A klímaváltozás hatásait vizsgáló stratégiai tervet dolgoz ki az Európai Területi Társulás

A klímaváltozás természeti és gazdasági hatásait vizsgáló, az ezzel kapcsolatos intézkedéseket és feladatokat meghatározó átfogó stratégiai tervet dolgoz ki az Európa-kapu Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (ETT-EGTC) – közölte Tasó László, a szervezet elnöke, fideszes országgyűlési képviselő egy klímavédelmi konferencián a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonyban szerdán.

A harminchét magyar és román önkormányzatból álló, 2012-ben létrehozott határ menti társulás tagjai szándéknyilatkozat elfogadásával erősítették meg a terv kidolgozását. Az eseményen a kormánypárti politikus elmondta, a stratégiára szeretnék alapozni a térségbe tervezett fejlesztéseket, illetve fel szeretnék hívni a lakosság, a tagtelepülések és a megyei önkormányzatok figyelmét az éghajlatváltozás erősödő veszélyeire.

A kidolgozandó stratégia elsősorban a mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra és az élőhelyekre vonatkoztatva vizsgálná a klímaváltozás hatásait, erre alapoznák a későbbi intézkedések és feladatok végrehajtását. Tasó László kifejtette, a közös szándéknyilatkozatban egyben arra kérik az Európai Bizottságot, hogy a program eredményes végrehajtása érdekében a határon átnyúló egységes ökoszisztéma biztosítása és megőrzése céljából a jogi akadálymentesítés területén minden eddiginél gyorsabb és átfogóbb szabályozási változtatásokat léptessen életbe.

Sem a magyar, sem pedig a román kormány nem tett meg mindent azért, hogy az erre vonatkozó jogi akadályok elháruljanak, most is vannak olyan közösségi forrásból megvalósult ETT-s beruházások, amelyeket a jogi akadályok miatt nem lehet használni – jegyezte meg Tasó László, hozzátéve, az együttműködés addig nem lesz hatékony, amíg a bizottság nem alkot meg valamilyen direktívát vagy szabályozást.

A felszín alatti vízbázis megőrzésére nincsen összehangolt együttműködés a határ magyar és román oldalán, nincsenek közös technológiai megoldások és – a szándékok ellenére – nincs közös energiapolitika sem, valamint a fejlesztésekhez szükséges források sem állnak rendelkezésre – sorolta az ETT elnöke. Szavai szerint a társulás az utóbbi időszakban nem kapott lehetőséget arra, hogy az uniós források megszerzése érdekében részt vegyen a tervezési folyamatokban, holott a jogi intézményként működő társulás a közreműködői státusz mellett végrehajtója is lehetne a projekteknek.

Az ETT klímavédelmi programjában fontos szerepet kapna emellett az ivóvízbázis feltérképezése és a vízhasználat szabályozása, egy határokon átnyúló öntözési rendszer létrehozása, a térségi termálvíz-készlet felmérése és hasznosításának lehetőségei, illetve a napenergia felhasználása – fogalmazott Tasó László.

Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az eseményen elmondta, az ETT megalakulásakor komoly fejlesztési célokat, így például a térség integrációját és a természeti értékek védelmét tűzte ki maga elé.

A konferencián többek közt a magyar és román EGTC-k működéséről, a klímapolitikáról és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás agrotechnikai lehetőségeiről hallhattak előadásokat a résztvevők.