“Virágörökség” a mottója az 50. Debreceni Virágkarneválnak, amelyen idén rekordszámú, tizennyolc virágkocsi, köztük Debrecen és Nagyvárad, valamint Hajdú-Bihar és Bihar megyék közös kompozíciója is végigvonul majd. Újdonságként, a rendezvény öt virágkocsija Nagyváradon kívül, a bihari térség számos magyarlakta településére is ellátogat majd.
“Virágörökség” a mottója az 50. Debreceni Virágkarneválnak, amely Debrecen legnagyobb kulturális és összművészeti rendezvénye. Először 1966 augusztusában tartották meg ezt a színpompás programsorozatot, amely mára Európa egyik legnagyobb virágshow-ja lett, augusztus 14. és 21. között több mint száz program lesz Debrecenben. Ennek megfelelően idén a karneválok történetében a legtöbb, 18 virágkocsi színesíti a menetet és a virágkompozíciók elkészítéséhez rekordszámban, egymillió szál friss dáliát használnak fel.
Egy összmagyar programsorozatra, egy Kárpát-medencei összefogásra és az európai kitekintésű virágkarneválra készül a város – hangsúlyozta Papp László, Debrecen polgármestere az eseménysorozat egyik főhelyszínén, a Nagyerdei Stadionban július 24-én megrendezett sajtótájékoztatón. Ez a gondolatiság jellemzi a virágkarneváli menetet is, ahol a 18 virágkocsi közül négy a testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatot, nyolc kompozíció Debrecen gazdasági életében szerepet vállaló multinacionális cégekkel való gyümölcsöző együttműködést szimbolizálja, egy óriás virágkocsi pedig Debrecen szorgalmát-szorgoskodását dicsérve egy méhcsalád életét jeleníti meg. A városvezető kiemelte, hogy a Debreceni Virágkarnevál idén már hetekkel korábban elkezdődött, amikor a pápalátogatás idejére a Szent Korona és a Szent László legendáját megjelenítő virágkocsik Csíksomlyóra érkeztek.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke bejelentette, hogy augusztus 15. – szeptember 10. között Debrecenben, a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében lesz látható a Boldogasszony-kiállítás, amelyet később a Vatikánban is bemutatnak majd. A tárlaton 55 kortárs magyar művész Szűz Mária és a magyarság kapcsolatáról vall.
Pásztor Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke elmondta, hogy már 14 éve tart az együttműködés a Debreceni Virágkarnevál szervezőivel és nagy örömmel csatlakoztak az idei, 50. debreceni rendezvényekhez is. A Partiumban augusztus 15-től több mint egyhetes programsorozatot szerveznek majd, amelynek során újdonság, hogy Nagyváradon kívül, a bihari térség számos magyarlakta településére is ellátogat majd a Debreceni Virágkarnevál öt virágkocsija. Az elképzelés szerint az Érmellék magyarlakta településein (Bihar, Paptamási, Biharfélegyháza, Bihardiószeg és Székelyhíd) megállnak egy-egy órára, hogy a helyiek is részesei lehessenek a virágünnepnek.
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Bihar Megyei Tanács közös virágkocsija: ?Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma?
Ezzel a címmel indít közös virágkocsit Hajdú-Bihar és a romániai Bihar megye az idei Debreceni Virágkarneválon. A kompozíció a tavaly elindított gondolatot viszi tovább, melyben nagy hangsúlyt kapott a bor, nem véletlenül: az érmelléki a Hajdú-Biharhoz legközelebb eső borvidék, ezért is tartja a hagyomány ezt a térséget ?Debrecen szőlőskertjének?. Ezen történelmi régió közösségeinek összetartozását szimbolizálja a mostani virágkocsin megjelenő, életet jelképező kenyér is. Ahogy a bor, úgy a búza is megjelenik mindkét megye címerében, hiszen a búza a Himnuszban ?ért kalász?, a magyarságra áradó isteni áldás. Az alkotáson a régi, hagyományos családmodell látható, a szülők, a gyerekek, és a bölcs öreg jelenik meg, akiknek egy angyal nyújtja át az életet jelképező kenyeret. Hajdú-Bihar és Bihar megye vezetőinek célja a jó kapcsolat továbberősítése, és újabb gyümölcsöző együttműködések megvalósítása a jövőben.
Tervező és szobrász: Pikó Sándor. Virágdizájn: Antal István és Antal Istvánné. Statikus: Kiss Péter
Nagyvárad és Debrecen közös virágkocsija: Hagyományok
A hagyományok az egyes kultúrák legkiemelkedőbb jellegzetességei, ezek teszik egyedivé a közösségeket, ezért szeretjük, értékeljük és ápoljuk őket. Debrecen és Nagyvárad idei közös virágkocsija a két város kiemelkedő és ? amint láthatjuk is ? hasonló hagyományait ünnepli. Bármennyire egyediek is a két város identitásának elemei, ezek kötik össze a két közösséget és szolgálnak az egymás mellett élő népcsoportok által épített kulturális hídként. A két táncospár hagyományos népviseletben jelenik meg a kompozíción. A román pár viselete a belényesi régióra jellemző, az öltözet mellényrésze pedig olyan ikonikus divatházak számára szolgált inspirációul, mint például a Dior. A magyar pár hagyományos kalocsai motívumokkal hímzett öltözetet visel, amely egyediségéről ismert: ugyanaz a motívum sem mintában, sem színben nem jelenhet meg kétszer ugyanúgy. Mindkét hagyományt átszövi a muzsika. A zene, különösen a tradicionális zene egyetemes nyelve sokat változott az évszázadok során, a helyi szokások újraértelmezték és magukba olvasztották a hagyományos elemeket. A két párt táncba hívó hangszer a belényesi régióra jellemző egyedi zeneszerszám, a kürtös hegedű.
