A Debrecennel közös projekt révén teljesen megújul a nagyváradi Szigligeti Színház színpada

Forgószínpad, gépesített zsinórpadlás, új hang- és fénytechnikai rendszerek – az év végéig teljesen megújul a nagyváradi Szigligeti Színház színpada, lehetőséget teremtve olyan előadások rendezésére és vendégelőadások fogadására, amelyekre eddig nem volt lehetőség, így például a debreceni Csokonai Színház előadásai is ellátogathatnak Nagyváradra ? hangzott el azon a konferencián, amelyet kedden tartottak a színház előcsarnokában a debreceni és a nagyváradi színházak igazgatói, valamint helyi és megyei elöljárók jelenlétében. A munkálatok egy, az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén, az Interreg V-A Románia?Magyarország programon belül finanszírozott projekt részét képezik.

A nyitórendezvényen jelen volt Czvikker Katalin, a Nagyváradi Szigligeti Színház, valamint Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház főigazgatója, dr. Papp László, Debrecen polgármestere, Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke is.

A rendezvényen elsőként Czvikker Katalin főigazgató ismertette a projekt részleteit. Mint elmondta, a beruházás tulajdonképpen folytatása, befejezése a váradi színházépület külső és belső felújításának, amely 2011-ben zárult le, ám az akkor elvégzett munkálatok a színpadot nem érintették. A Román-magyar határon átnyúló kulturális inkubátor az előadóművészetek számára nevet viselő projekt főpályázója a debreceni Csokonai Színház, amely inkubátorházat épít amatőr színjátszók felkarolására, a partnerek pedig Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a nagyváradi Szigligeti Színház. A projekt összértéke 7 495 587,00 euró, ebből a Szigligeti Színház része 1 029 546 euró, ami három komponensből áll össze: 824 048,61 euró (80,04%) az Európai Regionális Fejlesztési Alap vissza nem térítendő támogatása, 126 031,55 euró (12,24%) a román állam hozzájárulása, 79 465,84 euró pedig a Szigligeti Színház önrésze, amelyet az intézmény fenntartója, a Bihar Megyei Tanács biztosít. A Bihar Megyei Tanács ugyanakkor a támogatásra nem jogosult költségeket is állja, 300 000 lej (62 761 euró) értékben. Az 5 024 875,97 lej értékű kivitelezési szerződésből mostanáig megközelítőleg 20 százalék került kiszámlázásra és kifizetésre, és várhatóan ebben a hónapban további 40 százalékot fizet majd ki a színház.

Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház főigazgatója arról beszélt, ez a projekt az összefogásról, az együttműködésről szól, lehetőséget teremt arra, hogy az alkotóművészek kulturális hidat építsenek a határmenti régiók között. Az inkubátor célja, hogy egy olyan kulturális teret hozzon létre a román-magyar határ mentén, ami alkalmas arra, hogy helyet adjon alkotóknak, kulturális szervezeteknek egyaránt. A közös projektnek köszönhetően lehetőség nyílik egyebek mellett az amatőr színházak feltérképezésre, színészek képzésére vagy előadáscserékre is.

Papp László, Debrecen polgármestere a közös jövőkép fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a projekt nem csak a magyar-magyar kapcsolatok még szorosabbra fűzését szolgálja, de lehetőséget teremt a magyar-román kulturális kapcsolatok erősítésére is. 

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke Bihar és Hajdú-Bihar együttműködését egy puzzle-játékhoz hasonlította, mint mondta, ahhoz, hogy a teljes kép összeálljon, a daraboknak tökéletesen illeszkedniük kell, és ez a két megye esetében megvalósult. “Megtaláltuk az együttműködés tökéletes formáját, és az Interreg V-A Románia?Magyarország programon belül támogatható négy-négy határmenti megyéből a Bihar megyei projektek kapták a legjobb pontszámokat. Bízom benne, hogy a kulturális együttműködésnek köszönhetően a jövőben a térség közös gazdasági fejlődésére is figyelmet fordíthatunk” – mondta a megyei elöljáró.

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke arról beszélt, hogy a két megye és a két város olyan fontos, az európai közösség támogatására szoruló területeken kezdte el az együttműködést, mint a kultúra és az egészségügy. “Egy olyan közös kulturális projektet építettünk fel, amely Nagyvárad és Debrecen számára is kedvez. Úgy gondolom, hogy a jövő nem monokróm. A nulláról indultunk, és nem volt könnyű közös projekteket létrehozni, de végül sikerült finanszírozást szerezni” – idézte fel Pásztor Sándor az eddig megtett utat. 

A Nagyváradi Állami Színház színpadának korszerűsítésére kiírt közbeszerzést a Drum Asfalt Kft., a Trameco Rt. és az Energolux Impex Kft. alkotta cégcsoport nyerte meg, ők kezdték meg a munkálatokat július végén, amelyeknek során a színpadi deszkázat teljes cseréjére, az ügyelői, valamint hang- és fénytechnikai rendszer fejlesztésére, a zsinórpadlás részleges gépesítésére, valamint süllyesztők és egy forgószínpad beszerzésére is sor kerül. A váradi munkálatok átadásának határideje 2019. december 16.

A rendezvényen levetítettek egy, a készülő új színpadot és a hozzá tartozó technikai berendezéseket bemutató 3D-s modellt, illetve egy rövid videót, amelyen a váradihoz nagyon hasonló rendszerek láthatók működés közben.

A konferencia terepszemlével zárult, amelyen Alex Ienciu, a Drum Asfalt képviselője, illetve Vernes András, az Energolux vezérigazgatója szolgált részletekkel a sajtó képviselőinek a készülő fejlesztésekről.