Debreceni és hajdúnánási mézeskalácsosok a Szent László Napok kézműves vásárán

Bár a tegnap esti vihar több standot is alaposan megtépázott és összetört, ma délelőtt csakazértis benépesült a nagyváradi vár belső udvara kézműves mesterekkel, iparművészekkel és termelőkkel. A Szent László Napok keretében, az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezésében, a péntektől-vasárnap estig tartó Hagyományok kézről kézre kézművesvásáron, mintegy hetven partiumi, székelyföldi, kárpátaljai és anyaországi mester mutatja meg magát, munkáit, és az általa űzött mesterséget. Köztük van Radics László mézeskalácskészítő, népi iparművész és Pusztai Gáborné, hajdúnánási mézeskalácsos is, akik szemet gyönyörködtető, illatos, fűszeres mézeskalácsaikkal várják a vásárba kilátogatókat. A vásárfia mellé pedig szívesen adják az érdeklődőknek legendás családi történeteiket, és a mézeskalácskészítés fortélyait.

Radics László népi iparművész, a Népművészet Mestere, Király Zsiga díjas mézeskalács készítő Debrecenből érkezett, bár őt már nem kell bemutatni a nagyváradiaknak. Ugyanúgy szeretik őt itt is, mint otthon, a cívisvárosban. A Szent László Napokra különleges alkotást is hozott: ütőfával készült mézestányérjai között, Debrecen címere mellett Szent László képmása is megtalálható. De nem csak emlékbe vásárolhatunk tőle gyönyörű festett mézes bábokat, tükrös szíveket; a  klasszikus, mázas, barrack- és szilvaízzel töltött puszedlik, a ?mézeskalács mogyorók? ízét, aki egyszer megkóstolta, nem felejti. Radics László nagy szeretettel mesél hivatásáról, a mézeskalácsról, és mivel már többször járt Nagyváradon, a legfontosabb mézeskalácsos szavakat románul is igyekszik megtanulni.

Pusztai Gáborné Hajdúnánásról érkezett. Leheletfinom, írókázott mézesei, gömbszívei mindenkit megállásra késztetnek. Mint mondja, most van itt először, de nagy megtiszteltetés számára, hogy felkérték, vegyen részt a Szent László Napokon. Már csak azért is, mert Radics Lászlót mesterének tartja, örül, hogy a példakép mellett állíthatja ki munkáit. A mézeskalácsok kipakolása közben rögtön barátságot kötött a két asztallal arrább álló érmihályfalvi mézeskalácsosokkal. Érmihályfalva és Hajdúnánás egyébként testvér-települések, úgyhogy jó testvérekhez illőn mindjárt némi tapasztalatcserére is sor kerül, megosztják egymással a szakmai titkokat. Pusztai Gáborné nem csak hagyományos mézeskalácsokat készít, kísérletező, örökké újat kereső alkotó, akinek ebben férje is partnere. 

Mindkét mézeskalácsos tagja a debreceni központú Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnek. A két mézeskalácsos stand egymás mellett állva várja a váradiakat – ha tehetik látogassanak el hozzájuk.

Kiemelt kép: Radics László, kezében az ütőformás Szent László portrés mézeskaláccsal