Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg Gazdasági évnyitó partnertalálkozóját a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) február 4-én Debrecenben, a Kölcsey Központban, melyen részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Debrecen és a térség rendkívül dinamikusan fejlődik, amiben kulcsszerepe van a Kormány támogató hozzáállásának. ?Itt mindenki a növekedésre koncentrál, és ez meg is látszik az eredményeken. Egyre többen ismerik fel, hogy ide bizony érdemes befektetni. A 2003 és 2008, valamint a 2013-2020 közötti időszakot összevetve az látszik, hogy míg hazánk 2003-2008 között a nemzetközi konjunktúra ellenére sem volt képes arra a vonatra felszállni és hendikeppel zárta az évtizedet, 2013-at követően viszont az ország olyan gazdasági pályára került, hogy az EU-átlagot duplán meghaladó növekedést produkált. Ezt a lendületet átmenetileg megtörte ugyan a COVID, de bízunk benne, hogy hamarosan visszatérünk a felfelé ívelő pályára? ? mondta a Kamara elnöke.
Spander Zsolt, a NAV Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatósága igazgatója is csupa olyan adatról és gazdasági teljesítményről tudott beszámolni, amelyek csak megerősítették a Miklóssy Ferenc által mondottakat. ? Adó- és járulékbevételek terén 12,8 százalékos növekedés volt tavaly a megyében, ami arra utal, hogy a jól átgondolt válságkezelés ?csörgő adóforintokban? is megmutatkozott. A gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók száma ugyancsak nőtt. A járvány ellenére a foglalkoztatottak száma meghaladja a járvány előtti szintet, átlagbér tekintetében pedig azt tudom mondani, hogy az elmúlt két évben két számjegyű volt az átlagbér növekedése a megyében. A hajdú-bihari cégek árbevétele tavaly 13,5 százalékkal nőtt, ami magáért beszél ? sorolta az eredményeket az igazgató, aki a járványkezelés adóügyi vonatkozásaira is kitért. Ez utóbbiak révén súlyos milliárdok maradtak a pandémia miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknál. A megyénkbeli TOP 100-as adózókról Spander Zsolt azt mondta, hogy az élcsapatuk évtizedek óta stabil, közülük 11 cég az országos TOP 500-as listára is felkerült, ami szintén beszédes eredmény. A megye exportjának 85 százalékát ez a vállalati kör adja, melyből a cégek 95 százaléka a jogszabályok alapján megbízható adósnak minősül, és kedvezményekre jogosult.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is őszinte elismeréssel szólt azokról a gazdaságfejlesztési eredményekről, amiket Debrecen és térsége évek óta produkál. ?Tanítani kellene, ahogyan átgondolták a helyi gazdaságot, amilyen stratégiát dolgoztak ki a befektetők fogadására és amilyen profi szemlélettel teszik itt a dolgukat; egyébként nemcsak a gazdasági életben, hanem például az infrastruktúra-fejlesztés vagy éppen az oktatás terén? ? kezdte mondandóját az elnök, hozzátéve, hogy hathatós kormányzati támogatás nélkül nemhogy országosan, de települési szinten se lehetne úgymond szintet ugrani. Parragh László hosszan sorolta azokat az eredményeket, amelyek a járványkezelés kapcsán kamarai közbenjárásra születtek meg. Szólt az iparűzési adó kényszerű megfelezéséről, a válságba került ágazatok (például a turizmus, a vendéglátás) megsegítéséről, vagy éppen az újraindításhoz szükséges hitelkeretek előteremtéséről. Mindezt kellő gyorsasággal, a kormánnyal partnerségben tudta az iparkamara elérni.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a 2021-es teljes évre 6,8-6,9 százalékos gazdasági növekedés várható, ami az elmúlt harminc év legjobb adata. A politikus azt mondta, hogy az idén csökken ugyan a növekedés üteme, de szerinte így is meghaladja majd az 5 százalékot. A gazdaságfejlesztés mellett a fogyasztói oldal határozza meg a gazdasági növekedést 2022-ben ? tette hozzá a tárcavezető. ? Világjelenség, hogy a gazdasági növekedés üteme alább hagyott, és ez az elkövetkező egy-két évre is vélhetően igaz lesz. A világgazdaság növekedését fékezik a magas energiaárak, a fokozódó inflációs nyomás. A magyar gazdaság 3. negyedéves lendülete még megvan, és remélhetően kitart a 4. negyedévre is. Azt várjuk, hogy a tavalyi egész éves növekedésünk jóval az EU átlaga fölött marad ? fogalmazott a pénzügyminiszter. A teendők kapcsán szólt arról, hogy a nagyrészt importált magas infláció még jó ideig velünk marad, amit kezelni kell. Tavaly 34(!) százalékkal nőttek a termelői árak idehaza. ?Az intézkedéseink azt célozzák, hogy megmaradjanak a munkahelyek és a családok ne kerülhessenek olyan helyzetbe, mint anno a jelzálog-hitelezés miatt. Ezért van a hitelmoratórium vagy éppen a különféle árstopok. Senki nem akarja a közgazdaságtan alapvető elveit ?megpatkolni?, de meggyőződésünk, hogy átmenetileg igenis lehet segíteni a gazdasági szereplőket?? ? jelentette ki Varga Mihály.
Az előadások után következtek a díjátadások:
Elsőként a Napló TOP 100 ? 2021 Gazdasági Díjának átadására került sor. Az elismerést Szabó Péter, az FAG Magyarország Ipari Kft. ügyvezetője kapta. A díjat Vass Kata, a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője adta át a díjazottnak.
Ezek után a kamarai Sesztina-díjak átadására került sor. Sesztina-díjban részesült:
- a Richter Gedeon Nyrt. A díjat Orbán Gábor vezérigazgató vette át.
- Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke.
- Dr. Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere.
A Sesztina-díjat Miklóssy Ferenc HBKIK elnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László MKIK elnök adta át a díjazottaknak.
Kiemelt kép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a debreceni Kölcsey Központban 2022. február 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt
