Szent László királyunk ünnepe Nagyváradon

Szent László ünnepén, június 27-én a nagyváradi Szent László Napok szervezői fejet hajtottak városalapító lovagkirályunk előtt, és elhelyezték az emlékezés koszorúit a váradi várban található síremléknél és a római katolikus székesegyház előtt álló Szent László-szobornál. Ezen részt vett Tőkés László volt református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, néhány közeli munkatársával. Tiszteletét tette az Erdélyi Magyar Néppárt több vezetője is. 

A kulturális fesztivál szervezői csapata által június 22–28. között megtartott Virtuális királyi hétre ugyanakkor június 27-ei premierrel Szent László öröksége Nagyváradon címmel filmet is forgatott, amelyben azt járták körül, hogyan él tovább ma a városalapító lovagkirály emlékezete, öröksége Nagyváradon. A rövidfilm továbbra is megtekinthető a Szent László Napok Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján.

Mint ismeretes, a római katolikus székesegyház előtt lévő szobor az impériumváltásig a Szent László alapította város főterén állt, 1923-ban száműzte onnan a berendezkedő új román hatalom. 

I. László Árpád-házi magyar király (uralkodott 1077–1095 között) I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő második fia volt. Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, aminek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket. Előbb Somogyvárott, majd véglegesen 1106-ban, Váradon helyezték örök nyugalomra, az általa alapított régi székesegyházban, amely akkor a váradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

Szent László Magyarország, különösen a határok, a magyar katonák és a székelyek védőszentje. Egy késő középkori legenda szerint ő „vezette” a székely csapatokat az 1345-ben betört tatárok ellen. Pestis idején is segítségül hívták. Szent László a Debrecen-Nyíregyházi r. k. egyházmegye, illetve egész Erdély védőszentje. A polgárőrségről szóló törvény 2011-ben elfogadott módosítása óta Magyarországon Szent László a polgárőrök védőszentje. Gyakran érett férfiként ábrázolják, királyi koronával és hosszúkarddal. Továbbá ábrázolják szarvas előtt térdelve vagy két angyal társaságában is.

A váradi püspökség megalapítása két szent király nevéhez fűződik. A magyarok apostoli királya, Szent István Biharon, Nagyvárad közelében alapított püspökséget, 1010 táján. A területet, mely korábban az egri püspökséghez tartozott, a kalocsai főegyházmegyéhez csatolta. Ekkortól a huszadik század első harmadáig Kalocsa volt Várad érseki központja. Amikor a kunok Bihar várát feldúlták, Szent László király a püspökség székhelyét a földrajzilag alkalmasabb, védhetőbb, közeli Körös-parti területre, a későbbi Váradra helyezte át, ekkortól számítjuk a város megalapítását. (A különféle magyar történészi értelmezések szerint az évszám 1082, 1092 vagy 1095, csupán a románok próbálják Szent László érdemeit kisebbíteni 1113-ra téve Várad alapítását.)

A király sírja hamar csodatevő zarándokhellyé lett. A 16. század elejéig a váradi székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja mellett fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), amelyre peres ítéletek részvevői és főúri összeesküvők tettek esküt. A herma 1606-ban század elején a győri bazilikába került, ahol ma is őrzik. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, azt ott szintén díszes hermában őrzik, ami a győri mása.

A népét győzelemre segítő Szent László kultusza tovább élt a későbbi korokban is. A nehéz háborús időkben a nép László királytól várt és remélt segedelmet; a magyar katonák László nevét kiáltozva rohantak a törökre. Testi és lelki képességei miatt a római katolikus egyház csodatévő harcos szentet is tisztel benne amellett, hogy a magyar történelem sikeres országépítő uralkodója volt, aki kemény kézzel szilárdította meg a legyengült államot, másrészt pedig a német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól egyaránt megvédte országát, és biztosította a független magyar állami létet. Minden időkre eszményképévé vált az erényekben dús és a tetteiben évszázadokra előre cselekedni tudó országvezetőnek.

Kiemelt kép: A kulturális fesztivál szervezői Szent László szobránál. Fotó: Vigh László Miklós