Ilie Bolojan nagyváradi polgármester és Mile Lajos kolozsvári főkonzul jelenlétében leplezték le gróf Rhédey Lajos (1761?1831) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó, országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás szobrát hétfőn, a róla elnevezett nagyváradi parkban, a 6. Szent László Napok rendezvénysorozat nyitónapján. A művet a Nemzeti Kulturális Alap támogatása és civil adományok által Deák Árpád szobrászművész készítette el, és a Rhédey-kert egyik leginkább szem előtt levő pontján, a nyári színpad előtti zöldövezetben kapott helyet. Az avatóünnepségen mintegy 150 polgár vett részt.
Az egybegyűlteket Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke köszöntötte, majd Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke mondott beszédet, rámutatva, hogy épp kétszáz éve annak, hogy a Váradról Pestre távozó főispán a városnak adományozta azt a zöldövezetet, amelyen ma a Nagyváradi Állatkert illetve és a mai napig is a gróf nevét viselő park terül el. ?A város területi gyarapodásának bicentenáriumát ünnepeljük, melynek az ? egyéb évfordulókkal szemben ? együtt örülhet a város minden polgára. Mondom ezt azért is, mert fontos, és komoly eredmény, hogy ha már centenáriumi évvé kiáltatott ki az idei (Erdély Romániához történő csatolása, a román Nagy Egyesülés 100-ik évfordulója miatt ? szerz. megj.), jelen viszonyok között is mindenki számára értékelhető és tisztelhető jelképet tud állítani nagyvárad magyar közössége. Olyat, amelyik összeköt, és nem olyat, amelyik elválaszt. Mert vagyunk, dolgozunk, hasznos adófizetői vagyunk szülővárosunknak, és itthon kívánunk jogot biztosítani az utánunk jövő generációknak? ? hangsúlyozta Csomortányi István.
?Én mindig úgy tartottam, hogy az adott korszaktól, illetve etnikai, vagy vallási hovatartozástól függetlenül, azokat az embereket illeti tisztelet, akik ? mikor hatalmukban áll ? tesznek valamit a helyi közösségért, teljesítik a választók által rájuk rótt kötelességüket, és nem felejtik el honnan indultak. Rhédey egy ilyen ember volt, aki tett a városért és adományozott Nagyváradnak. Az, hogy ma a nagyváradi állatkertben évszázados fák alatt sétálhatunk, vagy akár itt, ebben a parkban, annak köszönhető, hogy egy embernek volt egy terve, és olyan dolgokat vitt véghez, amelynek gyümölcsét ma is, sok generációval később is, élvezhetjük.? ? mondta köszöntőbeszédében Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, aki megemlékezett arról is, hogy néhány évvel ezelőtt a nagyváradi önkormányzat szintén budapesti támogatással újította fel, és kerítette körbe a Rhédey-család kápolnáját, amely a Nagyváradi Állatkert jelenlegi területén helyezkedik el, s amelyben a felújítás előtt szabadon sétálhattak az őzek.
?Azért is vagyok itt, ezen az ünnepségen, hogy kifejezzem tiszteletemet a nagyváradi magyar közösség iránt, amely hosszú évszázadokon át építette ezt a várost, itt fizet adót, és úgy illő, hogy ez az önkormányzat ? függetlenül a polgármester személyétől ? megfelelő tiszteletet mutasson minden közösség iránt, beleértve a magyar közösséget is? ? tette hozzá Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében Rhédey Lajos mecénási tevékenységére reflektált, akiről kortársa és barátja Csokonai Vitéz Mihály a következőket írta: ?az ízlés terjesztője, tudomány barátja, királynak, nemzetnek egyaránt sajátja?.
Zatykó Gyula, az EMNP országos alelnöke szintén a gróf alakját idézte fel, hangsúlyozva, hogy többek közt annak idején ő szorgalmazta Nagyváradon a közvilágítás bevezetését. Zatykó Gyula ugyanakkor azt is elárulta, hogy a Rhédey család emlékének ápolásában a következő lépés az lesz, hogy ismertető táblákat helyezzenek el, az állatkertben álló családi kápolnánál.
A szobrot Csomortányi István és Zatykó Gyula leplezte le, majd a szervezők meg is koszorúzták az emlékművet. Az ünnepségen zenei momentumokkal közreműködött Róka Szabolcs Tinódi-lant-díjas énekmondó.
Kép és szöveg: Szombati-Gille Tamás
