2026. november 16.

Debrecen és Nagyvárad a vásznon – filmek, amelyekben a két város főszerepet kapott

Debrecen és Nagyvárad a vásznon – filmek, amelyekben a két város főszerepet kapott

Vajon felismerjük-e Nagyvárad utcáit egy régi román filmsorozatban, vagy Debrecen főterét egy magyar játékfilm jeleneteiben? Tudjuk-e, hogy Mickey Rourke Nagyváradon, a Szigligeti Színházban is forgatott, hogy Bereczki Csaba első nagyjátékfilmjét gyermekkora városában készítette el, vagy hogy a debreceni Nagyerdő és a Kossuth tér is feltűnt egy népszerű zenés filmben? A két város filmes múltjában egyaránt találunk korai mozgóképfelvételeket, irodalmi adaptációkat, történelmi alkotásokat, dokumentumfilmeket és napjainkban készült játékfilmeket. Némelyik forgatásról a korabeli újságok is részletesen beszámoltak, megörökítve a filmes stábok érkezését, a forgatási helyszíneket és a kíváncsiskodó városlakókat. Összeállításunkban olyan filmeket gyűjtöttünk össze, amelyekben Debrecen és Nagyvárad valamilyen formában megjelenik. Felidézzük a forgatások történetét, bemutatjuk a fontosabb helyszíneket, és ahol lehetőség van rá, filmelőzeteseket, illetve a teljes alkotásokhoz vezető linkeket is ajánlunk olvasóinknak.

 

1. rész Nagyvárad – a város, amely már a mozgókép hőskorában kamera elé állt

Sorozatunk első részében Nagyvárad filmes emlékeit idézzük fel: az első, több mint száz évvel ezelőtti mozgóképfelvételektől a városban forgatott magyar, román és nemzetközi produkciókig. Tartsanak velünk, és fedezzék fel, milyen filmekben ismerhetik fel Nagyvárad utcáit, tereit és ikonikus épületeit!

 

1904 – Az első nagyváradi mozgóképfelvétel

A nagyváradi filmes történet kezdete egészen a 20. század elejére nyúlik vissza. A városban már 1903-ban tartottak nyilvános mozgóképvetítéseket, a következő évben pedig elkészült az első dokumentált helyi filmfelvétel is.

A történetet Kupán Árpád nagyváradi helytörténész dolgozta fel a Nagyvárad a mozivásznon című tanulmányában.

Az első ismert felvételt a Narten-féle Bioscop vállalat készítette. A cég tulajdonosa 1904. szeptember 15-én a Körös-korzón sétáló közönséget örökítette meg kamerájával. A korabeli Nagyvárad című újság rövid hírben számolt be arról, hogy a felvételeket hamarosan a mozi műsorában is bemutatják.

„A Narten-féle Bioscop vállalat tulajdonosa a Körös-korzón sétáló közönségről kinematograf felvételeket eszközölt, melyeket legközelebb, – mint értesültünk – a napi műsorba befog mutatni.”

A film sajnos nem maradt fenn, így ma már nem tudhatjuk, pontosan hogyan festett a korabeli korzó, és kik szerepeltek a felvételen. A rövid újsághír azonban önmagában is értékes dokumentum: bizonyítja, hogy Nagyvárad már a mozgókép történetének korai időszakában a kamerák elé került.

 

1907 – A leleplezett Nagyvárad

Három évvel később újabb különleges vállalkozás mutatta be a várost a közönségnek.

Az Uránia mozi 1907-ben nagyváradi felvételeket készíttetett, amelyekben a város ismert személyiségei, utcái és mindennapi életének szereplői tűntek fel. „Elkészült a negyven pompásan sikerült kép Nagyváradról, mely a nagyváradiakat kétszeresen fogja érdekelni, mert a képeken látható alakok valamennyien felismerhetők.”

A vetített képsorozatot Nagy Mihály hírlapíró szellemes, humoros előadása kísérte. A közönség többek között Löwenstein Zsigát, Gerő Ármint, a város polgármesterét, Dutka Ákost és a Szigligeti Színház művészeit is felismerhette.

