“Tudás és hit, értékőrzés és megújulás” ? ez a jelmondata a Debreceni Értéktár Bizottságnak, amelynek határokon is átnyúló tevékenységéről, gyűjteménybe vett értékeiről dr. Mazsu János, a Bizottság elnöke beszélt hírportálunknak.
denagy.hu: A Debreceni Értéktárat gyakran emlegetik Cívis Értéktárként. Mit jelent az Önök olvasatában ez a fogalom?
A Debreceni Értéktár a hivatalos elnevezés, Cívis Értéktárnak azért nevezzük, mert ? bár a várostörténeti kutatók általában a polgárosodó alföldi mezővárosokat illetik cívis jelzővel -, mi tartjuk magunkat az igazi cívisvárosnak. Büszkén viseljük ezt a titulust, annak ellenére, hogy a cívis névhez nagyon sok negatív konnotáció is kapcsolódik.
Munkánk egyik meghatározó szerepe azt kutatni, hogy milyen a debreceni közösségnek az önmagáról kialakított képe, mi befolyásolja azt, és hogyan alakítható ez a kép olyan irányba, hogy a szerves közösség- és kultúrafejlődés legyen a meghatározó Debrecenben.
Úgy gondoljuk, a hagyományok, elődeink értékrendje, a felhalmozott tapasztalatok meghatározó szerepet játszanak abban, hogy jelen korunkban hogyan döntünk, és milyen jövőt képzelünk el magunknak. Ezért fontos számunkra a Debreceni Értéktár, vagy Cívis Értéktár, ahogy magunk között nevezzük.
denagy.hu: Debreceni Értéktár Bizottság 2013-ban kezdte el tevékenységét, de a város mindig is büszke volt hagyományaira, értékeire. Mennyire határozza meg munkájukat a múlt, és milyen jövőképet látnak maguk előtt?
Tevékenységünk hosszú hagyományfeltáró, hagyományőrző munkának a folytatása. Debrecenben a 19. század eleje, a reformkor óta működnek olyanfajta szervezetek, civil- és üzleti egyesületek, amelyek az egyéni és a közösségi értékek őrzésével, felmutatásával, népszerűsítésével foglalkoznak. A debreceni közösség megítélése soha nem volt egyszerű, egyértékű. Hiába tartották sokan a maradandóság városának ? gúnyolva maradiságát, konzervativizmusát, minekünk ez éppen a tartósabbnak tekintett értékek dominanciáját jelentette. A debreceni mentalitás meghatározó eleme ezért évszázadokon át a hagyományőrzés, ugyanakkor a dinamikus fejlődés, a megújulás volt. Ezeknek az értékeknek a feszültsége adta meg igazán a debreceni közösség mentalitását. Ezért döntöttünk úgy, hogy ?Tudás és hit, értékőrzés és megújulás? egyszerre lesz a Cívis Értéktár szlogenje. Jelezve azt, hogy egyik oldalon van a tudás, a kutatás, a tudományos élet, racionalitás, a másik oldalon a hit, az elkötelezettség és a morál, ez az, ami meghatározza a mi munkánkat is. Az értékőrzés és megújulás jelenti, hogy egyszerre kívánunk nem csak múltat feltárni és bemutatni, hanem ezzel szolgálni azt a megújulást, amelyre a debreceni közösség mindig részben rákényszerült, részben saját ambíciójából mindig a megújulás felé tört. Nem véletlenül egyik jelképünk a főnixmadár, amely Debrecen címerében is helyet kapott. A poraiból feltámadó Főnix mindig azt jelentette, hogy nagyon sokszor válságból kellett megújulnia, újraépülnie Debrecennek, és egy új fejlődési pályára állnia. Most azt reméljük, hogy az értékek számba vétele, a későbbi hagyományokat megalapozó jelenkori teljesítmények gondozása és felmutatása segíthet bennünket abban, hogy a közlejövőben ne csak arra várjunk, hogy új válság kényszerítsen bennünket a megújulásra, hanem talán a szerves fejlődés lépcsőzetes lehetőségeit kihasználva újabb és újabb fejlődési pályára lépjünk, épp azért, hogy ne kelljen válságot, hanyatlást szenvednünk.
denagy.hu: Miben hozott újat a Debreceni Értéktár 2013-as megalakulása?
2012-ben a Magyar Országgyűlés hozott egy olyan törvényt, amelyet népszerű nevén egyszerűen csak Hungarikum törvénynek nevezünk. Ez a különböző településeken, közösségekben folyó, nagyon sokszor eltérő színvonalú, megközelítésű értékfeltáró munkának kíván egységes arculatot szabni. Az országgyűlés, a kormányzat, és a politikai elit is vállalja, hogy fontos a helyi értékeknek, közösségeknek a felmutatása, erősítése. Nemzeterős közösség csakis alapjaiból felfelé épülve jöhet létre, a szerves fejlődésnek az egyik meghatározó lehetőségét adja ez a megközelítés. A Hungarikum törvény ezt tette lehetővé, hogy minden egyes közösség rendelkezzen hivatalosan és támogatott módon, törvényi keretek között olyanfajta intézménnyel, amely segíti ezt a munkát.
denagy.hu: Hogyan épül fel ez a rendszer, melyet Nemzeti Értékpiramisnak neveztek el?
Alap szinten a helyi értéktárak vannak. A település helyi jelentőséget meghaladó értékei a megyei értéktárakba, majd a Magyar Értéktárba juthatnak el. A Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság választja ki a Hungarikumokat, melyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek. Ezekkel a kiemelkedő nemzeti értékekkel a világ bennünket, a magyar nemzet közösségét is azonosítja.
