A romániai rendszerváltás harmincadik évfordulójához közeledve, megemlékező rendezvények sora eleveníti fel a három évtizeddel ezelőtti eseményeket, amelyek központjában Tőkés László, a temesvári népfelkelés elindítója áll. A napokban a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemen zajlottak, a héten, Temesváron lesznek évfordulós rendezvények, a szombat esti gálán Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is beszédet mond. Az ünnepi rendezvények mellett elégtételt jelent az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke számára, hogy december 6-án másodfokon megnyerte a román titkosszolgálati vezetők ellen öt éve indított rágalmazási pert.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen A mi forradalmunk ? Elmesélt történelem, Temesvár ?89 címmel rendeztek jubileumi megemlékező konferenciát a harminc évvel ezelőtti történelmi, sorsfordító események felidézésével. A Magyarország kolozsvári főkonzulátusa támogatásával megszervezett egyetemi emléknapon a beszélt történelem műfajában hangzottak el élménybeszámolók, visszaemlékezések, reflexiók az 1989-ben történtekről, majd kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a meghívottakon kívül a diákok, oktatók és az érdeklődő közönség.
Az Egyetemisták egyetemistáknak panelben Pálfi József rektor is megosztotta a valamennyien 1989 után született hallgatókkal, miként élte meg kolozsvári teológusként a harminc évvel ezelőtti rendszerváltozást. A sort Pásztor Rita, a PKE adjunktusa és Szilágyi Zsolt, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma tagja folytatta, ők temesvári egyetemisták voltak a decemberi népfelkeléshez, megtorláshoz és forradalomhoz vezető hetekben.
A Tőkés után szabadon panelben a ?koronatanú?, maga Tőkés László emlékezett vissza azokra az évekre és történésekre, amelyek őt a népnyúzó kommunista rezsim és az azt kiszolgáló egyházi vezetés egyik legfőbb kritikusává, opponensévé, az 1989-es rendszerváltozás elindítójává avattak.
Délután Székedi Levente, a PKE adjunktusa moderálta, a Sapientia-egyetem két oktatója, Bodó Barna és Bakk Miklós, valamint Ötvös István, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense részvételével zajló kerekasztal-beszélgetést. A Pro Universitate Partium Alapítványt két vezetője, Tőkés László elnök és Tolnay István alelnök, egykori temesvári presbiter képviselte. Egymást váltva osztották meg a számottevő hallgatósággal, a romániai forradalommal és a kelet-közép-európai rendszerváltással kapcsolatos élményeiket és gondolataikat. Az ideológiai viták konklúzióját maga Tőkés László frappánsan fogalmazta meg: mi akkor nem az ideológián és a geopolitikán gondolkodtunk, hanem a szabadságon! Arra a felvetésre, hogy a temesvári történések forradalomnak tekinthetők-e, Tőkés László azt mondta: ?Népfelkelés robbant ki Temesváron, forradalom lett belőle. De még mindig nincs befejezve.? A jelenlévő fiatalokhoz fordulva tette hozzá: ?Rátok vár a feladat, hogy befejezzétek!? ? majd helytállásra, kitartásra, itthon maradásra és folyamatos önképzésre biztatta őket.
Az évfordulós rendezvények december 12-től 16-ig, Temesváron folytatódnak. A rendezvénysorozat nyitó és záró eseményeinek helyszíne a belvárosi református templom lesz, ahol csütörtökön, december 12-én egyházi szimpóziumot tartanak. Vasárnap Tőkés László volt királyhágómelléki, és Erdélyi Géza volt felvidéki püspök tartja az évfordulós istentiszteletet, hétfőn este pedig Bordos László Zsolt fényjátékát vetítik az épületre. Az évfordulón az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform társszervezésében nemzetközi konferenciát tartanak Az út a szabadság felé címen, amelyre többek között Janez Jansát, Szlovénia rendszerváltó miniszterelnökét és Lord David Altont, a brit felsőház tagját várják. December 14-én, szombaton rendezett gálaest keretében Tőkés László, az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mond ünnepi beszédet, majd a Duna Művészegyüttes erre az alkalomra készített előadását tekintheti meg a közönség. December 15-én, vasárnap délután felavatják a Makovecz Imre tervei alapján immár húsz éve épülő Új Ezredév Református Központ főépületét. Az ünnepi istentiszteletet követően a Muzsikás együttes lép fel a templomban.
Toró T. Tibor, a Temesvár 30 rendezvénysorozat főszervezője szerint közelebb szeretnék hozni az temesvári eseményeket azokhoz, akik 1989 után születtek, és nincsenek személyes élményeik a kommunista diktatúráról és a ’89-es változásokról, másfelől szeretnének meghonosítani egy sajátos erdélyi magyar emlékezetpolitikai diskurzust a temesvári eseményekről. Erre azért is szükség van, mert az utóbbi harminc évben jelentős erők szövetkeznek azért, hogy elvitassák Tőkés László forradalmi szikra szerepét, hogy negatív fényben állítsák be az egykori temesvári lelkipásztort, sőt erkölcsi és politikai karaktergyilkosságok sorozatát kövessék el ellene.
Mintha a főszervező mondatainak igazát bizonyítására érkezett volna a hír, miszerint öt év pereskedés után, december 6-án, Tőkés László másodfokon megnyerte a pert az őt magyar kémnek nevező egykori titkosszolgálati vezetők ellen. A bíróság megállapította, hogy a Securitate és a SIE egykori vezetői rágalmazták Tőkés Lászlót, amikor egy televíziós műsorban magyar kémnek nevezték, és azt állították, hogy az 1989-es temesvári ellenállása során pénzt kapott a magyar titkosszolgálattól.
A fellebbviteli tárgyaláson, a Bukaresti Táblabíróság elrendelte két magyarországi tanú meghallgatását, egyikük K. Szabó Lukács Hajdúbagos polgármester volt, akik igazolták, hogy a szóban forgó összeg az üldözött, nélkülöző lelkészcsalád megsegítésére a református hívek által gyűjtött önzetlen adományt nem a magyar titkosszolgálat által küldött zsoldot adták át, ahogy azt teljesen nevetségesen próbálják Tőkést László politikai ellenfelei beállítani.
A bíróság ezek után a Tőkés László által igényelt egylejes erkölcsi kártérítés megfizetésére kötelezte Filip Teodorescut, a kommunista politikai rendőrség (Securitate) kémelhárítása helyettes vezetőjét, Ioan Talpe?t, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatóját, és Mihai Gâdeat, az Antena 3 hírtelevíziók műsorvezetőjét.
