Nagyváradon a hétfői iskolakezdés előtti napokban az keltett indulatokat, hogy az oktatásügyi minisztérium – szegregáció gyanúja miatt – nem járult hozzá ahhoz, hogy a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tannyelvű osztályai a református püspökség által ingyenesen felajánlott, újonnan felújított épületbe költözzenek. Ezért az iskolában hétfőtől – a megfelelő számú tanterem hiányában – két váltásban indul a tanítás. A Nicolae Balcescu Általános Iskola ügyében érintett magyar vezetők román nyelvű nyilatkozatban utasítják el a szegregáció vádját. Florin Birta, Nagyvárad polgármestere hétfőn találkozik az egyház képviselőivel.
Egy vegyes iskola magyar osztályainak a sikertelen elköltöztetési kísérlete keltett indulatokat pár nappal a tanévkezdés előtt Nagyváradon – közölte pénteken az Ebihoreanul.ro portál.
A portál beszámolója szerint a román és magyar tagozattal működő Nicolae Balcescu iskolában minden bizonnyal két váltásban indul jövő héten a tanítás, mert meghiúsult az iskola magyar tagozatának az elköltöztetési kísérlete. A tagozat számára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ajánlott fel díjmentes használatra egy frissen felújított épületet, a költözéshez azonban nem járult hozzá a minisztérium. A KREK az 1990-es években a Nagyváradi Zsidó Hitközségtől vásárolta meg a most felajánlott épületet az elindított Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium számára, de miután sikerült visszaszereznie az egykori református kollégium államosított épületét, abba költöztette a református iskolát.
Az önkormányzat a magyar tagozat költözésének tudatában lemondta azt a szerződést, amellyel az elmúlt években a Nagyváradi Zsidó Hitközségtől bérelt termeket az iskola számára.
A portálnak Horea Abrudan Bihar megyei főtanfelügyelő elmondta: a református püspökség attól tette függővé az ajánlatát, hogy az épületébe a magyar tannyelvű osztályok költözzenek, ez pedig nem lehetséges. “Létezik egy olyan módszertani szabályzat, amelyik előírja, hogy méltányosan kell eljárni az oktatásban, és egyforma hozzáférést kell biztosítani az oktatáshoz. A gyermekeket nem érheti hátrányos megkülönböztetés, ezért nem működhetnek külön a tagozatok” – jelentette ki a főtanfelügyelő.
Florin Birta, Nagyvárad polgármestere a portálnak elmondta: amikor megkötötték a szerződést a református egyházzal, sem az iskola sem a tanfelügyelőség nem jelezte a törvényességi aggályait. Hozzátette: hétfőn találkozik az egyház képviselőivel, és ha sikerül megállapodni arról, hogy ne csak a magyar tagozat használja a református egyházi épületet, akkor megoldódik a probléma. Ha nem, akkor az iskolában két váltásban zajlik az oktatás mindaddig, míg megoldást nem találnak a teremhiányra.
Az Ebihoreanul.ro közlése szerint az ügyet a hét folyamán bukaresti oktatási minisztérium kiküldött bizottsága is vizsgálta, amely azonban még nem készítette el a vizsgálata jelentését. A portál azonban egyértelműnek találta, hogy a minisztérium mindaddig nem engedélyezi a református egyház által felajánlott új oktatási helyszín működését, amíg az egyház nem mond le arról a feltételről, hogy az épületben a magyar tannyelvű osztályok működjenek.
Egy, a Csűry István református püspök Facebook-oldalán közzétett péntek esti román nyelvű nyilatkozatban elutasítják a szegregáció vádját a nagyváradi Nicolae Balcescu Általános Iskola ügyében érintett magyar vezetők.
A nyilatkozat aláírói – Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, Rácz Beáta, a román és magyar tagozattal működő Nicolae Bălcescu Általános Iskola igazgatóhelyettese és Bíró Emese, a magyar szülői szövetség elnöke – az oktatási miniszter 2016/6134-es szegregációellenes rendeletére hivatkoznak, amely rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatási egységek szervezése nem minősül szegregációnak. Az aláírók egyben azt is közlik, hogy kikérték a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) véleményét a kérdésben.
A péntek este közzétett nyilatkozat aláírói közlik: a református püspökség 2021-ben vásárolta a Bălcescu iskola számára felajánlott épületet és eredetileg diákotthont és szegénykonyhát szeretett volna berendezni benne, de 2021 februárjában a magyar közösség, az iskola tanári és szülői közössége, valamint az önkormányzat részéről érkező megkeresések nyomán módosították a terveket. Az épület felújítása során úgy alakították át a belső teret, hogy osztálytermeket lehessen bennük létrehozni; 2021 márciusában aláírták a polgármesteri hivatallal azt a szerződést, amelynek értelmében az egyház díjmentesen haszonkölcsönbe adja a saját költségén felújított és bebútorozott épületet, hogy ebben működhessenek a Balcescu iskola magyar osztályai.
