2019. szeptember 6-án 10 éve, hogy meghalt id. Thurzó Sándor hegedűművész, zenetudós, Nagyvárad zenetörténésze.
Thurzó Sándor 7 éves, amikor a család barátja, Weisz Sámuel hegedűművész és zenetanár látva az ifjú ambícióit, ingyen elvállalta tanítását. A bölcs és széles látókörű hegedűtanár a serdülő növendék figyelmét ráirányította arra, hogy kezdje gyűjteni azokat a hegedű- és kamarazenei darabokat, amik megtetszettek neki. Így kezdődött az ifjú kottatárának gyűjtése, majd a műsorlapoké is.
1941-ben, a helyi jó nevű magán zeneiskolában zeneszerzési szakon összhangzattant tanult dr. Szalay Elemér igazgatótól, ki ügyvéd, orgonaművész és zeneszerző.
Thurzó Sándor önzetlensége, segíteni akarása, már fiatalon megmutatkozott, hisz sokfajta önkéntesség fűződik nevéhez. Például: a filharmóniánál 13 évig önkéntes alapon játszott, közben a zenei intézmény repertoárját is összeállította. Hosszú ideig szintén fizetés nélkül látta el a filharmónia titkári teendőit, valamint a kottatárat is ő vezette. Nem lévén még megszervezve a kottakölcsönzés – mintegy négyezer oldal kottát másolt le – fizetés nélkül. Tehát ez is bizonyítja, hogy mennyire megszállottja volt a zenének, és mindannak ami a zenével kapcsolatos.
Thurzó Sándor minden zenei vonatkozású eseményt pontosan lejegyzett és élete végéig egy unikumnak számító várostörténeti dokumentumtárat hozott létre, melyben plakátok, műsorfüzetek, zenei írások, több ezer kötetes zenei szakkönyvtár, sok ezer fénykép, kéziratok, stb. megtalálhatóak. Az összegyűjtött adattára megbízható forrásanyag, melyből több alkalommal elsőrangú zenetudósok, történészek merítettek információkat.
Nagyvárad zenei életének önkéntes intendánsa, a municípiumi kultúrházban havonta sorra kerülő kamarazene hangversenyek szervezője, a nagyváradi kamara-operatársulat éltető mindenese, aki egyben a szülővárosa zenetörténeti dokumentumait is kutatta.
Több újság, folyóirat adta ki írásait, de nemcsak országos, hanem nemzetközi kiadványokban is megjelentek tanulmányai, írásai, tudományos értekezései, kutatásainak eredményei.
Egy nemzetközileg is jelentős emlékkötet egyik munkatársa volt, hálából megtisztelték egy példánnyal, melynek utolsó oldalán köszönetet mondanak Thurzó Sándornak is. A könyv címe: Gerhard Croll – Kurt Vössing: Johann Michael Haydn – Sein Leben – sein Schaffen – seine Zeit. Kiadó: Paul Neff Verlag, Wien.
Nagy nemzetközi sikere volt a “Nagyváradi éneklőkanonokok (1199-1557)” című hatalmas munkájának, amely a Budapesti Magyar Tudományos Akadémia szaklapjaiban is megjelent.
Thurzó Sándor 1955-1959 – évek között az Állami Bábszínháznak volt a zenei igazgatója, ahol zenés bábdarabok mellett, nagy sikerrel színre vitte Pergolesi: La serva padrona kisoperát, amihez kamaraegyüttest is szervezett (vonósnégyes és zongora). Az egyik nemzetközi bábfesztiválon és versenyen, Konstancán, első díjat kaptak. Ez volt Romániában az első bábopera bemutató.
Több száz hangversenyt, kamarazenei esteket rendezett, felkarolta a fiatal művészeket. 1969-től állandó jelleggel Romániában élő zeneszerzői esteket is szervezett, 27 zeneszerzőnek összesen 58-at. A szerda esti kamarazene-hangversenyeken a meghívott zeneszerzők műveit szólaltatták meg – legtöbb esetben ősbemutatóra vállalkozó – Thurzó Sándor köré tömörült előadóművészek.
Azon munkálkodott, hogy Váradon megteremtsen egy állandó kamaraopera-társulatot, mely az 1970-es, 1980-as években rendkívüli kihívásnak számított, önkéntes alapú volt. E társaságot 15 éven át szervezte, irányította, azaz 1989-es rendszerváltozásig, utána megszűnt. Az opera együttessel 1978. május 31-én mutatták be a Mozart: Bastien és Bastienne c. operát. Ezt többszöri szerepcserével 54-szer adták elő a Szakszervezetek Művelődési Házában. A további operabemutatók: Tudor Jarda: Pădurea vulturilor, Alexandru Zirra: Capra cu trei iezi, Gheorghe Dumitrescu: Fata cu garoafe, Handel: Silla, Doru Popovici: Interogatorul din zor, Carl Ditters von Dittersdorf: L’amore disprezato.
A Megéneklünk Románia Fesztiválon, 1989-ben az együttes első díjban részesült a Doru Popovici: Interogatorul din zor című kétszemélyes kisoperával.
