Kossuth-kiállítás nyílt a Déri Múzeumban

„Kossuth Lajos azt üzente…” címmel nyílt ma új, ’49-es emlékkiállítás a „Debrecen, a szabadság fővárosa” című rendezvénysorozat keretében a Déri Múzeumban. Kossuth Lajos személyét és debreceni tartózkodását állítja középpontba a tárlat, amely válogatott dokumentumok és tárgyak mellett három kézirat segítségével mutatja be a történelmi eseményeket, és állít emléket Kossuth halála 125. évfordulójának is.

A megnyitón résztvevőket- a Debreceni Népi Együttes táncosainak toborzója után – Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere és Angi János, a Déri Múzeum igazgatója köszöntötte. A tárlatot prof. dr. Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese nyitotta meg. 

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere a megnyitón hangsúlyozta: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékezetében Debrecen méltatlanul kevés figyelmet kap, pedig 170 évvel ezelőtt sorsfordító események helyszíne volt a város.

Példaként említette az 1849. április 14-én elfogadott Függetlenségi nyilatkozatot, amelyet Kossuth Lajos többszöri próbálkozás után végül a nyilvánosság segítségül hívásával, nyílt ülésen fogadtatott el a Nagytemplomban.

Hozzátette: a tárlaton az érdeklődők megtekinthetik a Függetlenségi nyilatkozat Kossuth által írt eredeti fogalmazványát is, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárától kapott kölcsön a Déri Múzeum. A kiállított tárgyi emlékek és interaktív élmények alkalmat adnak arra, hogy Debrecennek a reformkorban és a szabadságharcban betöltött szerepét méltóképpen megismerjék a látogatók – mondta az alpolgármester.

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója elmondta: a tárlat bemutatja a kor debreceni és magyarországi belpolitikai eseményeit, és foglalkozik a szabadságharc emlékezettörténetével is.

A vendégeket a múzeum Zoltai Lajos Termében a kiállítás kurátora, Korompai Balázs főmuzeológus kalauzolta.

A kiállításról

A három kéziratról bővebben:

  1. Szalacsi Rácz Imre: Kossuth Lajos azt üzente (regénykézirat)

A több mint 160 oldalas gépelt regény 1977-ben került a Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményébe. Szalacsi Rácz Imre (1900–1956) író, költő, újságíró és tanár volt Debrecenben. Történelmi regényei és verseskötetei is jelentek meg. A regény 1847 októberétől 1849 augusztusáig kíséri végig Árva András életét a kovácsműhely-béli inasságtól a honvédtüzér-irányzóig. A tervezett regény kézirata 1955-ben született, de a szerző korai halála miatt már nem jelenhetett meg.

  1. Neumann Sámuel levele (kézirat)

Neumann részt vett az 1849-es debreceni csatában és 1899-ben, az akkori polgármesternek írott levelében erről is beszámol. A pesti lapokban olvasta, hogy Debrecenben ünnepséget szerveztek a csata emlékére, és nagyon sajnálja, hogy anyagi helyzete miatt nem jöhetett el az ünnepségre. A kézirat nehezen olvasható, nem írásképe, hanem viszonylag gyenge magyarsága és erős német beütése miatt. De olvasható benne magyarázat erre: a szerző nem tanult magyarul írni, német nemzetiségű. Ez teszi még érdekesebbé a történetet, hiszen írójának a magyar ügy melletti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.

  1. Galgóczi Mihály honvédtüzér levelei az erdélyi hadszíntérről

Galgóczi Mihály tizenhárom levelét 1848. július 24. és 1849. június 6. között írta az erdélyi hadszíntérről szüleinek és egy barátjának. Galgóczi kollégiumi diák, majd Szalontán volt tanító, szülei Margitán laktak. Honvédtüzérként tíznél is több csatában vett részt, ezekről beszámolt leveleiben. Így többek közt Szeben ostrománál, a piski csatában, Dévánál, Medgyesnél is harcolt.

A kiállításon továbbra is kiemelt szerepet kap a Szent Korona hiteles másolata a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából, és megtekinthető a Függetlenségi nyilatkozat Kossuth által írt fogalmazványa is, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából érkezett Debrecenbe. A kiállítás – egy magángyűjtőnek köszönhetően – bemutatja a kiáltványt is, melyben Kossuth a magyar szabadság őrvárosának nyilvánítja Debrecent.

Hermann Róbert (Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet) professzor Kossuth-portréket bocsátott a múzeum rendelkezésére. A több mint negyven ábrázolás között van litográfia, nyomat, fa-, acél- és rézmetszet is. Jóga László, a Debreceni Kossuth Társaság vezetője jóvoltából néhány Kossuthhoz kapcsolódó emléktárgy is látható. Sipka Sándor átengedte a kiállításra a debreceni Karácsoni egyházi beszéd nyomtatott változatát, amelyet Fésűs András prédikátor tartott 1848 karácsonyán a Nagytemplomban. Ezt végig olvasva válik talán érthetővé a kapuőr január hetedikei bejegyzése: Magyarok Mózese. Kossuth pénzügyminiszteri ténykedése előtti tisztelgésként egy vitrint a szabadságharc numizmatikai anyagának szentel a kiállítás, benne igazi különlegességekkel: spionpénzekkel.

A tárlaton megjelenik egy kovácsműhely, a Nagytemplom, a Városháza, a Kollégium, valamint az Andaházy–Szilágyi-ház ma már nem létező erkélye, melyről Kossuth Lajos 1849. január 8-án mondott beszédet.

Érintőképernyős konzolokon és tableteken is hozzáférhetők lesznek a kiállítással kapcsolatos dokumentumok, képek, városábrázolások, tárgyak. A látogatókat kvíz- és más játékok is várják az elektronikus felületen.

A tárlat május 26-ig tekinthető meg.