Szili Katalin szerint a világjárvány, a háború, a gazdasági, és energiaválság körülményei közepette gyengébbek a kisebbségi jogérvényesítés esélyei, de a célokról lemondani nem lehet, ezeket zárójelbe tenni nem szabad. A miniszterelnöki megbízott nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt erről, amelyet Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, Kalmár Ferenccel, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével, és Csomortányi Istvánnal, a Partiumi Autonómia Tanács alelnökével közösen tartott szerda délután, A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv bemutatója apropóján.
Szili Katalin úgy vélte: az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat október végi 30. évfordulója és a román kisebbségi törvény előkészítése jó alkalom lenne az erdélyi magyar politikai szervezetek újabb megállapodására. Egyben felajánlotta a segítségét e megállapodás kialakításához.
A Kolozsvári nyilatkozat évfordulóját Tőkés László hozta szóba. Megemlítette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke által 2018 januárjában aláírt együttműködési megállapodásban a Kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulójára hivatkoztak. Úgy vélte: az autonómiaformák törvénybe iktatására a román kormány programjában is szereplő kisebbségi törvény nyújthat lehetőséget. Megjegyezte: a törvény elfogadását a román alkotmány is előírja, Kelemen Hunor pedig korábban azt mondta, hogy ez év őszén kerülhet sor a törvényalkotásra.
“Tartozik ezzel nekünk Románia parlamentje. Évszázados tartozása ez a román többségi nemzetnek, a román politikának” – fogalmazott Tőkés László. Kalmár Ferencet idézve tette hozzá, hogy a törvénynek kollektív jogokat kell biztosítania, hiszen az integráció kollektív jogok nélkül asszimilációt jelent.
Kalmár Ferenc miniszteri megbízott megemlítette: a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökének, Daniela Gitmannak felvetette a múlt heti bukaresti megbeszélésen a kollektív jogok rögzítésének a kérését. Azt a választ kapta, hogy Románia tiszteletben tartja az általa ratifikált kötelező érvényű európai egyezményeket. Ezek viszont nem tartalmazzák a kollektív jogokat. Kalmár megjegyezte: a magyarság sehol nem kért olyat, amit valahol Európában ne alkalmaznának sikerrel a többség és a kisebbség viszonyában. Ő is úgy vélte: nem szabad lemondani az autonómia és a kollektív jogok igényéről. A kérdésnek napirenden kell lennie akkor is, amikor az ukrajnai háború befejeződik, és a felek a tárgyalóasztalhoz ülnek.
Csomortányi István megemlítette: az erdélyi magyarság 1992 és 2011 között harminc százalékos lélekszámfogyást könyvelhetett el, és valószínűsíthető, hogy az idén tavasszal végzett népszámlálás azt fogja megmutatni, hogy a fogyás folytatódott. Úgy vélte: a drámai apadás azt jelzi, hogy a román kisebbségpolitika távolról sem példaértékű.
Szerinte a román közigazgatásnak a történelmi régiókra épülő átalakítása a románoknak és a magyaroknak egyaránt érdekében állna, hiszen a fejlődést segítené elő.
A nagyváradi sajtótájékoztatót A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv szerda esti bemutatója előtt tartották.
Az 1988 novemberében Budapesten megalakult Erdélyi Szövetség gondozásában jelent meg nemrég A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című, eredetileg francia nyelven kiadott kötet magyar nyelvű kiadása.
Az Erdélyi Szövetség kezdettől fogva törekszik arra, hogy elősegítse az utódállamokban élő magyarság önrendelkezési és önigazgatási törekvéseit. Történészek elemzéseikben kimutatták, hogy a központi hatalom lebontása a helyi önkormányzatok javára, a helyi önkormányzatok megerősödésével a demokrácia kiszélesedéséhez vezethetne Romániában és a többi utódállamban is éppúgy, mint ahogyan az erősen decentralizált svájci állam esetében látható.
A Jura-hegység vidékén élő francianyelvű népesség egy része az 1815. évi bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a németnyelvű Bern kanton közigazgatási kötelékébe került. Az 1960-as 70-es évek erőszakos összetűzései (robbantások, tüntetések, megfélemlítések stb.) után a 90 -es években háromoldalú tárgyalások kezdődtek meg a berni Szövetségi kormány, Bern Kanton és a közben autonómiát elnyerő Jura kanton között. A Berni Kantonban rekedt francia népesség önigazgatását illetően szembenálló felek folyamatosan tárgyaltak két évtizeden át a Juraközi Egyeztető Gyűlés keretében. Napjainkra létrejöhetett a francia nyelvű lakosság számára az önálló JURA KANTON; az autonóm státusszal rendelkező BERNI JURA; Biel/Bienne város kétnyelvű közigazgatási körzete. Más községek utólagos népszavazásokon dönthettek a hovatartozásukról.
Ahogyan Dél-Tirolban, az Aland-szigeteken, Svájc JURA vidékén is bebizonyosodott, hogy az autonómia (önigazgatás a többségi állam keretein belül) nem kell, hogy szeparatizmushoz vezessen; ugyanakkor megoldja az etnikai konfliktusokat. A gazdaságilag megerősödő kisebbségi helyzetű népcsoportok az egész ország számára gazdasági gyarapodást jelenthetnek.
A könyv függelékeként, a Jura-önrendelkezési törekvésben elért eredményeket és az azokhoz szükséges föderatív állam nyújtotta alkotmányos feltételek összegzését, a svájci állam 3 szinten megvalósuló autonóm berendezkedését mutatja be B. Szabó Péter tanulmánya.
Fotó: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az autonómiaügyek aktualitásairól tartott sajtótájékoztatón a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban 2022. október 19-én. Balról Kalmár Ferenc, a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke (b) és Csomortányi István, a Partiumi Autonómiatanács alelnöke (b2), jobbról Tőkés László, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke (j2) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) külügyi és nemzetpolitikai bizottságának elnöke. MTI/Kiss Gábor
