A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata 2017 szeptemberében konferenciával és kiállítással emlékezett meg Medgyaszay István építőművész munkásságáról, születésének 140. évfordulója alkalmából. A 2018-ban is folytatódó programsorozat keretein belül a kiállítás határon túli és külföldi helyszíneken is bemutatásra kerül. A vándorkiállításnak most a Partiumi Keresztény Egyetem ad otthont.
A kiállítást, melynek védnökei védnökei a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Nagyváradon kívül Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Resicabányán is bemutatásra kerül.
A nagyváradi kiállítást dr. Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész nyitja meg. Köszöntőt mond dr. Pálfi József a Partiumi Keresztény Egyetem rektora.
Az Magyar Művészeti Akadémia felajánlásából Duló Károly Medgyaszayról szóló narráció nélküli 5 perces rövidfilmet is megtekinthetik a megnyitóra látogatók.
A tárlat, mely június 1-jén, délután 6 órától nyitja meg kapuit, 2 héten át lesz megtekinthető, naponta 8 és 20 óra között.
Medgyaszay István (Budapest, 1877 ? 1959)
Építész, szakíró. Műegyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, majd Franciaországban, Hennebique ? a neves vasbetontervező ? tanítványa volt.
Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet formakincseit használta fel.
1908-ban építette az első magyarországi vasbeton szerkezetű színházépületet Veszprémben. 1909-ben átépítette a soproni színházat.
A Nemzeti Színház tervpályázatán 1913-ban első díjat nyert. Több budapesti bérházon kívül a rárósmulyadi templom (1910), Nagy Sándor festő gödöllői villája, a kelenföldi református templom, a mátraházai Sportszálló, a volt budapesti Baár-Madas Gimnázium ismert, kiemelkedő munkái.
Indiai tanulmányútja (1932) során színházat és fejedelmi palotát tervezett Bombay-ban.
Lechner Ödön stílustörekvéseihez kapcsolódva művein korszerű építészeti elemeket és magyar díszítőmotívumokat alkalmazott. A magyar népi építkezésről több tanulmánya is megjelent.
?A magyar ember szereti az egyszerűt, a világosat, és a nyugodt komolyságot. Legyünk mi is egyszerűek az építkezéseinkben, ne féljünk a nagy nyugodt felületektől, de ha díszeset akarunk itt-ott, legyen becsületes, legyen magyar és igazán szép, mint faragott hímes rokka meg a varrottas pereces kendő, amit a legény meg a lány ad egymásnak ? szeretetből.?
1949-től, a szocialista kultúrpolitika kezdetétől meghurcolták pártonkívülisége miatt, 1959-ben halt meg.
Címlapon az általa tervezett püspökladányi katolikus templom