Az épület felújítása ez év februárjában fejeződött be. Ekkor az oktatás körülményeit ellenőrző hatóság (ARACIP) szakértői kiszálltak a helyszínre, és megállapították, hogy az épület minden szempontból megfelel az oktatási céloknak. Ahhoz azonban, hogy az iskola használatba vegye az épületet, az ARACIP jóváhagyását miniszteri rendeletben kellett volna kihirdetni, amelyet Románia Hivatalos Közlönyében is közzé kellett volna tenni. E miniszteri rendelet, mely a nagyváradi mellett további négyszáz romániai oktatási helyszín helyzetét tisztázná, mindeddig nem jelent meg.
A nyilatkozat aláírói arra is kitértek, hogy a magyar osztályoknak a református egyház által felajánlott épületbe való elköltöztetésével valamennyi érintett fél egyetértett. Az iskolán kívülről érkezett a szegregációs vád, amely alapján augusztus végén egy minisztériumi bizottság megvizsgálta a költözés ügyét. Az aláírók úgy vélték, a törvény téves értelmezéséből fakad a Bihar megyei tanfelügyelőségnek az az értelmezése, hogy a költözés kapcsán fennáll a szegregáció veszélye. Leszögezték: az ügyben eljáró valamennyi fél a helyi közösség érdekét nézve, jóhiszeműen járt el.
Csűry István püspök szombaton az MTI kérdésére úgy értékelte, hogy valakik ráütöttek az egyház kinyújtott segítő kezére. “Nem adjuk fel azt a küzdelmet, hogy a jót adni kell, és a jót adjuk, még akkor is, ha ilyen nehézségekkel szembesülünk.”
A püspök elmondta, a Bălcescu iskola magyar osztályai eddig is külön épületben működtek, azt az épületet viszont már nem kívánta tovább bérelni az önkormányzat. Ezáltal viszont csak a magyar osztályok “kerültek az utcára”, az ő segítségükre sietett az egyház. A püspök érthetetlennek tartja a szegregáció vádját ilyen körülmények között. Hozzátette: minden rászorulónak szívesen nyújtanak segítséget, de ehhez becsületesnek és őszintének kell lenni.
Két magyar bölcsőde sorsa sem tisztázódott
A Bihari Napló és a Maszol.ro portál csütörtöki beszámolója szerint a nagyváradi képviselő-testület mindeddig nem tűzte napirendre annak a határozattervezetnek az elfogadását, amellyel az állami oktatási rendszerbe lehetne integrálni a római katolikus, valamint a református egyház által működtetett egy-egy bölcsődét.
Ha a szeptember 5-i tanévkezdés előtt nem születik önkormányzati döntés a bölcsődék integrálásáról, ezeket az intézményeket továbbra is az egyházaknak és a szülőknek kell fenntartaniuk.
A Bihari Napló arról számolt be, hogy a nagyváradi helyi tanács keddi ülésén Szabó József, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciójának vezetője jelezte a problémát a polgármesternek, és kérdezte: van-e esély arra, hogy még a héten rendkívüli ülést hívjanak össze a szükséges döntések meghozatalára. Florin Birta polgármester akkor azt mondta, “van rá esély”, ha sikerül tisztázniuk a fennálló kérdéseket.
A Maszol.ro azonban arról számolt be, hogy a tanévkezdés előtt már csak a pénteki munkanap maradt, amikor rendkívüli ülésen dönthetne a képviselő-testület, és csütörtök délután a helyi képviselők még nem kaptak meghívót egy ilyen tanácsülésre.
Mind a református Csillagocska bölcsőde, mind a katolikus Szent László bölcsőde magyar állami támogatással épült, jelenleg is működik, és fenntartásukról eddig az egyházak és a szülők gondoskodtak. A református püspökség azonban hónapokkal ezelőtt kérvényezte, hogy vonják a bölcsődét a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium intézményi keretébe, a katolikus püspökség pedig azt, hogy vonják a bölcsődét a Szent László Római Katolikus Gimnázium szervezetébe. Ezáltal megoldódna a két bölcsőde állami finanszírozása.
A református egyház illetékese a Maszol.ro-nak elmondta: hónapokkal ezelőtt benyújtották a szükséges iratokat a polgármesteri hivatalhoz, ahol azt az ígéretet kapták, hogy időben a tanács elé kerül a szükséges határozattervezet. Mindez eddig nem történt meg, és ha ezen a héten nem dönt a tanács, akkor már csak a 2023-2024-es tanévtől válhat állami finanszírozásúvá a magyar állam támogatásával épített nagyváradi református és a katolikus bölcsőde.
Fotó: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által felajánlott, felújított épület