A Nagyváradi Napló a bemutatóról A leleplezett Nagyvárad címmel számolt be. A tudósítás szerint a nézők nagy érdeklődéssel figyelték, ahogy a város ismert alakjai megelevenednek a vásznon.

 

1908 – Nagyvárad mozgóképekben

Az 1908-as felvételek már a város filmtörténetének egyik legjelentősebb korai vállalkozását jelentették.

Az Edison villamos színház vezetősége eredetileg azt javasolta egy párizsi filmgyárnak, hogy készítsenek Magyarországot bemutató mozgóképsorozatot, amelyet külföldön, többek között a londoni világkiállításon is bemutatnának. A terv később módosult, és a vállalkozás Nagyváradra összpontosított.

A felvételeket 1908 húsvétvasárnapján, április 19-én készítették.

A kamera többek között az alábbi helyszíneket örökítette meg: a Bémer-teret; a főutca korzóját hullámzó publikumával; a Köröst; a Vilmos-huszárok lovasgyakorlatait.

A felvételek nem megrendezett jeleneteket, hanem a város mindennapi életét mutatták be.

A Nagyvárad című újság 1908. április 22-én már a sikeres vetítésről számolt be. A lap szerint a közönség felismerte a város tereit, épületeit és az utcán sétáló embereket. A nagyváradi mozgóképek az Edison mozi műsorának kiemelt attrakciójává váltak.

A korabeli újságírók beszámolói alapján a filmvetítés igazi városi esemény volt: az emberek a kávéházakban és a korzón is a látottakról beszélgettek.

 

1913 – Egy film, amely majdnem Nagyváradról szólt

1913-ban egy egész estés bűnügyi film terve is megszületett, amelynek első két felvonása Nagyváradon játszódott volna.

A Beöthy László budapesti színházi szakember és Schweitzer Jakab hírlapíró nevéhez kötődő vállalkozás egy háromfelvonásos társadalmi drámát szeretett volna filmre vinni.

A történet szerint egy katonatisztet meggyilkolnak, holttestét pedig a Káptalan-sor egyik házába viszik. Innen indul az automobilos üldözés, amely a nagyváradi utcákon, a Kertvároson keresztül egy Bihar megyei kastélyig vezetett volna. A harmadik felvonás már Budapesten, a Gerbeaud cukrászdában játszódott volna.

A film készítői azt tervezték, hogy Nagyvárad minél több jellegzetes utcáját és épületét megörökítik.

A forgatás valóban elkezdődött: 1913 márciusában Klein Elek operatőr felvételeket készített a Kanonok-soron, egy kávéházban, a Körös-parton és a Kertvárosban.

A színészek érkezésére azonban már nem került sor, a produkció végül nem valósult meg. A felvételek egy részét később a francia Gaumont filmvállalat vásárolta meg, és egy francia iskolák számára készült oktatófilmben használta fel.

Nagyvárad tehát egy korai magyar bűnügyi játékfilm helyszíne lehetett volna, ám a terv végül csak részben valósult meg.

 

1973 – A szeplős (Pistruiatul)

A román televíziózás egyik ismert sorozata, a Pistruiatul több jelenetét Nagyváradon forgatták.

A Francisc Munteanu rendezésében készült, tízrészes sorozat 1973-ban került képernyőre. Főszereplője Mihai Pleșa, egy szeplős fiú, aki a második világháború idején a kommunista illegális mozgalom eseményeibe keveredik.

A címszerepet Costel Băloiu alakította, mellette többek között Sergiu Nicolaescu is szerepelt a produkcióban.

A sorozatban Nagyvárad több jól felismerhető helyszíne is feltűnik: a Fekete Sas-palota és passzázsa; a központi vasútállomás; a városháza; a színház; a sétálóutca; az Ady Endre Líceum; a görögkatolikus líceum.

