Az afrikai sertéspestis (ASP) járványügyi helyzetében bekövetkezett változások miatt többek között a fertőzött területek növeléséről döntött augusztus 28-ai ülésén a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport (Szakértői Csoport). A döntés miatti intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik.
ASP-t igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok több, a Tisza mentén talált vaddisznó hullában. Az új esetek, valamint a Tisza, mint közvetítő forrás jelentette kockázat miatt több terület kockázati besorolását is magas kockázatúról fertőzöttre módosította a Szakértői Csoport. A döntés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az M3-as autópályától délre fekvő, valamint további Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadgazdálkodási egységeket érint. Szintén több vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánított a Szakértői Csoport.
A fertőzött és szigorúan korlátozott területek növelése mellett indokolttá vált a közepes és magas kockázatú területek módosítása, illetve növelése is az ország keleti felében.
A vadgazdálkodási egységek aktuális kockázati besorolásáról a Nébih weboldalán tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/asp-mentesitesi-terv
Bihar megye nincs azon megyék között, ahol a legtöbb fertőzési gócot tartják nyilván
Huszonöt megye 316 településén 1108 afrikai sertéspestis-gócot tartanak nyilván jelenleg – közölte szerdán az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
A legtöbb fertőzési gócot Teleorman (291), Giurgiu (182), Dolj (163), Olt (76) és Buzău (53) megyében tartják nyilván.
Az intézmény tájékoztatása szerint eddig 449.452 sertést pusztítottak el. A fertőzést ugyanakkor 2.046 vaddisznónál is kimutatták.
Országos szinten eddig 1303 fertőzési gócot sikerült felszámolni, és keddig 9633 sertéstulajdonost kártalanítottak, nekik összesen 258,029 millió lej kártérítést utaltak.
Az afrikai sertéspestis 2017. július 31-én jelent meg először Romániában, Szatmár megyében.
