Bemutató, kiállítás és Babusgató foglalkozás a Vojtina Bábszínházban

A Vojtina Bábszínház az évad első bemutatójával, az első kiállítással, és az első Babusgató foglalkozással várja az érdeklődőket egy héten belül.

Törpék és óriások kiállításmegnyitó

Szeptember 20-án, kedden 14.00 órakor nyílik az idei évad első kiállítása! A 2022/2023-as évadban a “tér” a hívószava a bábszínház tárlatainak. A sorozat az Összeérzések címet viseli, első állomásában a Törpék és óriások földjére hív bennünket. 

„Minden ember egy szobát hordoz magában.”

FRANZ KAFKA: A nyolc oktávfüzet (Ford. Tandori Dezső) Bp., Cartaphilus, 2000. 7.

A térfogalom számtalan különböző jelentései egyszerre vannak jelen az életünkben: élettér, gondolkodás és fantázia mentális tere, települések általunk megélt tere és az építészet tere (szabályos és szubjektív térélmények), a tudomány geometrikus tere… Beszélünk a fizikai és az érzéki észlelés teréről, sőt a különböző kultúráknak más-más területéről is. Az univerzum végtelen tere a 21. században kiegészül a virtuális, és a kiterjesztett valóság terével, így az ember anyagi tere átalakul a képek és a hangok anyagtalan terével.

Platon a fizikai dolgok helyének tekinti a teret, Moholy-Nagy László szerint a tér érzékeink útján tapasztalt realitás. Gaston Bachelard a gondolkodás, a képzelet és a lélek tereiben kutatva azt állítja, hogy a térnek mindig az emlékek adnak időbeli dimenziót: „A tér ezernyi méhsejtjében tárolja az időt.” … „Az emlékek mozdulatlanok, és annál maradandóbbak, minél inkább térhez kötöttek.”

Az archaikus világmodellben a tér életre kel, lélekkel van felruházva, és a tér és idő együtt működik. A tér nem csak úgy keletkezhet, hogy elválik valamitől, hanem sokkal inkább kibontakozik, kiterjed, belülről kifelé kibontódik.

A mesék tere?

Első állomásunk a törpék és az óriások földjére vezet, ahol jól megférnek egymással méretben nagyon különböző lények. A törpék apró termetűek, leginkább természetfelettiek, akik között vannak barátságosak, jóságosak, gonoszak, veszélyesek, kifürkészhetetlenek, makacsok is. Lakhatnak barlangban, erdőben, hegyoldalak üregeiben. Többek között a föld és az ásványi birodalom őrei is lehetnek ők. Az óriások gigászi méretű emberformájú lények, akik lehetnek védelmezők és ellenségesek is. Általában a természet brutális erőit személyesítik meg, fizikai erejük félelmetes.

A kiállítás látogatható:

  1. szeptember 20-ától október 30-áig

Összeérzések (szinesztézia) – kiállítás-sorozat

„Színek zengése! Fények zúgása!” (Dsida Jenő)

Az összeérzések (szinesztézia) az a jelenség, amikor egy érzékszervünkkel észlelt jelenség felidéz egy másik szervvel észlelhető érzést (pl.: a sárga szín meleg, a kék hideg).

Az évadban a tér rejtélyeit kutatjuk. 5 kiállítási egységben a tér ki- és átalakításának szemléletével, a közvetlen alkotás sokféle megtapasztaltatásával foglalkozunk. Arra törekszünk, hogy az alkotótérré alakított kiállítóterem esztétikája inspiráló, kísérletező tevékenységeket, a nézői komfortból való kimozdulást szolgálja. A spontaneitás, az improvizáció, a szürrealizmus kap teret a galériánkban.

Érdekel minket, hogy miképpen hat a tér szerkezete, variábilis átrendezhetősége az alkotás folyamataira, a közös gondolkodásra, a gyermeknézők rögtönzött manualitására, illetve az átalakíthatóság szabadsága milyen módon fokozható a színház zárt, építészeti tereiben.

Tematikánkban a képzelet határtalan tereiben kalandozunk. A több érzék egyidejű együttműködésével kísérletezünk, a látás, a hallás, a tapintás, sőt, a szaglás érzékei számára is ingereket, impulzusokat teremtő felületeket alakítunk ki. Téralkotási kísérleti sorozatunk fontos eleme, hogy olyan organikus térélményeket alakítunk ki, amelyekben az érintkezés, a mozgás, a formálhatóság szinkronban van jelen, illetve a térbe lépők viszonyokat alakíthatnak ki a jelenlévő tárgyakkal, formákkal, képekkel.

