Szimfonikus hangverseny

Nagyváradi Állami Filharmónia
str. Moscovei nr. 5.
2018/11/08 - 19:00 - 21:00

 Műsoron:
A. Dvořák:
– Szláv tánc, op. 46, no. 8
– a-moll hegedűverseny, op. 53

P. I. Csajkovszkij: Manfréd-szimfónia, op. 58               
Vezényel: MIHAI AGAFIȚA (Moldovai Köztársaság)
Közreműködik: DALIBOR KARVAY – hegedű (Szlovák Köztársaság)
                
Következő koncertünkre három nagy szépségű művet ajánlunk a nagyérdemű figyelmébe. Az első részben Antonin Dvořák (1841—1904) két művét fogjuk előadni. Elsőként a 8. Szláv tánc, op. 46 fog felcsendülni. Antonín Dvořák, a cseh nemzeti iskola képviselője, két sorozatban (op. 46, 1878 és op. 72, 1886), egyenként 8-8 táncban fogalmazta meg először kétzongorás változatban, majd szimfonikus zenekarra átírva népének virtusát megjelenítő Szláv táncait. Ihlető forrásként természetesen Brahms Magyar táncai is hatottak rá. A Szláv táncokóriási sikert hoztak a szerzőnek és a hangversenyeknek ma is kedvelt darabjai, egyenként vagy akár teljes ciklusban is. Ezt követően az a-moll hegedűversenyt (op. 53) hallhatja a nagyérdemű, melyet Dvořák Joachim Józsefnek ajánlott. A versenymű a tánc és dal jegyében keletkezett, hegedűtechnikai megoldásaiban Joachim is segítette a zeneszerzőt. A koncert zárásaként Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) Manfréd-szimfóniája (op. 58) hangzik fel. A szimfóniát 1885-ben írta a szerző, Byron démoni szenvedélyű alkotása nyomán. A szimfónia létrejöttében azonban Csajkovszkijra két kortársa is hatással volt, egyrészt Liszt Ferenc programatikus szimfonikus költeményei, másfelől Balakirev zenéje. A Manfréd-szimfóniát egy évvel keletkezése után, 1886-ban Moszkvában mutatták be, nagy sikerrel. Bár meghatározott költői tartalom hordozója, a klasszikus szimfóniák szerkesztési elveit követi. Mindegyik tétele egy-egy byroni képet ábrázol.

+ Google Naptár + iCal Exportálás