Hubay Miklós író, dramaturg és műfordító tiszteletére emléktáblát avatnak pénteken délután fél öttől, nagyváradi szülőháza falán, a Fő (Republicii) utca 49. szám alatt. A Deák Árpád által készített emléktáblát a 100 éve született szerző lányának jelenlétében leplezi le a kezdeményező Szigligeti Színház és a Várad Kulturális Folyóirat. Az emléktábla avatási ünnepséget követően a színházban a Hubay Miklós által írt Egy szerelem három éjszakája című musical díszelőadására kerül sor.
Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1918-ban született Nagyváradon. Középiskoláit Debrecenben és Gyulán, bölcsésztanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1936?1940 között. 1942-től Genfben volt ösztöndíjas.
Első darabja már a Magyar Nemzeti Színház programján szerepelt. Állásfoglaló tanulmánykötete: Nemzeti színjátszás – drámai magyarság. Színpadi bemutatója 1942-ben volt a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Budapesten szerkesztőségi titkára lett két idegennyelvű szemlének, amely genfi ösztöndíjhoz segítette, ahol aztán 1946-ban a Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett. Ekkor francia anyanyelvű íróbarátaival magyar költők (főleg József Attila) fordításait kezdeményezte, továbbá a következő években Hubay segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után 1949?1957 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, s 1955?1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, mindkét állásából egy napon bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított (pl. Marceau, Miller, Sartre, Moli?re darabjait).
Az emléktábla avatási ünnepségét követően az Egy szerelem három éjszakája című musical díszelőadására kerül sor. A Novák Eszter által rendezett produkció különleges játéktérbe, a színház nézőterére helyezi két bohém fiatal szerlemének tragikus történetét. A Radnóti Miklós sorsából inspirálódott első magyar musical egyidőben szól a sírig tartó hűségről, barátságról, művészlétről, ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel idézi fel a második világháború könyörtelenségét.
A darabról
Hubay Miklós hosszú életét és életműve egy részét is a magyar kultúra és irodalom éltetésének szentelte. Az Egy szerelem három éjszakája is a tragikus sorsú magyar költőnek, Radnóti Miklósnak (és szerelmének Gyarmati Fanninak) állít emléket: az ő sorsának megidézésén keresztül nemcsak a második világháború üldözöttjei kapnak szólásjogot, hanem minden olyan élet, amit ordas eszmék és hiábavaló háborúk kettébe törtek. Letűnt világ kísértet-szerű alakjai morális kérdéseket vetnek fel ? nemcsak a történetben, hanem a dalokban is.
Majdnem hatvan éve volt már az is, amikor Hubayval a zseniális zeneszerző Ránki György és a költő, író, műfordító Vas István (mindhárman Radnóti kortársai) arra szövetkezett, hogy az 1960-ban még eleven fájdalmat és emlékezetet zenés színpadi műben fogalmazzák meg. Az első magyar musical – hirdette akkor a filmhíradó. Az eredmény ? ha korszerű színházi megközelítéssel tán némi frissítésre is szorul ? remekmű lett. Sem a történet, sem a zene nem lett a marketing, a csacska szórakoztatás, a kasszasiker vágyának áldozata. A mű nem retten meg a tragikumtól sem, és dramaturgiája, mely a harmadik éjszakán az utókort is megszólaltatja inspiráló és a jövő felé tekint.Most bizonyos értelemben mi vagyunk az utókor: nemcsak Radnótié, hanem Ránkié, Vas Istváné és nem utolsó sorban Hubay Miklósé. Az Egy szerelem három éjszakáját azért mutatjuk be, hogy méltón ünnepeljük Nagyvárad szülöttét, de nem titkolt célunk az is, hogy olyan színházi formát találjunk, ami élénken és frissen fogalmazza újra a mű eredeti szándékait.
