A Debreceni Nyári Egyetem a magyar, mint idegen nyelv oktatásával és a magyar kultúra terjesztésével foglalkozik. Célja, hogy elősegítse az érdeklődők mélyebb ismeretszerzését a magyar nyelvről és kultúráról. A magyart, mint idegen nyelvet oktató magyarországi intézmények közül ez az iskola tekint vissza a legnagyobb hagyományokra: 1927 óta működik, és ma is a legnagyobb ilyen profilú magyarországi iskolának számít. Évente 30-40 ország több mint 1000 diákját tanítja itt közel 50 elismert nyelvtanár, akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek a külföldiek magyar nyelvi oktatása terén.
Idén a legtöbb ? összesen húsz – hallgató Kínából érkezett, ennek oka, hogy a Debreceni Egyetem már négy kínai felsőoktatási intézménnyel működik együtt. De a Nyári Egyetemre olyan távoli, egzotikus országokból is érkeztek hallgatók, mint Angola, Peru, vagy Szaud-Arábia.
A Kelet-Európából érkező diákok száma is meghaladja az ötvenet. – Tizenkilencen Lengyelországból, tizenegyen Szlovéniából érkeztek, és Szlovákiából is 10 résztvevőnk van, ami igazán örvendetes, hiszen fontos számunkra, hogy a szomszédos országokkal minél jobb kapcsolatot ápoljunk ? mondta Szaffkó Péter, a Nyári Egyetem igazgatója.
Három diák érkezett Romániából, ketten Bukarestből, egy pedig Pope?ti-Leordeni városból (Ilfov megye). Ők mindhárman a Bukaresti Egyetem diákjai.
Az idei év a résztvevők korosztályát tekintve is színes: a legidősebb diák 79 éves, a legfiatalabb 10, ő szüleivel érkezett a kurzusra.
Az összmagyar kultúrát is megismerhetik
“Egy nyelv tanítása elválaszthatatlan az adott nemzet kulturális értékeinek közvetítésétől” – szól a nyári egyetem mottója. Éppen ezért a Debreceni Nyári Egyetem kurzusainak többségén olyan programokra is sor kerül, amelyek a szabadidő aktív eltöltése mellett a magyar kultúra megismertetését, továbbá a nyelvtanulás kötetlen formáját is szolgálják.
Idén nyáron a hagyományőrzés és az újítások egyaránt jelen lesznek, a szervezők a népszerű programok megtartása mellett újak kialakítására is törekedtek. Lesz hagyományos kirándulás a Hortobágyra, de új helyszínként a szolnoki Söráriumot és Reptáriumot is megtekinthetik a résztvevők. A kedd esték pedig ebben az évben is a folklór jegyében telnek majd: a hallgatók a négy hét alatt megismerkedhetnek a hajdúsági, a magyarbődi, a kalocsai és a moldvai hagyományokkal, belekóstolhatnak az ottani ételekbe, megtanulhatják a magyar és a határon túli tájegységek dalait és táncait.
Éjszakai városnézésen és biciklitúrán vehetnek részt azok, akik Debrecent és környékét szeretnék jobban megismerni, illetve a magyar konyha technikáit leshetik el a főzés iránt érdeklődők. Akik a kiejtésüket akarják csiszolni, azoknak hetente egyszer fonetika órájuk lesz. Az irodalmi klubban pedig a magasabb szinten lévő nyelvtanulók ismerkedhetnek meg a magyar vers és próza gyöngyszemeivel.
A DNYE, mint kultúrdiplomáciai misszió
– Nagy öröm, hogy az intézmény ismét otthont adhat a Nyári Egyetemnek, hiszen így részese lehet annak a munkának, amely a magyar nyelvet, kultúrát, történelmet, és talán egy kicsit a magyar gondolkodásmódot is népszerűsíti, amelynek köszönhetően talán a Debreceni Egyetem jó hírét is viszik az itt tanuló diákok a nagyvilágban ? fogalmazott Csernoch László tudományos rektorhelyettes, az ünnepélyes megnyitót megelőző sajtótájékoztatón.
– A Nyári Egyetem évtizedek óta olyan kultúrdiplomáciai misszió, amelyet mindig támogatott a város vezetése, hiszen fontos az itt élők számára, hogy milyen kép alakul ki a nagyvilágban rólunk, magyarokról, Magyarországról és Debrecenről. Ezt a komoly értékteremtő munkát pedig mindenképpen támogatni kell, ennél fontosabb missziónk nem is lehet ? hangsúlyozta Komolay Szabolcs alpolgármester.
– Még mindig vannak olyan elképzeléseink, hogy a magyar egy kis nyelv, ezt senki nem tanulja ? mondta Dr. Nádor Orsolya, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete magyar mint idegen nyelvi szakosztályának vezetője. – Nincs olyan túl messze Kárpátalja, ahol több mint tízezer felnőtt tanulja a magyart idegen nyelvként, és több mint kétezer gyerek választható második nyelvként. Azzal, hogy Ukrajnában beindult a magyar, mint idegen nyelv tanítása, a közepesen ismert és tanított nyelvek kategóriájába kerültünk. El kell mondanunk azt is, hogy a magyart nem csak idegen nyelvként tanulják, hanem származásnyelvként is, ami félúton van valahol az anyanyelv és az idegen nyelv között. A származásnyelv eddig a nyugati diaszpórára volt elsősorban jellemző, de a kárpát-medencei szórványosodással immár itt is megfigyelhető a jelenség: az írás, az olvasás készsége tűnik el először, vagy meg sem jelenik, és a beszédre nagyon erős hatással van a többségi nyelv, ami körülveszi. ? fogalmazott Dr. Nádor Orsolya a magyarról, mint idegen nyelvről szólva.
Ugyanakkor felidézte, hogy a Debreceni Nyári Egyetem kínált először diplomát, elismerést azoknak a nem magyar anyanyelvű tanároknak, akik itt tanultak, és próbálták tökéletesíteni a tudásukat. ? Szakterületünk legnagyobb kihívása ma az, hogy elérjük: újra lehessen magyart, mint idegen nyelvet tanulni úgy is, hogy valaki nappali tagozatos egyetemista. ? mondta Dr. Nádor Orsolya, a megnyitó ünnepség díszvendége.
A Debreceni Nyári Egyetemre érkezők közül csaknem 100 diák ösztöndíj segítségével tanulhatja a magyar nyelvet. Hatvanhárman érkeznek a Tempus Közalapítvány ösztöndíjával, hatan Debrecen várostól, négyen az egyetem hallgatói önkormányzatától, többen pedig üzleti partnerektől, külföldi szervezetektől kapnak támogatást.
Újdonság a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának az ösztöndíja, amelyet egy olyan egyetemi oktató vagy kutató kaphat, aki a magyar nyelvvel és kultúrával már eddig is kapcsolatban állt valamilyen formában. A Bölcsészettudományi Kar Dékáni Ösztöndíjának alapítását Csatár Péter dékánhelyettes jelentette be. Az első nyertes, aki a második kurzusra érkezik Debrecenbe a BTK támogatásával, egy török PhD-hallgató lesz.
A Debreceni Nyári Egyetem történetéről, kurzusairól, bővebben ITT olvashatnak.
