a Bihar megyei Tanács 2019-ben döntött úgy, hogy felújítja az épületet, és a továbbiakban saját székhelyeként hasznosítja. Az eklektikus stílusú palotát 1900-ban, ifj. Rimanóczy Kálmán saját tervei alapján, egy év alatt építette fel. Mint ismeretes, a város egyik legimpozánsabb palotáját, hosszú pereskedés után bírósági ítélettel a nagyváradi római katolikus püspökség visszakapta, de a megyei tanács és a hozzá csatlakozó nagyváradi önkormányzat megfellebbezte a döntést. Ezt követően a legfelsőbb bíróság 2016. december 16-án, arra hivatkozva, hogy az épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át, visszaállamosította.

A Mathias Corvinus Collegium 2021-ben kezdeményezett hosszú távú együttműködést a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyével az épület jövőbeli hasznosításáról. A megállapodás értelmében az MCC vállalta, hogy az épületet teljeskörűen felújítja úgy, hogy az a történeti értékek megőrzése mellett a 21. századi oktatási és közösségi funkcióknak megfelelve szolgálhassa a nagyváradi és környékbeli magyarokat. A 2024-ben indult munkálatok során szerkezeti megerősítés történt, korszerű műszaki rendszereket építettek ki, és megújultak a belső terek, tükrözve az MCC értékeit.

Tizenhat évvel ezelőtt, 2009. május 22-én a debreceni Nagytemplomban tartották a Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatát és mondták ki az egyháztestek alkotmányjogi egységét. Ezt követően 2014-ben és 2019-ben is a cívisváros adott otthont az erre emlékező nagy találkozónak. 2025-ben érkeztek hívek az anyaországon túl a Kárpát-medence minden részéből, Kárpátaljáról, Partiumból, Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről és Horvátországból, Nyugat-Európa, Amerika, Kanada szórványgyülekezeteiből, sőt Ausztráliából is, hiszen most, az Egységnap keretében csatlakozott hivatalosan legújabb tagként a közösséghez az Ausztráliai Magyar Református Egyházak Szövetsége.