A forgatás megkezdése előtt Nagyvárad vezetőit Petre Blajovici, a Bihar megyei pártbizottság első titkára hívta össze a Néptanács épületébe, a mai városháza nagytermébe. Blajovici úgy fogalmazott, hogy a sorozat néhány epizódjának nagyváradi forgatása „nagy megtiszteltetés számukra”. A hatóságok aktívan részt vettek a tömegjelenetekhez szükséges munkások toborzásában is: csak a városháza előtti nagygyűlés felvételéhez háromezer emberre volt szükség.

A bukaresti Buftea Filmstúdió hatvanfős stábot küldött Nagyváradra. A színészek között két helyi szereplő is volt: Dorel Urlăţeanu és Varga Tibor László.

A forgatás egész nyáron tartott, az utolsó jeleneteket augusztusban vették fel. Ezek bizonyultak a legnehezebbnek is, elsősorban a nagy létszámú statisztéria miatt.

Az utolsó epizódban a város felszabadításának eseményeit idézték fel. A városháza előtti nagygyűlésen bejelentették Románia és a Szovjetunió új szövetségének létrejöttét, majd a román hadsereg felvonulását rögzítették a főutcán, több ezer ember ünneplése közepette.

A korabeli helyi sajtó így idézte fel a jelenetet: „Az emberek a háború sebeiből sarjadt virágokkal érkeztek, és azokat a városba győztesként bevonuló román katonáknak ajándékozták…”

 

1998 – Temetés: Szász János filmje nagyváradi közreműködőkkel

A nagyváradi filmes történet különleges fejezete Szász János Temetés című, 1998-ban készült rövidfilmje.

A 30 perces, fekete-fehér alkotás Hajnóczy Péter írása alapján készült. Egy apa és fia állnak a középpontban. Mindkettőjük a maga saját világából lökődik ki, s tulajdonképpen a fiú (Székely B. Miklós) folyton elszalasztja, lekési apjával (Hollik János) való találkozását, aki életének ez az utolsó napja. 

A rendező Szász János, a forgatókönyvön Bence Ottó, Fái András és Szász János dolgozott. Az operatőr Tóth Zsolt Marcell volt. A film gyártója a Magyar Televízió és a Magic Media.

A produkció nagyváradi vonatkozása különösen érdekes: a stáblistán, a nagyváradi gyártás közreműködőiként két helyi újságíró, Stanik István és Bércesi Tünde neve is szerepel. A forgatásban számos helyi statiszta és közreműködő vett részt.

A Temetés 1998-ban a Magyar Filmszemlén a legjobb rövidfilm kategória nyertes filmje lett.

 

2003 – Bolondok éneke: egy nagyváradi történet, amely hazatért

A Nagyváradhoz kötődő magyar filmek közül az egyik legjelentősebb a Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, Bereczki Csaba Bolondok éneke című alkotása.

A rendező Nagyváradon nőtt fel, és első nagyjátékfilmjét szülővárosában forgatta. A magyar–francia–román koprodukcióban készült, 108 perces filmdráma 2003-ban került a közönség elé.

A történet középpontjában álló hőst Horváth Imre nagyváradi költő alakja ihlette, aki 1938 és 1945 között a helyi ideggyógyintézet lakója volt.

A főszerepet Eperjes Károly alakítja, a nemzetközi szereplőgárdában pedig Julie Depardieu, Fanny Ardant, Maia Morgenstern, Bánsági Ildikó, Kállai Ferenc és Andorai Péter is feltűnik.

A forgatás 2001 novemberében kezdődött, és másfél hónapig tartott Nagyváradon. A városban többek között az egykori Royal kávéház, a városháza, a vasútállomás és a macskaköves utcák is a forgatás helyszínei közé tartoztak. A felvételek egy része a környező településeken, más jelenetek pedig Párizsban készültek.

A filmben a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának művészei is szerepeltek.

A forgatásról már a korabeli sajtó is részletesen beszámolt. A Filmkultúra 2001. november 20-án adott hírt a munkálatok megkezdéséről, a Magyar Nemzet 2002. január 2-án pedig a forgatás befejezéséről tudósított.

