Április 14-én, a magyar Függetlenségi nyilatkozat kiadásának 170 éves évfordulóján mutatta be a Csokonai Színház a Debrecen, a szabadság őrvárosa című táncjátékát. A Varadinum rendezvénysorozat keretében, Nagyváradon is látható lesz a Debreceni Népi Együttes és a Debreceni Hajdú Táncegyüttes közös produkciója.
Gemza Péter rendezésében a Debreceni Népi Együttes és a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, Debrecen, a szabadság őrvárosa című előadása, Debrecen kiemelkedő jelentőségű szerepvállalását idézi meg az 1848/49-es szabadságharc idején. 1849 januárjában, miután a forradalmi kormány a fővárosból a Cívisvárosba tette át a székhelyét, így Debrecen lett a ?másik főváros?. Április 14-én ugyanitt mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét, így lett Debrecen, ahogyan Kossuth nevezte, ?a szabadság őrvárosa?.
A táncjáték képi dramaturgiája, az Alföld táncéletéből építkezve úgy idézi fel a történelmi eseményeket, hogy közben a városnak és lakosainak az odaadását, önként vállalt áldozatát is megjeleníti. A produkció zenéjét Mezei Szilárd szerezte, a díszleteket és jelmezeket Mészáros Zsófia tervezte.
Az április 14-i, debreceni bemutató után, Gyürky Katalin színikritikus méltatása jelzi, hogy különleges produkciót hoztak létre a debreceni alkotók: ?Ha ennyi sikeres, a hivatását, művészeti ágát zseniálisan képviselő művész ?összeáll?, már nem is érhet váratlanul bennünket az általuk színre vitt produkció profizmusa. Nos, ez a közel egyórás táncelőadás is erről tanúskodott, amelynek során különböző, rendkívül erős, egymást kiegészítő és vissza-visszatérő motívumokon keresztül győződhettünk meg arról, hogy milyen az, amikor valaki hűséges a városához. Ezt egyfelől a nők színpadi jelenléte és ereje tükrözte az előadásban. Nagy Kíra beköszönő éneke (?) a női öntudatos magatartás mellett a városhoz, az országhoz való ragaszkodást is kifejezte. Amely nélkül ? derül ki az előadásból ?, azaz a nők megtartó ereje nélkül a férfiak nyilván nem lettek volna képesek az 1848?49-es események idején helyt állni. (?) Azt, hogy az áldozatok ellenére Debrecen mégis megmaradt 1849-ben a szabadság őrvárosának, a Gemza Péter rendezte előadás keretes szerkezete is tükrözi számunkra. A hol szólóban, hol párban, hol zenei kísérettel, hol anélkül eltáncolt jelenetek után ugyanis újra Nagy Kíra érkezik a színpadra, hogy arról az ?öreg városról? énekeljen, amelynek ?porban fürödhet a lelke?, ?szegett lehet a szárnya?, ám így is ?nagy csodára emelkedhet?, s büszke lehet az, aki a fiának tudhatja magát.?
A debreceniek nagyszabású táncelőadására, a tervezettől eltérően, a várható rossz időre való tekintettel, a Nagyváradi Állami Filharmónia Enescu-Bartók termében kerül sor, május 5-én este.
Fotók: Csokonai Színház, facebook.com/debrecenvarosa
