Novák Eszter rendezésében érkezik a Csókos asszony a Csokonai Színházba

Zerkovitz Béla örökzöld operettje, a Csókos asszony új életre kel a debreceni Csokonai Színház színpadán. A produkció rendezője Novák Eszter, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti vezetője, a szereplők között pedig művészvendégként Molnár Júliát is láthatja a közönség. A jól ismert slágerek mellett három olyan Zerkovitz-dal is megszólal, amely az elmúlt évszázadban még nem hangzott el a darabban.

Hogyan született a Csókos asszony?

Vannak dallamok, amelyeket szinte mindenki ismer, még akkor is, ha a hozzájuk tartozó történetet nem tudja felidézni. Az Éjjel az omnibusz tetején és az Asszonykám, adj egy kis kimenőt! a magyar operettirodalom legismertebb slágerei közé tartoznak. Mindkettő Zerkovitz Béla 1926-ban bemutatott, háromfelvonásos operettjéből, a Csókos asszonyból való, amely generációk óta a zenés színházak kedvelt darabja.

Zerkovitz 1926-ban határozta el, hogy garantált kasszasikert ír a Városi Színház számára. Korábban már bizonyított kupléit és sanzonjait egy fordulatos, szerelmi történetekben gazdag operettbe szőtte, a szövegkönyvet és a verseket pedig Szilágyi László jegyezte.

A darab születését egy legendás történet is övezi. A bemutató határideje vészesen közeledett, a librettó azonban még nem készült el. A legenda szerint Zerkovitz egy szobába zárta Szilágyit, és addig nem engedte ki, amíg el nem készült a szöveggel. Szilágyi végül szinte egyetlen éjszaka alatt vetette papírra a mű alapjait.

A Csókos asszonyt 1926. február 27-én mutatták be, a siker pedig elsöprő volt. A darab azóta is vissza-visszatér a színpadokra és a filmvászonra, dalai pedig máig a magyar zenés színház meghatározó slágerei.

Szerelem, társadalmi különbségek és hamisítatlan pesti hangulat

A történet az első világháború által megtépázott Budapesten, Józsefvárosban játszódik, az 1920-as évek világában, amikor a szegénységből való kitörés sokak számára szinte elérhetetlen álom volt. Ebben a közegben a szerelem, a boldogság és a jobb élet reménye különös jelentőséget kap.

A középpontban Pünkösdi Kató története áll, aki talált gyermekből válik primadonnává. Körülötte szerelmek, félreértések és váratlan fordulatok alakítják az eseményeket. Egy vőlegény egy átmulatott éjszaka után zálogba adja a jegygyűrűjét, majd menekülni kényszerül, miközben egy báró előtt is új lehetőségek nyílnak meg.

A mesébe illő fordulatok és a fülbemászó dallamok mögött ugyanakkor komolyabb kérdések is meghúzódnak. Mit jelent kitörni abból a közegből, ahová születtünk? Mit vagyunk hajlandók feladni egy jobb élet reményében? Vajon a pénz és a társadalmi rang valóban boldoggá tesz bennünket?

A Csókos asszony könnyedsége, humora és romantikája éppen attól válik időtállóvá, hogy a szórakoztató történet emberi vágyakat és dilemmákat is megmutat.

Novák Eszter rendezésében

A debreceni Csokonai Színház produkcióját Novák Eszter, Jászai Mari-díjas rendező, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti vezetője viszi színpadra.

Vranyecz Artúr színművész a rendező munkájáról és a próbafolyamat légköréről így nyilatkozott:

„Nagyon baráti, családias környezetben folyt végig a próbafolyamat, és ez Novák Eszternek köszönhető, aki ezt a hatalmas apparátust nagy melegséggel fogja össze, és irányítja a bemutatóig, és azon túl is.”

Az előadásban művészvendégként Molnár Júlia is színpadra lép. A produkció alkotói számára különleges feladat egy olyan klasszikus színpadra állítása, amelynek dalait és történetét a közönség már jól ismeri, mégis minden színházi találkozás új élményeket tartogathat.

Három ritka Zerkovitz-dal is felcsendül

A zenei világ is tartogat különlegességeket. Mester Dávid, az előadás zenei vezetője arról számolt be, hogy Novák Eszter rendezővel közösen három olyan ritka Zerkovitz-dalt is beemeltek a produkcióba, amelyek az elmúlt száz évben még soha nem hangzottak el a Csókos asszony részeként.

A jól ismert slágerek mellett így olyan dallamokat is hallhat a közönség, amelyek eddig nem tartoztak a darab megszokott zenei világához. A felfedezés lehetősége nemcsak a nézőknek, hanem a magyar operett zenei öröksége iránt érdeklődőknek is izgalmas alkalmat kínál.

Mit mondhat egy százéves operett a mai nézőnek?

A premier előtt, október 16-án 17 órától a Csokonai Társalgó kapcsolódó programja várja az érdeklődőket. A meghívottak arra keresik a választ, mit tud mondani egy száz évvel ezelőtt született operett a mai nézőnek, hogyan lehet közel hozni hozzánk a történet szereplőit és konfliktusait, és mit érdemes megőrizni vagy éppen újragondolni az operett hagyományából.

A Csókos asszony közel száz év elteltével is képes megnevettetni, elvarázsolni és elgondolkodtatni. Örökzöld dallamai, fordulatos története és szerethető figurái újra találkozásra hívják a közönséget a debreceni Csokonai Színházban.