A forgatással kapcsolatban A Magyar Nemzetben Bereczki szólt arról is, hogy Váradon kiváló statisztériával dolgozhattak. A rendőrségtől a statisztériáig szinte mindenhonnan kaptak segítséget és megértést a filmesek, kivéve az ideg- és elmegyógyintézet egyik vezetőjét, aki meghiúsította, hogy az eredeti elképzelések szerint abban a kórházban forgassanak. Ám mégis találtak a film hangulatához illő környezetet a nagyváradi tüdőszanatóriumban.

A Filmtett 2002. február 15-én külön forgatási riportot és Bereczki Csabával készült interjút közölt. A beszámoló a film születésének körülményeit és a rendező szülővárosához fűződő kapcsolatát is bemutatja.

A film 2007-ben Nagyváradra is hazatért: a Fekete Sas-palotában tartották meg a bemutatóját.

 

2016 – Soul Exodus: zenei utazás Nagyváradra

Bereczki Csaba rendező néhány évvel később ismét olyan filmmel jelentkezett, amelyben Nagyvárad is szerepet kapott.

A Soul Exodus című, 2016-ban bemutatott dokumentumfilm öt észak-amerikai klezmerzenész, a Brothers Nazaroff kelet-európai utazását követi nyomon. A zenészek családi és kulturális gyökereiket keresik, miközben a klezmer hagyományain keresztül próbálják megérteni saját identitásukat.

Az út New Yorkból indul, majd Párizson, Berlinen és Budapesten keresztül Nagyváradra is elvezet.

A film egyik különlegessége, hogy a város zsidó kulturális öröksége nem pusztán történelmi háttérként, hanem a történet fontos részeként jelenik meg.

A film 2017-ben elnyerte a Magyar Filmdíj legjobb dokumentumfilmnek járó elismerését.

2018-ban a nagyváradi TIFF fesztiválon is bemutatták, mégpedig a Sion Neológ Zsinagógában, a rendező jelenlétében.

 

2020 – Don't Read This on a Plane: Nagyvárad egy nemzetközi filmben

2018 nyarán egy ausztrál rendező nemzetközi stábja érkezett Nagyváradra, hogy itt forgassa a Don't Read This on a Plane című játékfilm több jelenetét.

A Stuart McBratney rendezésében készült alkotás főszereplője Sophie Desmarais kanadai színésznő. A történet egy írónőről szól, akinek kiadója csődbe megy, ezért pénz nélkül kénytelen folytatni európai könyvbemutató körútját.

A forgatás több európai városban zajlott, köztük Berlinben, Velencében és Santoriniben. A produkció jeleneteinek jelentős részét azonban Nagyváradon vették fel.

A városban elsősorban belső helyszíneken dolgoztak: pubok, vendéglátóhelyek és egyéb belső terek szolgáltak a történet hátteréül, például a Partiumi Keresztény Egyetem. A rendező a Digi24-nek adott interjújában azt is elmondta, hogy a film befejezése Nagyváradon játszódik, ezért a város külső képei is bekerültek az alkotásba.

A produkció különlegessége, hogy a film stábjának jelentős része is nagyváradi szakemberekből állt.

A film operatőrével és koproducerével, a nagyváradi Kun Lászlóval a Filmett készített interjút, melyből azt is megtudhatjuk, milyen nehéz dolga is volt a filmes stábnak a helyi statisztákkal.

 

 

2021 – A pusztába kiáltott szó (Glasul care strigă în pustie) – egy nagyváradi rendező filmje

Ciprian Mega nagyváradi ortodox pap és filmrendező 2021-ben készítette el Glasul care strigă în pustie című alkotását.

A film Calciu-Dumitreasa román ortodox pap életét dolgozza fel, aki a Ceaușescu-diktatúra idején szembeszállt a templomrombolásokkal és a kommunista hatalom egyházellenes intézkedéseivel.

A produkciót Nagyváradon forgatták, mindössze tizenegy nap alatt.

A film bemutatóját 2021 októberében tartották a városban, ahol a vetítésre több mint kilencszáz néző érkezett.

