Harminc esztendeje folyamatosan működik Nagyváradon a Tibor Ernő Galéria, vagy ahogyan a váradiak nevezik: a TEG. Az alkotói csoport rendszeres időközönként tárlatokon mutatja be új képzőművészeti alkotásait, de a Kanonok sori pincegaléria nem pusztán kiállítótér, közösségi rendezvények, könyvbemutatók, koncertek, irodalmi estek és más kulturális események színhelye. A TEG csapatára a sokszínűség jellemző, ahány alkotó, annyiféle stílus, világnézet, szemléletmód. Erről a debreceni közönség is meggyőződhet a Partium Házban, december 18-án, délelőtt 11 órakor nyíló csoportos tárlaton. A közelégő esemény apropóján Tóth Hajnal beszélgetett a ma Debrecenben élő Toró József művész-tanárral, a galéria alapítójával, első művészeti vezetőjével és Csató Töhötöm képzőművésszel, a TEG jelenlegi művészeti vezetőjével.
Toró József: A pincegalériában váltunk igazi alkotókká
? Miként emlékszik vissza a kezdeti időkre, a Tibor Ernő Galéria megalakulására?
? Az alakuló ülés még rögtön a rendszerváltás után, a volt kommunista párt városi bizottságának épületében történt. Sokan voltunk jelen, néhányan még munkákat is vittünk, nevet kerestünk a független képzőművész csapatnak. Végül az én javaslatomra vette fel a neves nagyváradi festőművész, Tibor Ernő nevét. A dolgok ezt követően felgyorsultak. Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyés püspök helyet adott nekünk a Kanonok soron, ott rendeztük be a pincegalériát. Nagy elégtétel, hogy még ma is működik. Az alakuláskor én voltam a legfiatalabb tagja a szervezetnek.
? Mit jelent önnek a TEG? Melyek a legkedvesebb emlékek?
? Sok éve már, hogy az életemben nagy fordulat történt, elszakadtam Nagyváradtól, Debrecenbe költöztem, de még most is úgy gondolom, része vagyok a csapatnak, 2012-ben hazatértem egy tárlat erejéig: nyolcévnyi grafikai termésemet mutattam be. Természetesen a grafika mellet a festészettel is foglalkozom, 2017 óta tagja vagyok a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Számomra a TEG-ben mindig a kiállítások ?építése? volt a legizgalmasabb. Olyankor minden alkotói energiánkat beleadtuk. Sajnos már sokan eltávoztak a csapatból. A megnyitók, könyvbemutatók, koncertek szervezése mindig közös munka volt. Valaki mindig jelen volt, a galéria mindig nyitva állt. Sokat köszönhetek azoknak a délutánoknak, ott váltunk igazán alkotókká. Ennyi év elteltével örülök, hogy a TEG még mindig jelen van Nagyvárad magyar kulturális életében.
? Tartja-e a kapcsolatot a régi alkotótársakkal? Van-e, lesz-e együttműködés?
? Figyelemmel kísérem a TEG tevékenységét, jó kezekben van a csapat. Csathó Töhötöm sokat tesz azért, hogy az eredeti elképzelések még mindig működjenek. Remélem, lesz folytatása a debreceni tárlatnak, talán jövőre egy egyéni kiállítással Váradon, a pincegalériában.
? A debreceni kiállítás kurátoraként, hogyan jellemezné a december 18-án megnyíló Ünnep című tárlat anyagát?
? A Partium Ház ideális hely arra, hogy bemutatkozzon a csapat, és alkotásaikkal öregbítsék Nagyvárad hírnevét. Bízom benne, hogy nívós kis tárlatot mutatunk be itt Debrecenben.
Csató Töhötöm: egy alkotás megszemlélése mindig ünnep a szemnek, a léleknek
? Hogyan és mikor került a TEG csapatába, s mit jelent Önnek e társaság?
? Valamikor 2010 tájékán csöppentem a csoportba. Miután részt vettem a váradi Fő utcán megtartott szabadtéri kiállításukon, megkérdeztem Széll Katót, a társaság egyik alapítóját, oszlopos tagját, hogy miként válhatnék a csapat tagjává. Nyitottak és készségesek voltak, befogadtak. A művészi kibontakozásra remek lehetőség a TEG, jól érzem magam ebben a közegben, bár kicsit különc vagyok, ám kölcsönösen elfogadtuk egymást emberileg és művészileg egyaránt. Mindjárt a belépésem után elfogadták az egyik ötletemet, miszerint a magyar költészet napján irodalmi művekhez valamiképpen kapcsolódó alkotásokat állítsunk ki a galériában.
? Változott-e valami a TEG életében, tevékenységében, amióta művészeti vezető lett?
? 2019-ben átvettem a galéria művészeti vezetését Gavrucza Tibortól, aki inkább a tiszteletbeli elnök szerepét vállalta el. Új embereket vontunk be a TEG körébe. Továbbra is szeretnénk új alkotókat, fiatal tehetségeket idevonzani. A tagfelvétel nem diplomához kötött, hanem alkotói munkához, színvonalhoz, a kreativitáshoz. Van, olyan tehetség, akit nekünk kell bátorítanunk, mert visszahúzódóbb, vagy mert valamiért elsodorta az élet a művészettől. Újdonság továbbá az interneten való jobb kommunikálás, gyorsabb információáramlás.
? A különféle művésztelepeken való részvétel ugyancsak fontos a TEG életében. Milyen alkotótáborokban járt a csapat? Hol állítottak ki?
? Elég sok alkotótáborban vettünk már részt szerte Erdélyben, a Partiumban és Magyarországon. Kismarján öt éven át volt nyaranta festőtábor, ahol kilencven százalékban a ?tiborernősök? vettek részt. A Bihar megyei Micskén két alkalommal is részt vettünk a helyi művésztáborban. Legutóbb Jászfényszaruban volt közös tárlatunk, ez még nagyon friss élmény, kedves közösség és szervezőgárda fogadott minket. Szép tárlattal voltunk jelen Nagykárolyban, a gyönyörűen felújított Károlyi-kastélyban. De kiállítottunk már Kolozsvárott, Marosvásárhelyt és Berettyóújfaluban, a magyar kultúra ünnepén, és még sorolhatnám.
? Milyen anyaggal készülnek a debreceni kiállításra?
? Az Ünnep címet kapta a kiállítás, mert egy alkotás megszemlélése mindig ünnep a szemnek, a léleknek, mert egy-egy tárlaton látható kreációknak ajándékként lehet örülni. Karácsony közeledtével pedig lelki ünnep lehet egy tárlat, a művészi érték, szépség megünneplése. Húsz képet viszünk Debrecenbe. Tematikai szempontból nem szorítjuk korlátok közzé az alkotásokat, szerteágazó, stílusú, tematikájú munkákat hozunk, amelyekre technikailag is a sokrétűség jellemző, a pasztelltől az akvarellig lesz mindenféle.
Kiemelt kép: Szendrei Judit debreceni bélyegkép alkotó kiállítása a Tibor Ernő Galériában 2021-ben
Fotók: Partium Ház, Tóth Hajnal
