Az RMDSZ közleménye arról tájékoztat, hogy öt hónapos parlamenti vita és szakbizottsági munkálatok után elfogadták az új közigazgatósági törvénykönyvet, amely többek között, kötelezővé teszi az utcák, terek, parkok nevének magyarul történő kiírását azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, és azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, lehetővé teszi a magyar nyelvű felíratok alkalmazását. A törvénykönyvet azonban egyelőre nem lehet kihirdetni, mert az ellenzék normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól.
Az RMDSZ közleménye, az új közigazgatási törvénykönyv kisebbségi jogokra vonatkozó módosításairól Cseke Attila szenátusi és Korodi Attila képviselőházi frakcióvezetőt idézi.
A képviselőház és a szenátus speciális, a közigazgatási törvénykönyvet vitató bizottságában az elmúlt öt hónapban az RMDSZ-t Cseke Attila Bihar megyei szenátor képviselte, aki úgy vélte, ?öt hónap megfeszített szakbizottsági munkát követően kijelenthetjük, hogy jelentős előrelépést értünk el a közigazgatási törvénykönyv kidolgozásában. Elértük, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztettük az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. Javaslatunkra anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést ezután az önkormányzatokban. És tisztáztuk, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat.?
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője továbbá kiemelte azt a fontos eredményt is, amely által sikerült megerősíteni az önkormányzatiságot: ezután a megválasztott önkormányzati vezetők munkáját nem zavarhatja meg kinevezett tisztviselő. ?Az elfogadott módosításainkkal sikerült közelebb vinnünk a közintézményeket az állampolgárokhoz, decentralizáltunk olyan folyamatokat, amelyek teljesen fölöslegesen voltak központosítva. Így 2019. január 1-től javaslatunkra a gépjárműbejegyzés és jogosítvány-kibocsátás átkerül a prefektus alárendeltségéből a megyei önkormányzatok hatáskörébe.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint, az országnak nagy szüksége volt már egy átfogó, átlátható és letisztult közigazgatási törvénykönyvre, hiszen az elmúlt időszakban igencsak komoly gondokkal kellett szembenézniük az önkormányzatoknak és közintézményeknek, amelyek többnyire a többféle jogértelmezésből és -gyakorlatból adódtak. Korodi emlékeztetett arra is, a törvény szövegébe további garanciákat vittek bele, arra vonatkozóan, hogy az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtti időszakban érvényes jogszabályok által előírt anyanyelv-használati jogokat nem lehet visszavonni, és olyan előírásokat is, amelyek arra kötelezik Romániát, hogy számos nemzetközi egyezményben foglalt, az ország által ratifikált nyelvhasználati jogokra vonatkozó rendelkezéseket gyakorlatba ültesse.
A képviselőház által hétfőn megszavazott, a kisebbségi anyanyelvhasználat terén is fontos rendelkezéseket tartalmazó új közigazgatási törvénykönyvet egyelőre nem lehet kihirdetni, mert a jobbközép ellenzék ötven törvényhozója előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól.
