Január elsejétől hat hónapig Románia tölti be az Európai Unió soros elnökségét. A tisztséget Ausztriától veszi át, majd júliusban Finnországnak adja tovább. Az EU-hoz több mint tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Románia most először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.
Bukarest már véglegesítette a “Kohézió mint közös európai érték” mottójú programját, amelyben a tagállamok közötti összetartást, valamint a megosztottság csökkentését és a megkülönböztetés felszámolását tűzte ki célul.
A konvergencia mellett a versenyképesség megerősítésére, a munkahelyteremtésre, az innovációra, a digitalizációra és a fenntarthatóságra kívánnak összpontosítani, emellett a biztonság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcra, a kibervédelem fokozására, illetve a határok védelmére.
A román kormány fontosnak tartja Európa globális szerepének és védelmi képességeinek megerősítését, a nyugat-balkáni EU-bővítés elősegítését, a multilateralizmus támogatását. Fókuszba kívánják helyezni a közös értékek, például a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok védelmét, a szolidaritás, az esélyegyenlőség megerősítését, a fellépést a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a populizmus ellen.
Románia programja, amellyel januártól átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, négy pillérre épül. Ezek a konvergencia Európája, a biztonság Európája, Európa – globális szereplő és a közös értékek Európája – nyilatkozta a parlament plénuma előtt Viorica Dăncilă miniszterelnök. A kormányfő szerint a konvergencia Európája ‘fejlődésen, kohézión, versenyképességen és konnektivitáson’ alapszik, mert ezzel növelhető Európa versenyképessége. A biztonság Európája pillér keretében az egyes tagországok rendszereinek és struktúráinak az átjárhatóságát erősítik meg, és külön figyelmet fordítanak a migráció kérdésére. A harmadik pillérrel (Európa – globális szereplő) kapcsolatban a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az Unió világszintű akcióinak alapját az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai globális stratégiája kell hogy képezze, és e tekintetben különös figyelmet fordítanak a Fekete-tenger térségére. A közös értékek Európája pillér arra szolgál, hogy úgy erősítsék az európai kohéziót, hogy mindent az Unió alapját képező alapelvekhez viszonyítanak, mert ezzel szorítható vissza a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus – mondta a parlament plénuma előtt Viorica Dăncilă kormányfő.
Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 10-én Bukarestbe látogatnak, ahol a román prioritásokról egyeztetnek.
Klaus Iohannis jobboldali román elnök novemberben úgy vélekedett, hogy a baloldali kormány nincs felkészülve az uniós elnökségre, később azonban visszavonta ezen kijelentését.
Májusban rendezik az európai parlamenti választásokat, ezért szakértők szerint a most kezdődő félév különösen jelentősnek számít.
A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.
Fotó: A kormány székhelye, a Victoria–palota, december 31-én este
