Az erről szóló törvénytervezetet február 21-én fogadta el a román szenátus. Ha a képviselőház is megszavazza, és az államfő is kihirdeti a jogszabályt, a munka törvénykönyvének módosítása még az idei katolikus húsvét előtt megtörténhet Romániában. Magyarországon tavaly nyilvánították munkaszüneti nappá nagypénteket.
A munka törvénykönyvet módosító tervezetet a szenátus 86 támogató, egy ellenszavazattal és egy tartózkodással fogadta el. A jogszabály indoklásában többek között az áll, hogy nagypéntek az Európai Unió 16 országában hivatalos munkaszüneti nap, és ez az egyik legjelentősebb egyházi ünnep.
Romániában jelenleg 14 hivatalos munkaszüneti nap van egy évben: január 1-je és 2-a (újév), január 24-e (a román fejedelemségek egyesülésének napja), húsvét első és másodnapja, május 1-je (a munka ünnepe), június 1-je (gyermeknap), pünkösd első és másodnapja, augusztus 15-e (Nagyboldogasszony napja), november 30-a (Szent András, Románia védőszentjének napja), december 1-je (Románia nemzeti ünnepe), valamint karácsony első és másodnapja. A három vallási ünnep helyett más (nem keresztény) közösségek tagjai háromszor két szabadnapot kaphatnak saját hitéletük ünnepei szerint.
Magyarországon a munka törvénykönyve az alábbi napokat határozza meg hivatalos munkaszüneti napként: január 1-je (újév), március 15-e (az 1948-49-es szabadságharc és forradalom emlékére), nagypéntek, húsvétvasárnap és húsvéthétfő, május 1-je (a munka ünnepe), pünkösdhétfő, augusztus 20-a (a magyar államalapítás emlékére), október 23-a (az 1956-os forradalom emlékére), november 1-je (mindenszentek) és december 25-26-a (karácsony).
A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg.
