Három ország múzeumainak és egyesületeinek együttműködéséből született meg az a kiállítás, mely Lövészárok-vallomások címmel a Nagy Háború emlékére nyílt meg a Nagyváradi Vár Fejedelmi Palotájában. A tárlat különleges darabja a Doberdói fa néven híressé vált eperfa, amely az isonzói csatákban a lövészárkokban harcolók számára a rendületlen kitartás szimbólumává vált.
A Nagyváradi Városi Múzeum ? Kulturális Központ együttműködésben az olaszországi Gruppo Speleologico Carsico di San Martino del Carso Egyesülettel, a szegedi Móra Ferenc Múzeummal és a Meritum Egyesülettel, valamint a nagyváradi Tanoda Egyesülettel és a temesvári Bánát Múzeummal kiállítást szervez Lövészárok-vallomások címmel a Nagy Háború emlékére. A kiállítás alapját a Doberdói fa néven híressé vált eperfa képezi, amely az isonzói csatákban a lövészárkokban harcolók számára a rendületlen kitartás szimbólumává vált, összekötve ezzel napjainkra a csatatereken harcoló feleket. A kiállítás, mely szombaton nyílik a Nagyváradi Vár Fejedelmi Palotája B szárnyának első emeletén, május 6-ig látogatható.
A Doberdói fa
A szegedi 46. gyalogezred hősiesen küzdött az olasz fronton az első világháborúban: a Monarchia haderejének ez volt az egyetlen alakulata, mely mind a 12 isonzói ütközetben részt vett. Az ezred jelképévé vált annak a szederfának a maradványa, melyet a szegedi Fekete házban őriznek mind a mai napig: a fa az olaszországi Doberdó-fennsíkon, Martino del Caso városánál állt, és túlélte azt a borzalmas pusztítást, mely a környéket holdbéli tájjá változtatta. A lövedékek szaggatta törzs mindkét hadsereg számára egyfajta tájékozódási pontként szolgált, de egyben az élet és a kitartás szimbóluma lett. Az egész csatamező egyetlen, még álló fájaként az olasz hadseregben szolgáló katonaköltőnek, Giuseppe Ungarettinek több vers megírására adott ihletet, az ellenséges hadsereg főparancsnoka, József főherceg pedig a magyar katonák sorsának jelképeként tekintett rá. A fa 1916-ban, szekéren érkezett meg Szegedre, ahol óriási tömeg fogadta az elesett katonák jelképét. Ma a Móra Ferenc Múzeum őrzi.