Kéziratai között megtalálhatóak az 1760-tól napjainkig terjedő hangversenyek, operák, balettek, kamarazene, önálló estek, szimfonikus koncertek műsorai, plakátjai, valamint a helyi lapokban megjelent zenei cikkek 1862-től napjainkig.
Néhány kamaraegyüttes megálmodója és résztvevője. Említésre méltóak a filharmónia tagjaiból alakult vonósötös, a két évig működő 12 tagú kamarazenekar, az 1989. november 15-én alakult Varadinum Vonósnégyes, a 2006-ban elindított Wenzel Pichl és a 15 évig működő Kamaraopera Társaság. Ezek létrejötténél és elindításánál bábáskodott tanácsaival, ötleteivel ellátva őket, egyben koncertjeiket is szervezte. A “tagok” Apukának szólították.
A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében rendszeresen szervezett színvonalas komolyzenei hangversenyeket, és támogatta a kuratórium munkáját is.
Zenei fesztiválok spiritus rectora.
Évtizedeken át nemcsak kutatta a következőkben említett három Nagyváradon tevékenykedő európai hírű zeneszerzők itteni munkásságát, hanem fel is vásárolta ezeknek az összes kiadott műveit. 2004-ben elindította a Michael Haydn, Wenzel Pichl, Carl Ditters von Dittersdorf fesztiválsorozatot, amelyet évente megrendezett. E zeneszerzőtriász életét és munkásságát feltáró kutatásai is beírták Thurzó Sándor nevét Várad zenetörténetébe és az egyetemes zenetudomány vérkeringésébe.
2007-ben a Partiumi Füzetek könyvsorozatban (46. kötet) megjelent “Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében” című dokumentum gyűjteménye, mely értékes táppontot biztosít a zenei kutatók részére.
Önzetlen munkássága elismeréseként 25 diplomát, okleveleket, emlékplaketteket is kapott. Például: Pro Partium Díj (2003), a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal által adományozott Kiválósági Díj (2004), Bartók Béla emlékdíj (2006), Magyar Kultúráért életműdíj (2007), stb. 2008-ban felterjesztették, 2009-ben meg is szavazták, hogy megkapja a Polgármesteri Hivatal által adományozó megtisztelő Díszpolgári címet. Nagyon boldogan várta, de halála évében már nem adományoztak senkinek, és azóta sem. Milyen felemelő lehetett volna, ha pályafutását szeretett városa díszpolgársága koronázza meg.
Thurzó Sándor célja, szülővárosa zenei múltjának feltárása, megismertetése, felvirágoztatása volt. Első szempontja volt a művek váradi bemutatója, vagy ritkán játszott darabok ismételt eljátszása. Külön kutatásokat végzett e téren. Nem sajnált komoly összegeket áldozni a kották beszerzéséhez. Meggyőzte a filharmónia vezetőségét, a kiszemelt előadóművészeket, hogy a kottatárába került ritkaságokat megtanulják, bemutassák.
Több megalakuló kórusnak volt a névadója. Például a Barátok templomában Bihari Sándor énekkar, a Szent László templomban Halmos László kórus.
Polihisztor tudású, úgy emlegették, hogy “a két lábon járó lexikon”.
Majd egy századot átölelő, “Fáradhatatlan és áldozatot igénylő sokrétű munkássága révén tárult fel Várad megannyi részekre kiterjedő zenekultúrája” – írta Thurzó Sándorról Tuduka Oszkár zenekritikus.
Thurzó Sándor mindenkinek önzetlenül segített, ötleteivel, tanácsaival, hatalmas zenei gyűjteményével, nyomtatott anyagokkal, dokumentumokkal, kézirataival, különböző disszertációk, doktori, vagy egyéb dolgozatok, könyvek megírásánál is.
Tehetségfelismerő és felkaroló tevékenységet is folytatott.
“Nagyvárad zenei életének motorja” – írta Thurzó Sándorról Kristófi János festőművész.
Felesége, született Tyukodi Margit (1921-2002), nemcsak mezzoszoprán énekes, kinek nevéhez nagyon sok bemutató és ősbemutató fűződik, hanem gobelinművész is volt, aki kivarrta Bartók Béla, George Enescu és Kodály Zoltán zeneszerzők portréjait is. Halála, férjét nagyon megviselte, csak árnyéka lett önmagának. Nagyon szerették egymást. Ő volt a tökéletes feleség típus!
A Nagyváradi Helyi Tanács soros ülésén (2011. október 31) megszavazta, hogy a Késmárk (ma Ogorului) és az új Ceyrat utcákat összekötő útszakaszt Thurzó Sándorról, a jeles nagyváradi zenészről nevezzék el.
2014-ben megjelent Thurzó Margit Terézia összeállításában: “A nagyváradi zenei élet apostola Thurzó Sándor emlékére” c. könyv, ami írásai gyűjteményéből, néhány fontosabb levelezéseiből, a sajtóban megjelent cikkeiből, valamint a róla írt visszaemlékezésekből áll.
Thurzó Sándor Nagyvárad művelődéstörténetének mindmáig meghatározó személyisége. Távozásával pótolhatatlan űrt hagyott maga után. A muzsika odaadó lelke volt.
(2019. augusztus. 14.)
Thurzó Margit Terézia
