Világháborús centenárium – Átadták a felújított debreceni honvédtemetőt

Közel 170 éves az a katonai temető, amely a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint Debrecen Megyei Jogú Város összefogásának köszönhetően a Nagy Háború centenáriuma alkalmával megújulhatott, s amelyet ünnepélyes keretek között adtak át vasárnap délelőtt.

Az eseményen beszédet mondott Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Papp László, Debrecen polgármestere és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő.

A halott katona már nem ellenség, nyugodjon bárhol a világban, mindenütt megérdemli, hogy megemlékezzünk róla – mondta a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor hozzátette: a felújított debreceni honvédtemető méltó emlékhely az emlékezésre és az emlékeztetésre. Felidézte, hogy a temetőben nyugszanak az 1849. augusztus 2-i, debreceni nagy csata áldozatai: névtelen honvédek, katonák, akik hazájuk függetlenségéért, szabadságáért áldozták életüket. Ugyancsak nyugszanak a honvédtemetőben az első, illetve a második világháborúban elesett katonák. “Ezért méltó az az elnevezés, hogy honvéd temető, és a hősök temetője” – mondta Benkő Tibor hozzátéve: “hősök, áldozatok, elesettek együtt nyugszanak itt a földben, együtt a magyar katonák azokkal, akik akkor ellenségek voltak”.

Benkő Tibor kiemelte: “mutassunk példát abban is, hogy számunkra fontosak azok a katonák is, akik Magyarországon veszítették életüket”. “Legyen ez példaértékű és példamutató minden ország és minden nemzet számára, ahogy mi tiszteletet adunk és megbecsüljük a Magyarország földjén elhunyt katonákat, az emléküket. Ezt kérjük és ezt várjuk más nemzetektől is” – fűzte hozzá.

Benkő Tibor végezetül arról beszélt, hogy a magyar embereknek rendkívül fontos, hogy béke legyen az országban, Európában. Kérte a katonákat, hogy esküjükhöz híven, legjobb tudásuk szerint szolgálják Magyarország, a magyar emberek biztonságát, a békét.

Minket debrecenieket büszkeséggel tölt el, hogy városunk katonatörténelme, mely egyértelmű bizonyitéka a debreceniek hazaszeretetének és áldozatvállalásának, hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Elődeink a nemzet szempontjából sorsfordító csatákban harcoltak. ” – mondta beszédében Papp László, Debrecen polgármestere. Az elöljáró arról beszélt, a város büszke a debreceni 39. gyalogezredre, amely az első világháborúig több mint száz csatában vett részt, és kiemelkedő hőstetteiért sárga színű csapatzászló kitüntetésben részesült. Az első világháború poklában pedig több mint 7000 halottja maradt a csatatéren.

Tisztelt emlékezők, a Nagy Háború befejezésének századik évfordulóján kötelességünk emlékezni és emlékeztetni, valamint fejet hajtani elesett honvédjeink sírjai előtt, azok előtt, akik a hazáért áldozták életüket. Ez a felújítás, mely régi kötelezettségünk volt, azt üzeni kortársainknak és az utánunk következő generációknak, hogy a hazáért való áldozatvállalás nem mehet feledésbe. Az, hogy ma, 2018-ban egy erős, és Európában meghatározó szerepet betöltő Magyarországról beszélhetünk, abban az itt nyugvó hősöknek érdemei vannak. Pedig 100 évvel ezelőtt, amikor szomszédaink, és a nyugati nagyhatalmak Magyarország vesztét akarták, amikor Trianon lelkileg is földönfutóvá akart bennünket tenni, kevesen gondolták, hogy eljöhet még egyszer a magyarok ideje. Erős az a nemzet, mely vész idején támaszkodhat a hőseire, mert vannak neki. Ilyen volt nekünk, debrecenieknek Kratochvil Károly, akinek nevét az ország egyetlen, és nem mellesleg debreceni katonai középiskolája viseli, aki 1918 decemberében, amikor az ország már elvesztette az első világháborút, látva a románok erdélyi betörését, megszervezte a fegyveres ellenállást.  

Papp László Debrecen polgármestere arra hívta fel az emlékezők figyelmét, hogy a helytállás, a harc – ami mindig áldozatot követel – nem hiábavaló, feltéve, hogy az utódok értik az áldozatvállalás okait és nem hagyják azokat a feledés homályába veszni! „Én hiszem, hogy a magyar ember nem felejt!” – tette hozzá. Debrecen polgármestere emlékeztetett: az önkormányzat azért fogott bele a Honvédtemető méltó felújításába a Honvédelmi Minisztérium támogatásával, hogy a hősök áldozata ne menjen feledésbe. „Kidolgoztuk a Bocskai Dandár vezetésével közösen a Debreceni Militárium programot, amelynek keretében két pályázaton összesen 250 millió forintos minisztériumi támogatásból és több mint 100 millió forintos önkormányzati forrásból újul meg nemzetünk és városunk katonai emlékezetének e csodálatos helyszíne.”

