Felszerelték az új táblát a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum homlokzatára, január 27-én pedig, a Magyar Kultúra Ünnepe rendezvénysorozat keretében bemutatják a teljesen felújított, újra berendezett intézményt, amelynek felavatására február végén kerül sor.
Mint ismeretes, a magyarországi turisták egyik kedvenc látogatóhelye, az Ady múzeum, egy ideje nem látogatható, mert a Bihar Megyei Tanács teljesen felújíttatta az épületet, és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak közreműködésével újrarendezik a városhoz ezer szállal kötődő költő életét és munkásságát bemutató tárlatot. A budapesti szakemberek már a hétvégén Nagyváradra érkeznek, hogy megkezdjék az állandó kiállítás kialakítását.
A felújításra azért kerülhetett sor, mert a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es vezetőségének sikerült tíz évvel meghosszabbítania az épület bérleti szerződését az épület tulajdonosával, a Nagyváradi Ortodox Püspökséggel.
Az Ady Endre Emlékmúzeum 1955-ben nyílt meg, a költő kedvenc kávézójában, az egykori ?Müllerei? néven ismert cukrászda nyári kioszkjában. Megszervezője, első igazgatója Tabéry Géza volt. Anyagát Ady Endre Váradon eltöltött éveit felidéző dokumentumok, tárgyi emlékek képezik, köztük a legértékesebb a Rozsnyai Kálmán-féle Ady-ereklyegyűjtemény, amelyet Nagyvárad városa 1942-ben vásárolt meg, és az egykori zilahi Wesselényi Kollégium anyaga. Az Ady-gyűjtemény leltárjában a 430 kötetes könyvtár, 134 Ady-mű, 51 különböző nyelvű Ady-fordítás, 183 Adyval kapcsolatos munka, 28 eredeti Ady-kézirat, több mint kétszáz Léda, Csinszka, Ady Lajos, Dutka Ákos, Octavian Goga, Emil Isac, Emőd Tamás, Tabéry Géza és mások tollából származó levél, 40 eredeti és 305 másolat fénykép, 1000 Adyval kapcsolatos cikkgyűjtemény szerepel. Itt őrzik Reinitz Béla, Hetényi Heidelberg Albert, Kacsóh Pongrác, Hodula István és mások megzenésítette Ady-versek kottái; 7 festmény, 6 szobor őrzi a költő emlékét. A gyűjteményt kéziratmásolatok, filmek, műsorok, plakátok, meghívók, gyászjelentések, rajzok, illusztrációk, folyóirat-sorozatok (köztük a Nyugat szinte teljes kollekciója) egészítik ki. A múzeum épülete előtt a költő, Vetró Artúr szobrász alkotta, mellszobra áll.
A múzeum épülete a Trianoni diktátum után került a román állam tulajdonába. 1937-ben azonban a városi tanács templomépítésre az ortodox egyháznak adományozta az épület alatti területet. A templomépítés nem valósult meg, így 1945 után, mint minden egyházi tulajdont, a területet is államosították. A rendszerváltás után, az ortodox püspökség bírósági úton visszaigényelte egykori tulajdonát, a város azonban szerette volna megtartani, első és másodfokon megnyerte a pert, de a táblabíróság jogerős ítéletét a román többségű tanács már nem fellebbezte meg, így 2005 márciusától ismét az ortodox egyház tulajdonába került.
