Január 27. a holokauszt nemzetközi emléknapja; a magyar mozikban Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-ban készült Jób lázadása című alkotásának digitálisan felújított változatával emlékeznek az áldozatokra. Az Oscar-jelölt filmklasszikust, amely a magyar zsidóság elhurcolásának történetét beszéli el, és amelynek forgatásán egykor részt vettek a Debreceni Zsidó Hitközség tagjai is, a cívisvárosban az 5. Magyar Filmszüret keretében vetítik.
Az 1943-44-ben játszódó Jób lázadása főszereplői, Jób és Róza, egy idős haszid házaspár, akik hét gyermeküket is elvesztették. Elhatározzák, hogy ellentmondanak a történelemnek és egy keresztény kisfiút fogadnak örökbe, hogy legyen kinek hátrahagyni szellemi és anyagi értékeiket. Az együtt töltött egy év során különös és mély szeretet születik az idős házaspár és a 7 éves vadóc kisfiú, Lackó között. Szeretet és fájdalom, hit és remény mozgatja az eseményeket, de az érzelmek mellett mindig jelen van a gyermek világra csodálkozásából adódó humor is, ahogy Lackó felfedezi a falusi élet, a szerelem, a természet, és a szülők vallásos életének titkait. Miközben a fasizmus egyre jobban fenyegeti az immár háromtagú család életét, Jób és Róza okosan és szeretettel gondoskodnak Lackó jövőjéről. Egy napon aztán megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják nevelőszülőket. A kisfiú kétségbeesve fut a szekerek után, s nem érti, hogy Jób miért tagadja meg?
A Jób lázadása forgatókönyvét a szinte nyomtalanul eltűnt, egykor virágzó tiszamenti paraszti világ ihlette, ahol haszidok, katolikusok és protestánsok békében éltek egymás mellett. Ezzel a tragikus módon eltűnt kultúrával Petényi Katalin, a film társforgatókönyvírója és vágója a hetvenes években találkozott először, amikor Ámos Imre tragikus sorsú festőről készülő monográfiájához anyaggyűjtés céljából Nagykállóra utazott, hogy minél többet megtudjon a háború előtt itt élő haszid közösségről. A koncentrációs táborból visszatérő túlélők elbeszélései nyomán megelevenedett előtte a tiszamenti csodarabbik világa, ahol az emberek hittek abban, hogy Isten minden földi dologban jelen van, és nagyon fontosnak tartották a személyes erkölcsi felelősséget. Petényi Katalin legközelebb már férjével és alkotótársával, Gyöngyössy Imrével (1930?1994) és Kabay Barnával tért vissza Nagykállóba, s rájuk is óriási hatással volt ez a letűnt kultúra. A film másik ihlető forrása Gyöngyössy Imre gyermekkora volt, aki kisfiúként sokat játszott egy Tisza mentéről származó zsidó házaspár vegyesboltjában, s szinte egész életében fájó sebként hordozta a zsidó házaspár elhurcolásának emlékét.
A filmet eredeti helyszíneken forgatták, hogy minél autentikusabb legyen a történet. A forgatáson részt vettek a Debreceni Zsidó Hitközség tagjai is.
Kabay Barna filmrendező elmondta, fontos volt számukra, hogy a debreceni hitközség tagjai sajátjuknak érezték a forgatást, a történetet és részt vettek a film készítésében. Ettől lett autentikus a film. Felidézte azt is, egy Magyarországon ismeretlen dokumentumfilm is készült a Jób lázadásával párhuzamosan, ugyanazzal a stábbal, Szabó Gábor operatőrrel. A film egy debreceni paraszt-zsidó asszonyról szól.
A Jób lázadása 4K felbontású, teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet hosszútávú filmfelújítási programjának keretében valósult meg. A restauráláson a Filmarchívum és Filmlabor mintegy harminc szakembere dolgozott. A film képi világát az operatőr, Szabó Gábor bevonásával rekonstruálták, a hangsávok az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően Petényi Katalin és Kabay Barna közreműködésével kerültek felújításra.
A filmet Debrecenben, az Apolló Moziban, a Magyar Filmszüret keretében vetítik, február 5-én, szerdán 15:00 órától. Regisztrációs jegy 350 forint. Regisztráció ITT.