Tervező és szobrász: Balogh László. Virágdizájn: Lovas Marianna és Sápi Beáta. Statikus: Bodó Imre. Kivitelező: Gulyás Tamás
Az elmúlt fél évszázad legemlékezetesebb karneváljait nemcsak a virágkocsik, hanem a művészeti csoportok is színesítik, idén 10 magyar és 17 külföldi csoport mintegy 2000 közreműködővel vesz részt a felvonuláson. A karneválra Belgiumból, Hollandiából, Horvátországból, Indonéziából, Japánból, Kolumbiából, Németországból, Olaszországból, Oroszországból, Romániából, Spanyolországból, Tajvanról, Törökországból és Ukrajnából érkeznek művészeti csoportok.
Románia fellépője: a Bihorul Folklóregyüttes
Az együttes 1966-ban alakult Nagyváradon, s azóta generációról generációra hagyományozza át a népi hagyományok szeretetét. Repertoárjukon a bihor-bihari régión túl az egész országra kiterjedő, földrajzilag és etnikailag is színes repertoárt gondoznak, és mutatják be ország- és világszerte. A karneválra a Nagyváradra jellemző, román-magyar népi hagyományokat és viseleteket ötvöző műsorral érkeznek.
Bódor Edit, a virágkarnevál főszervezője azt hangsúlyozta, hogy a több mint félévszázad alatt a közösségépítés, az együttgondolkodás, Debrecen értékeinek megmutatása a nagyvilág előtt a legfőbb értékeivé erősödtek a Debreceni Virágkarneválnak. Erről az emberöltőnyi időről egy ünnepi kiadvány, egy egyedi és megismételhetetlen képeslap-gyűjtemény is mesél, ahol 54 egykori és jelenkori virágkarneválhoz kötődő szereplő üzenete is olvasható. Ezt a kézzelfogható emlékcsokrot az érdeklődők már most megvásárolhatják. A kulturális szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a karneváli programsorozat keretében nyolc napon keresztül több mint száz kulturális rendezvény várja majd az érdeklődőket. Idén is lesz – többek között – a családok nagy örömére Galiba Gyermekfesztivál a Nagyerdőben vagy augusztus 21-én a belvárosban karneváli felvonulás.
Az ötvenedik születésnapra szokás ajándékot adni, ezért a Kodály Filharmónia augusztus 16-án a “Klasszikusok éjszakája Debrecenben” egy különleges koncertsorozattal lepi meg az érdeklődőket – jelentette be Fekete Katalin, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatóhelyettese. A színes koncertkínálat közül kiemelte az este 9 órakor a Kossuth téren kezdődő ingyenes programot, ahol Carl Orff: Carmina Burana grandiózus zeneműve szólal meg olyan neves közreműködők tolmácsolásában, mint Miklósa Erika, Haja Zsolt, Szerekován János, a Talamba Ütőegyüttes, Kodály Filharmonikusok Debrecen, Kodály Kórus Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara, a Lautitia Kóruscsalád és Somogyi-Tóth Dániel. A helyi értékek jegyében és hagyományteremtő szándékkal – hangsúlyozta Fekete Katalin – este a város közterein “Belvárosi szerenád? lesz, amelyeken az Arco Nobile Vonósnégyes, a Trio Harmony, a Főnix Rézfúvós Quintett és a Kodály Filharmonikusok művészei játszanak.
Egyedi és egyszeri show, a magyar kreativitás ünnepe lesz a 6. Karneváléj mintegy kétezer közreműködővel mutatott rá Lévai Balázs, a Karneváléj művészeti vezetője. Nagy kihívás egy ilyen műsort rendezni, viszont egy jó buli úgy kezdődik, hogy leoltják a lámpákat, jegyezte meg tréfásan a televíziós szakember, arra utalva, hogy olyan egyedi látványvilágot kapnak a nézők, amit a cím is is jelez: ahogy eddig még nem láttad! A sajtótájékoztatón a karneváléji fellépők közül egy rögtönzött minikarnevál keretében Nagy Bogi és Pál Dénes énekes, a Debreceni Mazsorett Együttes, a Hajdú Táncegyüttes és a Bürkös Zenekar, illetve a Feeling Tánc és Mazsorett Egyesület adott ízelítőt.
Jellemzően külföldön alkotunk, ezért nagy öröm volt a számunkra, hogy a 2016-os nagy sikerű, a Debreceni Egyetemnél bemutatott 3D épületvetítés helyszínéhez visszatérve a LimeLight fényfestő művészei visszatérhetnek – hangsúlyozta Dávid István, a LimeLight alapítója és ügyvezetője. Az eseménysorozat augusztus 17-től három estén keresztül látható a Debreceni Egyetemnél.
Szabadfi Szabolcs pék a sajtótájékoztatón bejelentette: helyi pékekkel együttműködve a karneválra megalkotják Debrecen kenyerét, amelyhez több mint száz éves kovászt használnak majd, és fával fűtött kemencében sütik.
Tíz helyi cukrászat pedig azon verseng majd, hogy melyikük fagyija lehet egy éven át Debrecen fagylaltja – fűzte hozzá Bódor Edit, aki emlékeztetett rá, hogy tavaly készítették el helyi cukrászok a város tortáját, a debreceni mézes-mázast, amely azóta a környék kedvelt süteményévé vált.
Fotó: C. Kiss Ilona