 

2023 – 21 rubin: Mickey Rourke Nagyváradon forgatott

2023 februárjában ismét nemzetközi filmes stáb érkezett Nagyváradra. Ciprian Mega rendező 21 rubini című politikai drámájának forgatásán több világhírű színész is részt vett, köztük Mickey Rourke és Anthony Delon.

A film történetének középpontjában egy fiatal román ügyésznő áll, akit az ország főügyészi tisztségére jelölnek. A történet a román politikai és társadalmi viszonyokat, a hatalom és az igazságszolgáltatás kapcsolatát, valamint a nemzetközi befolyás kérdését dolgozza fel.

A szereplők között Mickey Rourke és Anthony Delon mellett Elisabetta Pellini, Corina Moise, Dana Rogoz és több ismert román színész is megtalálható.

A forgatás Nagyvárad több ikonikus helyszínét is érintette. A stáb a Szigligeti Színházban is dolgozott, ahol Mickey Rourke egy monológot vett fel. A produkció a Sion Neológ Zsinagógában és a város történelmi központjában is forgatott.

A helyi sajtó részletesen beszámolt a forgatásról. A Transtelex 2023. február 16-i cikke különösen érdekes, hiszen a Szigligeti Színházban zajló felvételekről és a színház közreműködéséről is tudósított.

 

2025 –  Ramon és a karácsony (Crăciun cu Ramon): Nagyvárad karácsonyi díszletek között

A legújabb nagyváradi filmes produkciók egyike a Crăciun cu Ramon című román karácsonyi vígjáték, amelynek forgatása 2025 januárjában zajlott.

A Jesús del Cerro rendezésében készült film főszereplője a csíkszeredai születésű Pavel Bartoș, aki a Ramon nevű karaktert alakítja. A történet karácsonyi kalandok köré épül, családi vígjáték formájában.

A forgatás 21 napig tartott, és elsősorban Nagyváradon zajlott, kisebb részben Bukarestben.

A stáb többek között a Szent László teret, a karácsonyi vásárt, a várat és a Körös-parti sétányt is felhasználta a film jeleneteihez. A forgatás során a város ünnepi hangulatát, történelmi épületeit és díszkivilágítását is megörökítették.

A produkcióban több nagyváradi színész is szerepet kapott.

A film különösen fontos a város turisztikai népszerűsítése szempontjából is: a forgatást a Visit Oradea és a nagyváradi önkormányzat támogatta, a város pedig a történet egyik meghatározó szereplőjévé vált.

A film 2025 novemberében Nagyváradon is különleges, premier előtti vetítéseken mutatkozott be, a főszereplők és a rendező jelenlétében.

Külön érdekesség, hogy román gyártású filmek esetében igazán szokatlan dolog történt: magyar szinkront készítettek a Ramon és a karácsony című produkcióhoz, a szereplők a szatmári Harag György Társulat színészeinek hangján szólalnak meg magyarul.

 

Sorozatunk második részében Debrecen filmes múltját mutatjuk be: felidézzük, milyen magyar és nemzetközi alkotásokban tűnt fel a cívisváros, hol forgattak a rendezők, és milyen történetek kötődnek a debreceni filmforgatásokhoz.

http://denagy.test/
Kapcsolódó hírek a kategóriában
Debreceni orvosok közreműködésével vált a nemzetközi intervenciós kardiológiai szakemberek találkozóhelyévé Nagyvárad
Nov 10, 2026
A Kis-Helikon Nagyasszonya – Ferenczy Júlia festményei és pasztelljei Nagyváradon
Nov 10, 2026
Repülőgéppel szökött a kommunista Romániából – Moka Béla története a nagyváradi színpadon
Nov 05, 2026
Novák Eszter rendezésében érkezik a Csókos asszony a Csokonai Színházba
Oct 16, 2026
Az aradi vértanúkra emlékezett Debrecen és Nagyvárad
Oct 07, 2026
„Ezer szállal kötődöm Nagyváradhoz” – Vetési Tamás új könyvét mutatja be a Partium Házban
Oct 05, 2026