Nagyváradon is megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól

A Magyar Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a számuk eléri az 1 millió főt. Rájuk emlékeztek meg az egybegyűltek hétfőn délelőtt Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarának falán elhelyezett emléktáblánál.

A rövid megemlékezést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Egyesület szervezte.

A megjelenteket Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte, aki egyben Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének üdvözletét is tolmácsolta, majd néhány bevezető gondolat után átadta a szót Szilágyi Zsoltnak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének.

?A jövő nemzedéke csak úgy élhet szabadságban, ha tudatosul benne, milyen borzalmas volt a nácizmus és a kommunizmus. Semmit nem vesz el a holokauszt borzalmaiból, ha méltó módon emlékezünk meg a kommunizmus borzalmaira is? – fogalmazott Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke emlékeztetett, hogy a totalitárius rendszerek lényege ? ahogyan a Tismăneanu jelentés is fogalmaz ?, hogy gyilkos rendszerek, amelyek az emberek életét, szabadságát, álmait veszik el. Sajnálatosnak nevezte, hogy a nyugat mind a mai napig kettős mércével mér a totalitárius rendszereket illetőleg, hiszen Marxra egyfajta filozófusként tekintenek, szobrot avatnak neki, holott ő volt az, aki elsőként kimondta, hogy a múltat végképp el kell törölni, ha kell, erőszakkal is. Ezzel a marxi ideológia lefektette a modernkori népirtás eszmei alapjait. Szilágyi rámutatott arra is, hogy sokan abban a tévedésben vannak, hogy Gulag táborok csak a Szovjetúnió területén léteztek. Ezt a tévhitet el kell oszlatni, éppen ezért a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködve tervezik, hogy bemutatják, miképpen pusztított a kommunizmus tájainkon, hány internáló- és haláltábor létezett Közép-Európában, és milyen eszközökkel igyekezett a totalitárius rezsim elpusztítani mindent, ami múlt és hagyomány, mint például a keresztény hit. ?A keresztényüldözés Európában nem újkeletű, ezt a kommunisták vitték tökélyre ideológiai alapon? ? jelentette ki a pártelnök, hozzátéve, hogy amíg a kommunista pártállam jogutódja, a mai román állam nem biztosítja az egyházaktól elorzott ingatlanok visszaszolgáltatását, vagy adott esetben a pénzbeli kárpótlást, nem beszélhetünk teljes szabadságról. ?Soha nem szabad elfelednünk, hogy az a rengeteg kín, szenvedés, amit elődjeink, családtagjaink elszenvedtek, tulajdonképpen a mi szabadságunkért hozott áldozat volt? – zárta gondolatait Szilágyi Zsolt.

A megemlékezés záróaktusaként Szilágyi Zsolt pártelnök és Moldován Gellért, a Néppárt nagyváradi elnöke a Néppárt nevében, valamint Török Sándor, Tőkés László EMNT-elnök és a Bihar megyei EMNT nevében, majd pedig Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület nevében helyezte el a kegyelet koszorúit a kommunizmus áldozatainak emléktáblájánál.