Mozart A Varázsfuvola című operájának beavatószínházi változatát mutatta be ma a Csokonai Színház. A debreceni teátrum elkötelezett a jövő operalátogató nemzedékének kinevelésében, ezért készül el évadról-évadra egy-egy opera ifjúsági változata is. Április 27-én, pénteken ismét bemutatóra kerül sor: Idióta címmel SardarTagirovsky rendezésében láthatjuk Dosztojevszkij egyik legnagyobb hatású regényét, A félkegyelmű-t. A Kazanyban született fiatal rendező az erdélyi nézők számára sem ismeretlen.
Mozart A Varázsfuvola című operájának beavatószínházi változatát mutatta be ma a Csokonai Színház. A fiatalok számára készített előadásban. A Csokonai Színház elkötelezett a jövő operalátogató nemzedékének kinevelésében, ezért készül el évadról-évadra egy-egy opera ifjúsági változata is.
Az előadás egy olyan varázstörténet, melyet mindenkinek ismernie kell. Nemcsak mert szépséges a zenéje, hanem mert egyszerre emelkedett és humorral teli a története. A bölcsesség és az indulat csap össze benne, de a tiszta szív és a szeplőtlen szerelem minden próbatételt kiáll. A bosszúvágy és harag szülte gonoszság alkémikus átalakítása teszi ezt a művet halhatatlanná.
Gemza Péter rendező az opera dinamizált, feszített dramaturgiájú változatát készítette el. A főszereplők, Varga Viktória és Szécsi Máté szakmai életében Mozart Varázsfuvolája meghatározó mű. Az Éj Királynője és Sarastro szerepét nem csupán a hazai, hanem külföldi operák, színházak deszkáin is énekelték már. Mindketten azt hangsúlyozták, hogy az ifjúsági előadások kiemelt fontosságúak, hiszen ezek azok a fórumok, ahol az énekesek megismertethetik a jövő operaközönségét a legösszetetteb színházi műfajjal, az opera világával, s legfőképp elnyerhetik a fiatal nézők bizalmát és a szeretetét ahhoz, hogy a következő évtizedekben rendszeresen találkozhassanak velük a színházban.
Az előadást május harmadikáig hat alkalommal tekintheti meg a közönség.
Ütközés a társadalommal, a művészi struktúrával a művészetért és a szépségért
Idióta címmel SardarTagirovsky állítja színpadra Dosztojevszkij egyik legnagyobb hatású regényét, A félkegyelmű-t a Csokonai Színházban.
Megmentheti-e a jóság, a krisztusi szeretet az erkölcsleg romlott, önzéstől szenvedő világot – ez a regény központi kérdése. Dosztojevszkij Miskin alakjában a tökéletes szépségű, felsőbbrendű embert akarta megteremteni, aki fényt hoz a világba. Mivel vágyunk és azonosulunk ezzel a fénnyel olvasás vagy találkozás közben, ezért újra és újra az ?eredendő jóság? keresésére indulunk. Ekkor botlunk bele Miskin személyébe, akár a regény szereplői. Elkerülhetetlenül sorsszerűvé válik minden találkozás, miközben még hiszünk abban, hogy képesek vagyunk változtatni az élet menetén. Ez a sorsszerűség-érzet tartja fent az akadály illúzióját, hogy hiába változtatunk. Mégis kénytelenek vagyunk kilépni a kényelmes mátrixból, amikor a herceg leül velünk teázni és beszélgetni.
A Kazanyban született fiatal rendező nem a szokványos módszerekkel dolgozik, megpróbálja olyan helyzetekbe, játékokba hozni a színészeket, amelyek arra hivatottak, hogy előhívják az érzelmeiket, felszabadítsák a képzeletüket, vagy ami talán még fontosabb, szeretné megéreztetni velük, hogy ne kreáljanak karaktereket. Tagirovskya 90-es évek óta él Magyarországon. Tanult a Shakespeare Színművészeti Akadémián, a Budapest Bábszínház stúdiójában és Rómában Paolo Antonio Simioninál. Kísérletezett rendezéssel és színészettel. Első hivatalos színházi munkája, a Sepsiszentgyörgyön rendezett Meggyeskert a 2015-ös POSZT-on elnyerte a közönségzsűri díját. 2016-ban megkapta a 35 év alatti rendezőnek járó Játéktér-díjat Erdélyben.
A rendező szerint ?Miskin krisztusi jósága a mi idealizált világunk vágya is egyben, nem csupán az akkori Oroszországé. A szépség túlélésünk utolsó mentsvára vagy lehetősége, mert ez teljesen szembemegy az ösztönös, zsigeri vadászattal, amit az őskori ember képvisel, és szembe megy az érdekhajhászó üzleti világot előtérbe helyező emberrel. Az ember számára mindig van lehetőség arra, hogy észrevegye, akármilyen helyzetben is van, a költészetet, s joga van valami olyannal felvenni a kapcsolatot, amire nincsenek szavak. A szépség szükséges ahhoz, hogy a hitet megtaláljuk.”
Tagirovsky értelmezésében Miskin egy kényelmetlen pontja a társadalomnak, s ilyen értelemben antihős. ?Szerintem mindannyiunkban ott a miskinség: a vágy, hogy megpróbáljuk naivan és tisztán kezelni a helyzeteket, mindenféle elvárás nélkül. Tulajdonképpen Miskin ilyen értelemben egy idea, egy nem létező jó embernek az ideája. Egy Don Quijote, aki a lovagkorba akarja visszavinni a világot. “
Bemutató időpontja: 2018. április 27.
Fotó: Máthé András
