Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei és nagyváradi szervezetei üdvözlik a helyi tanács döntéseit,
ugyanakkor arra emlékeztetik a közvéleményt, hogy e kedvező, nagyváradi eset inkább kiemelkedő, ritka példája a normalitásnak, mintsem általános érvényű jelenség a ma Romániájában.
?Nagyvárad ? az EMNP hathatós közbenjárásának és az évek alatt, az önkormányzat képviselőivel kialakított konstruktív párbeszédnek köszönhetően ? a normalitás kivételes szigetévé vált, ahol legfeljebb adminisztratív akadályai lehettek eddig is az érintett magyar tannyelvű intézmények iskolahálózatba vételének. Meggyőződésünk, hogy nemzeti közösségünk megmaradása, valamint a szülőföldön maradás egyik alapfeltétele az anyanyelvű oktatás biztosítása a bölcsődétől az egyetemig. Az azonban, hogy ez némely erdélyi városban újra és újra bizonyításra szorul, a sajátos, a magyarellenességet és asszimilációs törekvéseket állampolitikává emelő romániai közállapotok számlájára írható. Épp ezért örömteli, hogy a nagyváradi önkormányzat esetében fel sem merült ennek a lehetősége, az iskolahálózatba vétel során jelentkezett problémákat pedig mára megnyugtató módon sikerült rendezni. Ugyanakkor fontos megjegyezni: a minél széleskörűbb, a helyi magyar közösség számára is egyenlő jogokat biztosító oktatási hálózat nemcsak a helyi magyar közösség, hanem Nagyvárad egésze számára teremt élhető környezetet ? megteremtve a magától értetődő normalitás feltételeit? ? fejtette ki álláspontját a helyi tanács döntése kapcsán Csomortányi István. Az EMNP elnöke hozzátette: az Erdélyi Magyar Néppárt helyi, megyei és országos szervezetei ezentúl is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel ? Erdély- és Partium-szerte ? kivívják és biztosítsák a minél szélesebb körű, anyanyelven történő oktatáshoz való jogot, valamint az ahhoz szükséges oktatási-infrastrukturális hálózatot, és a nagyváradihoz hasonló, kedvező körülményeket teremtsenek a magyar nyelvű oktatás számára ott is, ahol ez nem ? a nagyváradi példához hasonlatosan ? egyértelmű még.
Mint arról mi is beszámoltunk, szeptember elején arról adott hírt a helyi és erdélyi magyar sajtó, hogy késik az önkormányzati döntés, mely két nagyváradi ? a római katolikus, valamint a református egyház által működtetett ? magyar bölcsőde működésének állami finanszírozásához szükséges.
Mind a református Csillagocska bölcsőde, mind a katolikus Szent László bölcsőde magyar állami támogatással épült, jelenleg is működik, és fenntartásukról eddig az egyházak és a szülők gondoskodtak. A református püspökség azonban hónapokkal ezelőtt kérvényezte, hogy vonják a bölcsődét a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium intézményi keretébe, a katolikus püspökség pedig azt, hogy vonják a bölcsődét a Szent László Római Katolikus Gimnázium szervezetébe. Ezáltal megoldódna a két bölcsőde állami finanszírozása.
Kiemelt kép: A Csillagocska bölcsőde a 2019-es átadáskor
