?Debrecen ? a szabadság fővárosa? címmel indult útjára a hétvégén Debrecenben az a fél éven át tartó rendezvénysorozat, amely arra emlékezik, hogy 170 évvel ezelőtt, 1849-ben fél éven át a város volt a nemzet fővárosa. Az események első programjaként, vasárnap délelőtt nagyszabású térjátékkal emlékeztek meg Kossuth Lajos és a Szent Korona Debrecenbe érkezéséről. Délután pedig a Déri Múzeumban ünnepélyes keretek között megnyitották azt az időszaki kiállítást, melynek különlegessége a Szent Korona hiteles, nemes másolata és Kossuth Lajos 1849. január 6-án kiadott debreceni kiáltványának eredeti példánya is.
A 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az osztrákok már Pest Budát ostromolták, amikor Kossuth úgy döntött, hogy az ország fővárosa ideiglenesen Debrecen lesz. Fél évig itt működött a törvényhozás és a kormány.
1849 januárjában érkezett Debrecenbe Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, a nemzetgyűlés képviselői, a minisztériumok, valamint a Szent Korona.
Az akkori eseményeket felidéző, nagyszabású térjáték, melyen a Csokonai Színház színészei és 80 táncos is részt vett, a Régi Városháza előtt kezdődött, ahova társszekéren érkezett ?Kossuth Lajos? és egy ládában jelképesen a Szent Korona.
?Kossuth Lajos és hívei? a Régi Városházától a Nagytemplom elé vonultak, ahol ?Kossuth Lajos? (Bakota Árpád színművész) elmondta Debrecen népéhez címzett kiáltványát. Ezt követően verbunkost táncolt 80 táncos, és lelkesítő beszédek hangzottak el.
A rendezvény fényét emelték a Hortobágyi Nonprofit Kft. Mátai Ménesenék fogatai és nóniusz lovai is. A fogatokat Bodolai László és Illés Ferenc hajtották, segítők Györfi Sándor és Venter György.
?A másik főváros ? Kossuth és Debrecen 1849?
A rendezvénysorozat nyitóprogramjára ? a Nemzeti Múzeum jóvoltából ? Debrecenbe érkezett a magyar Szent Korona hiteles másolata is, amely a Déri Múzeum kupolatermében látható egy héten át.
A múzeum új, ?A másik főváros ? Kossuth és Debrecen 1849? című időszaki kiállításának másik fontos darabja Kossuth Lajos 1849. január 6-án kiadott debreceni kiáltványának eredeti példánya, melyet egy gyűjtő jóvoltából láthat most az érdeklődő közönség.
A kiállítás megnyitóján, Papp László polgármester köszöntőjében korabeli dokumentumokból idézve elevenítette fel a 170 évvel ezelőtti történelmi eseményeket, Debrecen történelmi szerepét.
“Debrecen mindazért lehetett a szabadság őrvárosa, amit a magyar nemzetért és az államiságért 1848-49-ben tett. Azért lehetett az ország másik fővárosa, mert polgárainak hazaszeretete, hűsége, áldozatkészsége olyan védelmet biztosított a kormánynak és az országgyűlésnek, amely erősebbnek bizonyult minden katonai erődítménynél” – fogalmazott Papp László.
Végül azzal ajánlotta a kiállítást a látogatók figyelmébe: Debrecen városa igyekszik a következő hónapokban méltóképpen megemlékezni a 170 évvel ezelőtti eseményekről.
A kiállítást megnyitó Hermann Róbert történész, azt járta körbe, miért is esett annak idején Kossuth választása Debrecenre? Rövid elemzésében Nagyváradot is megemlítette, mint mondta, Kossuth választása Nagyváradra is eshetett volna, hogy ez miért nem történt így, annak kutatása akár a nagyváradi történészek – közöttük a teremben tartózkodó Fleisz János – feladata is lehet. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa ugyanakkor kiemelte: Debrecen jó választásnak bizonyult, működőképes fővárosa volt Magyarországnak. Hozzátette: a debreceniek ma is joggal lehetnek büszkék arra az időszakra.
A tárlaton egyebek mellett korabeli bankókat, a debreceni Sesztina cég Kossuth-plakettjét, Kossuth Lajos 1848-as pénzügyminiszteri jelentését és az 1849-ben Gödöllőn kelt Szózatának kéziratos változatát is láthatják az érdeklődők.
A tárlat 2019. január 7-től március 3-ig látogatható a Déri Múzeum Kupolájában, melynek keretében a Szent Korona hiteles másolata is megtekinthető.
A kiállításról bővebben ITT olvashatnak.
Fotók: Miskolczi János, Déri Múzeum
