A nagyváradi helyi tanács elhalasztotta a Vámház (Sucevei) utca névváltoztatását, de megszavazta a középkori vár szomszédságában lévő ortodox templom előtti Emanoil Gojdu tér átnevezését. A tér Mihai Viteazul nevét fogja viselni, ugyanis a Szent László (Unirii) térről a fejedelem lovas szobra is odaköltözik.
A nagyváradi zsidó közösség kérésére a közgyűlés napirendjére került a Vámház (Sucevei) utca Deportált zsidók ? 1944 május (Evreilor Deportaţi ? mai 1944) névre változtatása. Ezzel emléket szerettek volna állítani az 1944 májusában, a Nagyváradi gettóból, deportált zsidóknak. A Vámház és a jelenleg Nicolae Bălcescu utca 1945-1966 között a Mártírok és a Deportált zsidók nevét viselte.
Ilie Bolojan polgármester az átnevezésről szóló határozat elhalasztását kérte, mivel a közterek elnevezésének megyei bizottsága nem hagyta jóvá a javasolt utcanevet. Indoklása szerint, sokkal kifejezőbb lenne, ha Gettó utcának vagy az Gettó ? 1944. május-június utcának neveznék, mivel abban az időszakban, abban az utcában húzódott az egykori gettó egyik határvonala, ahova a magyar hatóságok begyűjtötték a zsidó lakosságot.
A polgármester azt javasolta, hogy vitassák meg újra a bizottsággal a megfelelő utcanév kiválasztását, de néha a kellemetlen döntéseket is vállalni kell, hogy a tragédiák ne merüljenek feledésbe, és ne ismétlődjenek meg. Hozzátette, különben sem sürgős a döntés, hiszen a belvárosi közterületeket csak 2021-től lehet új néven jegyezni, mivel azok európai finanszírozási projektekben is szerepelnek, menet közben pedig nem lehet megváltoztatni a projektek dokumentációját. Az sem elhanyagolható, hogy a következő két évben európai parlamenti, elnökválasztási, parlamenti és helyhatósági választások lesznek. A névváltoztatások pedig bonyodalmat okoznának a választókerületi listák összeállításában.
Szintén 2021-től lép érvénybe a helyi tanács tegnapi határozata, amely az Emanoil Gojdu teret Mihai Viteazul névre változtatja.
Emanoil Gojdu, magyar nevén Gozsdu Manó (1802-1870), Nagyvárad szülöttje, magyarországi román jogász, politikus, mecénás volt, aki vagyonát a magyarországi és erdélyi román görög katolikus egyházra hagyta.
Mihai Viteazul (Vitéz Mihály) 1558 ?ban született, Havasalföldön szerzett hatalmat, Mehedin?i, majd Craiova bánja. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem kérésére a török szultán 1593 végén őt nevezte ki Havasalföld vajdájává. 1599-ben és 1600-ban rövid időre megszerzi Erdély és Moldva fejedelmi címét is, de még ugyanebben az évben elveszíttette mindhárom állam feletti fennhatóságát. A román nemzeti történetírás Románia első egyesítőjének tartja. Bár Nagyváradhoz semmi sem köti, helyi tartalékos katonatisztek kezdeményezése és gyűjtése nyomán 1994-ben lovas szobrot kapott a város főterén.
A városrendezési tervek szerint a nagyváradi vár főbejárata előtt épített ortodox templom előtt aluljáróba terelik a közúti forgalmat, így sétáló övezetté alakul a tér. Ide költözik a Szent László (Unirii) térről a fejedelem lovas szobra. Helyére a Nagy Románia megteremtőjeként tisztelt Ferdinánd király szobra kerül, amely már állt ott 1924 és 1940 között.
Az Emanoil Gojdu tér névváltoztatását 22 szavazattal fogadta el a helyi tanács. Az RMDSZ frakció együtt szavazott a politikai ellenfélnek tartott Liberális Párti képviselőkkel, míg a jelenlegi szövetségesük, a Szociáldemokrata Párt képviselői közül öten a névváltoztatás ellen szavaztak.
