Debrecen pályázik az Irodalom Városa címre

Aláírta a határozatot a város polgármestere: Debrecen pályázik az UNESCO „Irodalom Városa” címére. A kultúra számos területére kiterjedő, négyéves programterv középpontjában az „irodalom mint gyógyír” áll. A széleskörű összefogással megírt pályázat részleteiről a Református Kollégium Nagykönyvtárában tartottak tájékoztatót. 

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2004-ben azzal a céllal hozta létre a Kreatív Városok Hálózatát, hogy erősítse a települések közötti együttműködést. Ennek részeként hét kreativitási területen várják a városok jelentkezését a csatlakozásra. Debrecen az irodalom területén nyújtja majd be pályázatát. Papp László polgármester ennek sajtónyilvános bemutatásán elmondta: Debrecen az elmúlt években sokat fejlődött a gazdaságfejlesztés területén, de egy város akkor erős, ha nemcsak egy adott területre koncentrál, hanem az élet minden szegmensében építi a jövőjét.

„Szeretnénk, hogyha Debrecen a világ kultúrtörténetébe is bekapcsolódna az UNESCO pályázatán keresztül, és ott is komoly eredményeket érne el. Nagyon bízom benne, hogy a város kulturális brandjét – ami ma is létezik, de talán az országhatárokon kívül kevéssé ismert – tovább tudja építeni ez a cím” – fogalmazott a városvezető.

Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke arról beszélt, hogy Debrecen pályázata az egész magyar irodalomnak kaput nyithat a nagyvilág felé. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta a tájékoztató helyszínéül szolgáló Református Nagykönyvtár jelentőségét is.

„A könyvtár a nyelv, a kultúra és az irodalmi alkotások egy nagyon gazdag tárháza. Sehol ilyen jellegű gazdagság nincs az országban, mint a Református Kollégiumban: eleink az irodalom édenkertjét teremtették itt meg” – tette hozzá Pósán László.

Puskás István kultúráért felelős alpolgármester elmondta: az Irodalom Városa-hálózatnak jelenleg 29 tagja van a világ minden földrészéről. A lehetőség mellett egyben felelősség is, hogy sikeres pályázat esetén Debrecen a magyar irodalmat más kultúrák felé közvetítheti. Hozzátette: már önmagában a pályázati anyag megalkotása megmutatja Debrecen kultúrájának sokszínűségét.

„A Méliusz Juhász Péter Könyvtár, a Debreceni Egyetem, a Debreceni Református Kollégium, a Csokonai Színház és a Debreceni Irodalom Házán keresztül a Déri Múzeum is közreműködött a folyamatban. Ezenfelül több, mint két tucat városi szervezet: oktatási intézmények, egyházak, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, alkotóközösségek és művészek kapcsolódtak be a közös gondolkodásba, sőt, még a nagyváradi Újvárad folyóirat is hozzátett a pályázathoz” – emelte ki az alpolgármester.

Kovács Béla Lóránt, a pályázatért felelős Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója bejelentette: Debrecen kötelezettséget vállal, hogy együttműködik afrikai kultúrákkal és az itt élő afrikai közösségekkel, összhangban az ENSZ agendájával. Emellett a pályázat sajátossága, hogy az egészséges jólétet helyezi a középpontba.

„Ahogy a pályázatunk fogalmaz, az irodalom gyógyír, balzsamír tud lenni. A pandémia mindannyiunkat megviselt mentálisan is, a művészetek és azon belül az irodalom pedig alkalmas arra, hogy lelki sebeket gyógyítson” – fogalmazott Kovács Béla Lóránt.

A pályázat eredményét az UNESCO előreláthatólag október végén jelenti majd be.