A sorozat elemei:

Törpék és óriások földjén (méretek és arányok, kevés és sok)

Szabályos és organikus variációk (szögletek és ívek)

Kimerevített képek (sík és plasztikus)

Fantasztikum terei (valóság és fikció)

Titkok és varázsok (áttetsző és átlátszatlan)

Újra Babusgató a Vojtina Bábszínházban!

Elérkeztek szeptember azon napjai, amikor a legapróbb barátaikat és játszótársaikat várják a játszószínházba a társulat tagjai, ugyanis szeptember 23-án, 25-én és 26-án 10.00 órától újra Babusgató!

“A játékfoglalkozáson olyan teret, a térben cselekvésre ösztönző lehetőségeket hozunk létre, melyben egyféle „univerzumi” rétegződésben élheti meg a csecsemő és a kisgyermek a maga teljességét. Foglalkozásunk 60 percében arra törekszünk, hogy szelíd eszközökkel örömöt sugárzó, bizalmat árasztó játéktérben játszunk a babával és szüleivel. Alkalom nyílik különleges játékszereket vizsgálni, mások játékéba bekapcsolódni, mozgásos mondókákra mozgolódni, egymást megkeresni, és énekelni, énekelni, énekelni. Semmi nem kötelező. Öt felnőtt játszó szabályozza az idő lüktetését, és egy muzsikus szolgáltatja a zenei atmoszférát.

Havonta várjuk a gyerekeket és szüleiket e foglalkozásra. Pénteken, vasárnap és hétfőn egy-egy játék keretében ismerkedünk legfiatalabb játszótársaink „természetrajzával”. Táncolunk, éneklünk, mesélünk, azaz babusgatunk. Erre a foglalkozásra csak az előre bejelentett baba-szülő párt tudjuk fogadni.”

Jelentkezni a 06/52/418-160-as telefonszámon lehet.

A Babusgatóra 3 hónapos kortól 3 éves korig várjuk a babákat!

A foglalkozás hossza: 60 perc

Hoppláda /Bemutató/

Szeptember 25-én, vasárnap 10.00 órakor mutatják be az évad első premierjét, a Hoppládát!

Paul Maar művét Kiss Gergely Máté, a Csokonai Színház színművésze állítja színpadra. Gergő színészként több előadásban is dolgozott már a Vojtinában, nagyon jól ismeri a társulatot, most pedig rendezőként mutatkozik be. Csata Zsolt, szintén a Csokonai Színház színésze pedig első alkalommal dolgozik a bábszínházban, így egy egészen izgalmas alkotócsapat mutatkozik be a nagyszínpadon.

A Hoppláda tele van humorral, bohóctréfákkal, de sokkal mélyebb, a gyerekeket zsigeri szinten érintő témákról is beszél, mint például a barátság, vagy az irigység.

Szereposztás:

Paul Maar Kikerikiste című művét fordította: Mohácsi Árpád

Dramaturg: Oláh-Bebesi Bori

Zenéjét írta M. Ravel: Bolero című műve felhasználásával: Czapp Ferenc

Koreográfus: Katona Gábor

Tervező: Schneider Jankó

Rendezőasszisztens: Mercs Máté Péter

Rendező: Kiss Gergely Máté

A bábokat és jelmezeket készítették: Kissné Kati, Nádasiné Szegedi Éva, Oláh Richárd

Fény: Ágh András, Barta Zoltán, Nánási Barnabás

Hang: Czapp Ferenc

Szereplők: Hell Krisztina, Telenkó-Oláh Tímea, Csata Zsolt m.v./Mercs Máté Péter

Adalberta és Borsó régóta szomszédok, és barátságuk sok veszekedést és nehézséget kiállt már. Szívesen játszanak egymással, de barátságukat folyton beárnyékolja egy felemás helyzet: nehéz úgy barátkozni, ha úgy érzed, hogy a társadnak jobb, szebb és főleg nagyobb játékai vannak. Nem marad más ilyenkor, mint elkérni, ha nem adja, elvenni s ha akkor sem; veszekedni, parancsolni, zsarolni. Borsó és Adalberta barátságába ekkor toppan be a titokzatos idegen, akinek éppen kapóra jön a veszekedésük. Tréfákba csomagolt gonosz átveréssel próbálja őket meglopni, ami sajnos sikerül is. A két barát ezután már csak egymás bizalmára számíthat. Megtanulják a leckét, és barátságuk immár olyan erőssé és olyan kitartóvá válik, amiben nincs helye hazugságnak, átverésnek, és gonosz idegeneknek.

Az előadást 3 éves kortól ajánljuk!

Az előadás jogait a Verlag für Kindertheater Weitendorf GmbH és a Hofra Kft. közvetítette.