akkor alakult Radikális Párt tagja. Jegyzőként Almásy Pál és Perényi Zsigmond mellett a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. A szabadságharc bukása után egy ideig bujkált, de elfogták. A császári hatóságok a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása miatt perbe fogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.

Ma is álló emlékszobrát, Margó Ede alkotását 1907. március 15-én leplezték le Nagyváradon. Felirata: ?Csak egy tollvonás volt bűne?.

Fotók: Csíki János

http://denagy.test/
Kapcsolódó hírek a kategóriában
Az aradi vértanúkra emlékezett Debrecen és Nagyvárad
Oct 07, 2026
Megújult Nagyvárad egyik ikonikus épülete: a volt Pénzügyi Palota lett a megyei tanács új székháza
Sep 28, 2026
Megújult a nagyváradi magyar katolikus közösség két fontos temploma
Sep 21, 2026
Nagyvárad története a régió története is – Debrecenben is bemutatták Fleisz János új könyvét
Sep 10, 2026
Debreceni kutató is vizsgálja a magyar–román határvidék változásait Nagyváradon
Sep 06, 2026
Debrecen és Nagyvárad együttműködésével fejlődik a sürgősségi ellátás
Sep 03, 2026