A trianoni békediktátum 101. évfordulójára emlékeztek Debrecenben és Nagyváradon

Június 4-én, a trianoni békediktátum 101. évfordulója alkalmából Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megemlékezést és koszorúzást rendezett a Bem téren Émile Guillaume Magyar fájdalom című szobránál. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői a nemzeti összetartozás jegyében közös nagyváradi megemlékezésére a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán, az ún. partiumi panteonban található Trianon-emlékjelnél került sor.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a trianoni békediktátum 101. évfordulója alkalmából megemlékezést és koszorúzást rendezett a Bem téren Émile Guillaume Magyar fájdalom című szobránál. 

Az eseményen Kósa Lajos országgyűlési képviselő mondott beszédet, aki többek közt arról ejtett szót, hogy a trianoni döntéshozókat egyszerű, primitív nagyhatalmi érdek vezérelte, semmi más: sem jogok, sem méltányosság, sem igazságosság, sem a felelősség keresése. Nagyhatalmi motivációból jelentették ki, hogy az általuk meghatározott határok etnikai határok.

Ott akkor Magyarország feldarabolásáról és lassú kivéreztetéséről döntöttek. Az igazságtalan határmeghúzással magyarok millióinak okoztak mérhetetlen keserűséget. De kiderült, hogy hiába darabolják fel az országot, a nemzeti öntudatot, a kultúrát, a magyar hagyományokat nem lehet határokkal elválasztani – hangsúlyozta Kósa Lajos.

Soha nem érte még a magyar nemzetet ekkora csapás, de visszatekintve a ma 101 évvel ezelőtt történtekre, helyes döntés volt a magyarok részéről, hogy ezt a napot nem gyásznapként, hanem a nemzeti összetartozás napjaként tartjuk számon. Ez a nap figyelmeztet minket arra, hogy újrakezdeni, újjáépíteni mindig lehet, ha van erőnk, megtartó keresztény hitünk, nemzeti identitásunk, kulturális küldetésünk, akkor a magyaroknak ez sikerülni fog. S itt, a Kárpát-medencében a magyarokról csak a magyarok dönthetnek – hangsúlyozta Kósa Lajos.

« 1 A 3 »

A beszédet követően Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében koszorút helyeztek el a szobor talapzatánál Papp László polgármester, valamint Széles Diána és Puskás István alpolgármesterek, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat valamint fegyveres testületek, pártok, társadalmi és civil szervezetk képviselői.

A koszorúzást „Főhajtva állunk színetek előtt” címmel emlékműsor követte a Csokonai Színház és a Nagyváradi Szigligeti Színház művészei előadásában.

Megemlékezés Nagyváradon

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői a nemzeti összetartozás jegyében közös nagyváradi főhajtással emlékeztek a trianoni békediktátumra annak 101. évfordulóján. Az eseményre a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán, az ún. partiumi panteonban található Trianon-emlékjelnél került sor június 4-én délelőtt. A megemlékezés a Szózat eléneklésével kezdődött, majd a szervezők nevében Nagy József Barna mondott rövid felvezető beszédet, hangsúlyozva, hogy száz év minden történelmi negatívuma ellenére él a magyar nemzet, van magyar élet a nyugati nagyhatalmak által idegen uralom alá rendelt Nagyváradon, van tehát okunk reménykedve a jövőbe nézni.

Tőkés László püspök, az EMNT elnöke a szentírást idézve hívta fel a figyelmet az isteni gondviselésre, amelyet mindenkor megtapasztalhatnak a jóravaló, igaz emberek, függetlenül a hatalmasok és győztesek által vezérelt történelem csapásaitól és kacskaringóitól. Átfogó visszatekintésében lajstromba vette az elmúlt száz év nemzetnyomorító momentumait, amelyek miatt a magyarság egésze is, de különösen kisebbségbe szakadt részei a folyamatos és sorozatos nélkülözés és jogfosztás állapotában vészelték át ezen időket. Nem rejtette véka alá az erdélyi magyarság jelenlegi sérelmeit sem. „A trianoni trauma mindmáig rányomja a bélyegét életünkre, történelmünkre, mindennapjainkra” – mondotta a volt európai parlamenti képviselő. Az EMNT és a Néppárt Trianon gyógyítására szövetkezett, örvendetes módon ezt a célt szolgálja a kettős állampolgárság intézménye is, valamint több más nemzetpolitikai intézkedés. Nem szabad hagyni, hogy az emlékezetpolitikát kisajátítsák az utódállamok többségi népei, a magyaroknak igenis joguk van szembenézni a múltjukkal és kimondani az igazságot Trianon ügyében. Azért küzdünk, hogy saját honunknak érezhessük hazánkat, szembeszállva a kisantanti magyarellenes politikával, jogaink kivívásáért – hangsúlyozta Tőkés László. Aktuálpolitikai síkon kitért arra, hogy a bukaresti kormányban szerepet vállaló magyar érdekképviselettől joggal várható el annak az egész közösségünket sértő jogszabálynak a hatálytalanítása, amely ünnepnappá avatta Romániában a trianoni diktátum aláírásának napját. Emlékeztetett: ebben az országban ártatlan magyarok ülnek börtönben politikai elítéltekként, ma, 2021-ben, az Európai Unióban! Az EMNT elnöke egyúttal a győztes/legyőzött logikát meghaladó partneri viszony fontosságáról is beszélt a román–magyar kapcsolat viszonylatában.

Csomortányi István, az EMNP elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke felszólalásában vázolta azokat a „világnézeti tévelygéseket”, amelyek a haza és a nemzet szétszakításához, Trianonhoz vezettek annak idején. Tanulnunk kell a múlt hibáiból, ha nem akarjuk ismét elkövetni azokat, és elszenvedni következményeiket – vélte. Aggasztó az, hogy erdélyi közösségünk többet fogyatkozott a viszonylagos, látszólagos szabadság három évtizede alatt, mint az azt megelőző hetven évben – mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha tavaly a trianoni békediktátumnak volt centenáriuma, idén Kós Károlyék „Kiáltó Szó” című manifesztumának. Ennek szellemében ismét magasra kell emelnünk az autonómia zászlaját, és az új transzilvanizmus eszközével, felelősséget vállalva magunkért mindent megtenni, hogy ne teljesedjen be rajtunk a Trianonban nekünk szánt sors.

« 1 A 5 »

Tőkés László korábban felemlítette a magyar Országgyűlés tizenegy évvel ezelőtti határozatát, amelyben június 4-ét a nemzeti összetartozás napjának nyilvánította, ezzel mintegy kodifikálva azt, amit ő maga már évtizedek óta hangoztat: elengedhetetlenül szükséges a trianoni sebek begyógyítása. De fontos, hogy az összetartozás ne csak üres jelszó legyen, hanem egymás szeretetében nyilvánuljon meg – mondotta, hiszen „a népek közötti gyűlölet gyilkos szökőárja” többször is rázúdult a magyarságra a történelem során, ám a nemzet belső megosztottsága egyfajta önkéntes Trianont jelentett és jelent, máig tartóan.

A rendezvény végén Török Sándor tolmácsolásában elhangzott egy alkalomhoz illő vers, az EMNT és az EMNP vezetői elhelyezték a koszorúikat, végül az emlékezők elénekelték a Himnusz.

A nagyváradi képeket Farkas László készítette