A Debreceni Művelődési Központ az előző évekhez hasonlóan idén szeptember 21-én is csatlakozni kíván a ?Kulturális Örökség Napjai? (KÖN) címet viselő országos programsorozathoz. A KÖN az Európa Tanács által kezdeményezett, 1984-ben indított Európai Örökség Napok rendezvénysorozat részeként 1999-ben indult el Magyarországon.
Az országos épületlátogató hétvége célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét épített és szellemi kulturális örökségünk értékeire, s igényt támasszon a kulturális örökségünk iránti felelősségvállalásra, értékeink megóvására, megőrzésére. A Debreceni Művelődési Központ építészeti örökségként számon tartott épületei közül 2019-ben a Belvárosi Közösségi Ház, a Honvédtemető és Mauzóleum Emlékhely, illetve a Belvárosi Alkotó Műhely programjaival kívánnak csatlakozni az országos közművelődési akcióhoz.
BELVÁROSI KÖZÖSSÉGI HÁZ
Szeptember 21., 10.00-18.00
FÖLDI 70 – Földi Péter Kossuth-díjas festőművész jubileumi kiállítása
Helyszín: Belvárosi Galéria
Debrecen főutcáján, a régi városháza szomszédságában épült a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája, szecessziós stílusban. 2005-től a Debreceni Művelődési Központ székhelye, közösségi, kulturális események, kiállítások otthona a pódiumtermet és a kiállító termet (Belvárosi Galériát) is magába foglaló épületrész. Régmúltja azonban sokak számára ismeretlen, s izgalmas újdonságokkal szolgálhat. A kulturális funkció már a 19. században megjelent, ugyanis a mai épület helyén álló ház vargaszínjében 1809 és 1835 között színházi előadásokat tartottak. A város 1843-ban adta el a házat, az új tulajdonos mindjárt ezután felépített a helyére egy kétemeletes bérházat, mely igazi szenzáció volt a korabeli városban, s funkcióját tekintve is igen kalandos időket ért meg.
Az épületben a század közepén helyet kapott többek között a polgári kaszinó, volt benne elsőrendű kávéház, sőt a vesztes debreceni csata után az emeletet az orosz hadsereg kórháznak is használta.
A saroképület ma ismert formáját az évszázad második évtizedének elejére érte el. Elegáns külsejét elsősorban annak köszönhette, hogy a Takarékpénztár elhatározta, a bérbe adható boltok és lakások mellett bővíthető banki tér jöjjön létre, és a kaszinónak is kényelmesebb helyet akartak. Az új takarékpénztár gazdagon díszített, háromemeletes székházát, ifjabb Rimanóczy Kálmán nagyváradi műépítész tervei alapján 1911-12-re építették fel.
Az épület történetéről és mai funkcióiról ITT olvashatnak.
HONVÉDTEMETŐ ÉS MAUZÓLEUM EMLÉKHELY
Szeptember 21., 10.00-18.00
TÖRTÉNELMI SÉTA A HONVÉDTEMETŐ ? HŐSÖK TEMETŐJÉBEN
A temetőkertben található történelmi vonatkozású emlékművek, a ?Haldokló oroszlán?, a 48?-as emlékoszlop, a magyar és más nemzetiségű hősök sírjainak megtekintése.
A Hősök Mauzóleuma 1932-ben készült el. Megjelenésében egyaránt méltó az 1849-es debreceni csata és a világháború hőseinek emlékéhez, de méltó a város áldozatkészségéhez és polgárainak kegyeletes érzéséhez is. A Honvédtemető fái alatt száztizenkét ’48-as honvéd, kétszázhúsz német és azok a magyar katonák nyugszanak, akik az első és második világháborúban a környéken vesztették életüket. Összesen 4500-an alusszák itt örök álmukat. Ennek az árnyas, hangulatos temetőnek a legmagasabb dombján a ’49-es csata emlékét megörökítő haldokló oroszlánt ábrázoló kőemlékmű áll, amelyet Marschalkó János szobrászművész ? a Lánchíd oroszlánjainak alkotója – készített. A szobor eredetileg (1867-től) a Református Kollégium előtti Emlékkertben állt, 1899-ben állították fel a Hősök temetőjében. A Honvédtemető mauzóleuma ünnepélyek megtartására alkalmas. Az emlékmű tervét pályázat útján készíttette el a város. Lechner Jenő és Szontagh Pál tervezte.
Belső terében a Hadtörténeti Múzeum I. és II. világháborús kiállítási tárgyai tekinthetők meg. Az emlékhely gondozása 1986 óta tartozik a Debreceni Művelődési Központhoz.
Az 1990-es évek óta a Német Hadisírgondozók Szövetsége önkéntes munkavégzéssel patronálja a Honvédtemető fenntartását. Az utóbbi években a magyar középiskolások, a debreceni lakosok és a honvédség katonái is kiveszik részüket a parkfenntartási munkákból.
BELVÁROSI ALKOTÓMŰHELY
Szeptember 21., 10.00-20.00
NYITOTT MŰHELY WORKSHOP, GRAFIKAI FOGLALKOZÁS, ÉPÜLETBEMUTATÁS
Az épület a Szent Anna utca 16-18. számmal együtt Reviczky-házak néven ismert, mivel ezen házak egyikében lakott Reviczky Menyhért, aki Debrecen polgármestere volt 1843-1847 között. A ház a 70-es években egy darabig a Megyei Művelődési Központ próbatermeként is funkcionált. A Thuróczy György vezetésével működő Alföld Színpad tartotta itt foglalkozásait. 1984-ben nyitotta meg kapuit a Városi Könyvtár Olvasóterme. Megszűnése után a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar megyei irodája működött itt 2013?2015 között.
2016-tól két egyesület, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete és a Debreceni Fotóklub székhelyeként működik a Debreceni Művelődési Központ üzemeltetésében.
