Hillgert István Időkapszulák ? Volt egyszer egy Nagyvárad című könyve emlék-villanásokban tárja az olvasói elé a hetvenes-nyolcvanas években született váradi magyar generáció életérzéseit. Aki szeret nosztalgiázni, annak lehetőséget ad arra, hogy bejárja a város jellegzetes helyszíneit, és újraélje az elmúlt 40-50 év sajátosan váradi hangulatait.
Hillgert István, könyvének egyfajta mottójaként előrebocsátja, hisz abban, hogy ?mindannyiunk fejében ott van egy időgép, amit bármikor előkaphatunk, ha úgy tartja kedvünk?, jelezvén, hogy időutazásra invitálja olvasóit. Az időutazás állomásait, emlék-villanásokban megfogalmazott féloldalas szövegekben jeleníti meg, sokszor banálisnak tűnő történetek ezek, amelyek látszólag nem kapcsolódnak egymáshoz, de eleget olvasva belőlük, váradi mozaik-képpé állnak össze.
A Magnólia park környékén játszódó gyermekkorból felvillan az apa emléke, amint műanyag katonákkal vív csatát gyermekével, majd a szalárdi nagyszülőknél töltött vakációk, benne az első erotikus élmény. Az első Pobeda karóra, amely az idő fogalmát tudatosítja és a rácsodálkozás a tükörkép rejtélyére. A középiskolás években a premontrei líceum kihívásai, az első könyv élménye. A nyolcvanas évekből megelevenedik a Kanonok sor és a már nem létező Olaszi temető, Pilu bácsi, a legendás tornatanár, a zenék, a meccsek, a filmek, a Szilvás élménye, a vár, az Ullmann-palota, a nyári színház misztériuma. Majd a rendszerváltás történetei következnek, felvillan bennük a TVO nevű városi televízió Moranciuval, a megyei könyvtár, a Szakszervezetek Háza, az Arlus, a Jazz Café, a Bémer tér és sok más váradi helyszín emléke.
A Publio kiadásában megjelent könyvet elsősorban a nagyváradi olvasóknak ajánljuk.
A kötet megvásárolható a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban, valamint a Librinél.
