Közös egészségügyi fejlesztésekre költik a közel tíz millió eurót

Tegnap délután, a nagyváradi megyeházán szervezett sajtótájékoztató keretében, a Román-Magyar Határ Menti Együttműködési Programba, Bihar és Hajdú-Bihar megye által benyújtott egészségügyi stratégiai projektjében résztvevő intézmények képviselő a pályázat részleteit ismertették.

Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök elmondta, a pályázat 84,5 pontot ért el, ezzel a második legtöbb pontszámot kapta az egészségügyi fejlesztésekre vonatkozó európai uniós támogatások kategóriájában. A projekt vezetője a Bihar megyei önkormányzat, amely partnerként működik együtt Nagyvárad önkormányzatával, a két váradi egészségügyi intézménnyel, a Gavril Curteanu Városi Kórházzal és a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházzal, továbbá Nagyszalonta, Margitta, Élesd és Belényes városi kórházaival, a Nagyváradi Egyetem Orvosi és Gyógyszerészeti Karával, a Salvamont-Salvaspeo Hegyi- és Barlangimentő Szolgálattal, valamint a magyarországi, berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházzal.

A stratégiai projekt pénzügyi kerete közel 9,5 millió euró, ebből mint magyarországi partner, a berettyóújfalui kórház 873 ezer euróra számíthat, a Bihar megyei egészségügyi intézmények pedig mintegy 8,6 millió euróból gazdálkodhatnak. A költségvetés kétharmada a két váradi kórháznak jut, ebben szerepel a telemedicina rendszer létrehozása, amelyet valamennyi városi kórházban szintén kiépítenek, de a pénz nagy részéből a váradi onkológiai részleg gépparkját bővítik.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az Európai Unióban átlagosan 80,6 év a születéskor várható élettartam, ugyanez Magyarországon 75,7, Romániában pedig 75 év. Az elhalálozási okok között pedig mindkét országban vezető a szív- és érrendszerszeri, majd a rákos megbetegedés. A Hajdú-Bihar megyei tanácselnök ugyancsak az EUROSTAT 2017-es jelentésére hivatkozva tudatta, az EU tagállamaiban átlagosan a nemzeti össztermék (GDP) 9,5 százalékát fordítják az egészségügyre, míg Magyarországon ez az arány 7,3, Romániában pedig mindössze 4,2 százalék. Számszerűsítve: az EU-ban átlagosan 3000 euró az egy főre jutó egészségügyi kiadás, Magyarországon 1428 euró, íg Romániában 814. Amint Pajna Zoltán hangsúlyozta, ezek az adatok nyomatékosan illusztrálják, hogy miért van nagy szükség az egészségügyi fejlesztési beruházásokra. A RO-HU programban a nyertes stratégiai projekt révén ?azokat a célokat tudjuk megvalósítani, amelyek valóban fontosak az emberek számára. Tíz év múlva ezek az eredmények már megjelennek a statisztikákban is? – mondta a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke.

Dr. Vitányi István magyar országgyűlési képviselő a közös, határon átnyúló pályázatok nyújtotta lehetőségeket emelte ki, számos példát felhozva arra, hogy ezek révén mind a romániai, mind a magyarországi települések fejlődhettek, a határ mindkét oldalán élők számára vannak közös eredmények, mint például a kerékpárút Nagyvárad és Berettyóújfalu között, vagy egy korábbi példás együttműködés az újfalui Tisza István és az élesdi városi kórház között.

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere a Gróf Tisza István Kórházban a projekt keretében megvalósítandó fejlesztésekről számolt be: itt a geotermális energiát és a termálvizet fogják gyógykezelésre használni egy jelentős beruházást követően.

Adrian Maghiar, a Nagyváradi Egyetem Orvosi és Gyógyszerészeti Karának dékánja ismertette, hogy az egyetemre jutó költségvetési keretből egy képzési központot alakítanak ki a noninvazív műtéti módszerek alkalmazására.

Cristian Delcea, a Bihar Megyei Kórház részéről megjegyezte, közgazdasági szempontból egy ember élete megközelítőleg 2 millió eurót ér, ?tehát három megmentett élettel már visszahoztuk a pályázat értékét?. Hozzátette, hogy a megvásárlásra kerülő eszközök listáját, a páciensek és az orvosok igényei alapján állították össze. Mivel sok a partner a pályázatban és sok pénzről van szó, ez egy nehéz projekt lesz. Nagyon jó irányításra és egyetértésre, megértésre lesz szükség.