A debreceni 5. számú Bocskai István lövészdandárral együttműködve a felújítás első ütemében 2023 első világháborús hős párnakövét cserélték ki, rendbe tették a második világháborús sírokat, és megtörtént a sírkert teljes kertészeti és műszaki felújítása. A második ütemben a temetőben lévő hősök panteonját újítják fel – jelezte Debrecen polgármestere.

Az itt nyugvó hősök voltak tanúi annak, hogy a 20. századot a magyarság elvesztette. De itt előttük tegyünk fogadalmat arra, hogy a 21. századot megnyerjük – zárta beszédét Papp László.

Kósa Lajos, Fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke beszéde első részében a temetőhöz fűződő személyes gyerekkori emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel.

Majd a jelenről beszélve azt mondta: amíg lesz magyar államiság, amíg lesz magyar állam, mindig fejet hajtanak azok előtt, akik megvédik a hazát. A politikus szerint a honvédelem ügye a legfontosabb ügy, a NATO tagjaként pedig Magyarország biztonságban van.

Ugyanakkor “most is harcban állunk” – utalt a honvédség külföldi missziós tevékenységére, amelyben “a magyar katonák kiválóan megállják a helyüket”.   A rendészeti bizottság elnöke méltatta a katonák helytállását a migráció kezelésében, mondván, ha baj van, odamennek a határra, és megvédik az országot. “Ennél nagyobb vállalást nem lehet tenni” – jegyezte meg Kósa Lajos.

Az ünnepi beszédeket követően tábori lelkészek megszentelték, illetve megáldották a felújított sírkertet, majd a jelenlevők a síroknál virágokat helyeztek el, mécseseket gyújtottak.

 A debreceni Hősök Temetője története

Az első betemetésekről az 1849. augusztus 2-i debreceni csata után tanúskodnak a források, amikor a Csige tava melletti dombnál – amelynek tetején most a mauzóleum áll – 112 honvédet és 634 orosz katonát temettek el. 1850 nyarán temették el az utolsó orosz katonát, aki a város hadikórházában halt meg. A csata 50. évfordulóján helyezték el a temetőben Marschalkó János szobrászművész nagyszerű alkotását, a haldokló oroszlánt. Ezután a boldog békeidőben nem került sor újabb temetkezésre egészen az első világégésig, amikor 1915 januárjában a városvezetés úgy döntött, hogy újra megnyitja a temetőt, és a városban működő csapatkórház halottait temetik el itt. Az első temetésre így 1915. január 20-án került sor, amikor négy, sebesülés következtében hősi halált halt katonát helyeztek végső nyugalomra.

Az első eltemetett katonák közül az egyik – név szerint Bornyi Sándor – a császári és királyi 39. (debreceni) gyalogezred katonája volt. A város házirendének katonái közül sokan követték őt, és kapták meg itt a végtisztességet a háború folyamán.

A soknemzetiségű Osztrák-Magyar monarchia katonái mellett a szövetséges német haderő és a szemben álló nemzetek katonái is nagy számban kerültek eltemetésre a Hősök Temetőjében. A temető egészen a háború végéig működött, a gyászszertartásoknak 1918-ig állandó résztvevője volt három öreg debreceni negyvennyolcas honvéd is. A Hősök Temetőjében 1932-ben készült el a Hősök Mauzóleuma. Az impozáns épület, amelyet Lechner Jenő és Szontágh Pál tervezett, a temető legmagasabb pontján, a Csigedomb tetején építettek fel. Az addig ott állt “Sebzett oroszlán” szobor a mauzóleum lépcsőjébe építve, az épület tengelyében nyerte el végső helyét. A két háború között zárva tartották, majd 1943-tól ismét használatba vették a temetőt. Az ide temetett katonák közül a németeket 2016-ban exhumálták, és a budaörsi német katonatemetőbe szállították át. A Hősök Temetőjét a városi közgyűlés 1945. Május 25-én hozott határozatával zárták be hivatalosan, amikortól a katonákat is a köztemetőben temették el.

A temető Magyarország egyik legszebben rendbehozott temetője lett, amelyben 2023 párnakő került felújításra, és a temető teljes területe is megújult, méltó nyughelyet biztosítva az itt eltemetett hősi halottaknak.