Ugyanakkor a helyi értéktárban felépülő rendszer mellett már az első időszakban létrejött egy szakágazati értéktár is, azaz a legkülönbözőbb szakmai területek is javasolhatnak olyan termékeket, amelyek nem feltétlenül egy, hanem több közösséghez, vagy az egész magyarsághoz kötődnek.
Harmadik pillérként, 2015-ben született meg az a jogszabály módosítás, amelynek köszönhetően az, amit addig az országhatáron belülre koncentrálva határozott meg a Hungarikum törvény, azután kiterjedt a Kárpát-medence mindazon részeire, ahol magyar közösségek élnek. Azaz a határon túli magyar közösségek is létrehozhatnak településenként értéktárat, de egy-egy, elsősorban szórvány területen lehetősége van akár több településnek, közösségnek is közös értéktárat létrehozni. Így jön létre a külhoni értéktárak rendszere, amely nemzetrészenként, külön-külön csatolódik be a magyar értéktárba.
denagy.hu: Mi a helyi értéktárak célja?
Az, hogy számba vegye egy adott közösségnek azon értékeit, teljesítményeit, melyek a múltból a mába vezető úton meghatározóvá váltak. Ne engedje feledésbe merülni, egy olyan időszakban, amikor elsöpörhet mindent a konzumáció veszélye. A globalizációval, a nagyipari tömegtermelés világában ? mintegy egészséges ellenreakcióként – elkezdődött az élet minőségének a felértékelődése, amikor mindenki elkezd ragaszkodni valamihez, ami számára fontos, identikus.
Egy példa: a 18. században a debreceni cseréppipából tízmillió darabot vittek Nyugat-Európába évente. A németalföldi tengerészek csak debreceni cseréppipát használtak, mert olyan anyagból és technikával készült, ami tartósabb volt. Ez ugyan lassan a feledésbe merül, de mindaz, ami ezt megteremtette, az a termelési kultúra, a debreceni fazekasság tudása olyan érték számunkra, amit szeretnénk újra visszaforgatni, és üzletileg is értékesíthetővé tenni. Ez kettős munka. Tanítani a termelési módokat, másik oldalon a közösség elé tárni, hogy amennyiben a debreceni fazekasságnak a termékeit vásárolják, milyen minőség van a mögött. Ezt akkor tudjuk felmutatni, ha a debreceni fazekasság történetét, kultúráját kiváló termékeit bemutatjuk a közösségnek. Szeretnénk, ha ezen értékek újra fenntarthatóvá válnának, üzletileg megállnák a helyüket. A debreceni műveltség és minőség legyen az, ami újra és újra eladhatóvá tesz egyes termékeket, teljesítményeket. A cívis mentalitásnak, gondolkodásnak alappillére volt, hogy egyszerre kell valaminek hasznosnak, szépnek és magas minőségűnek lennie. Ugyanakkor, ha valaki valamiben sikeres volt, a közösségnek, amelyik lehetővé tette számára, hogy sikeres legyen, viszonozta ezt. A cívis mecenatúra fontos mozgatórugója volt a cívis mentalitásnak. Azt szeretnénk, hogy ha ez újra, közvetlenül a hasznosságon, a fenntarthatóságon keresztül, a kultúra és az üzleti érték kéz a kézben járásán keresztül is, akár a módosabbak közösség áldozatvállalásával is, újrateremtődne.
denagy.hu: A Debreceni Értéktár Bizottság a beérkezett javaslatok értékelését követően dönt az Értéktárba történő felvételről, vagy a felvétel elutasításáról. Kik dolgoznak az Értéktár Bizottságban?
Olyan felkészült szakemberek, szakértők, akiket felkérünk, hogy az egyes területekre érkező javaslatokkal kapcsolatban mondjanak szakvéleményt, hogy az adott javaslat szerinti érték, teljesítmény alkalmas-e, megüti-e a debreceni minőséget, amit mérceként felállítottunk, érdemes-e a Debreceni Értéktárba való befogadásra. Azért, mert azt szeretnénk, hogy ez legyen egyfajta példa, világítótorony számunkra.
denagy.hu: Melyek a helyi értékek szakterületenkénti kategóriái?
A Hungarikum törvény több olyan kategóriákat hozott létre, amelyeken belül lehet javasolni értékeket, teljesítményeket a helyi Értéktár Bizottságnak:
Az első az agrár- és élelmiszergazdaság. Debrecenben az agrár- és élelmiszergazdaság kategóriával próbálkoztunk leghamarabb, a debreceni páros kolbász így vált Hungarikummá. A kolbász már világhírű volt másfél évszázaddal ezelőtt is. A Debreceni nagyvásárok tették híressé, pontosan a debreceni minőség, a kézművesség és az, hogy a debreceni vásárbíró legszigorúbb szabályok szerint ellenőrizte a vásáron árusított termékek minőségét, és csak meghatározott feltételeknek megfelelő céhtagok, kereskedő asszonyok árusíthatták. A német, szláv, zsidó, vagy akár a távolabbról jövő kereskedők is bátran fogyaszthatták. Aki nem a hamisított, hanem a valódi receptúra szerintit fogyasztotta, az tudta, hogy a roppanóssága mögött a textúrájában is fel lehetett fedezni, hogy miből készült ez a kézműves termék. Ez tette világhírűvé debreczinerként Európa német nyelvterületein, majd az angolszász területeken is elterjedt. Találkozni lehetett és lehet vele Ausztráliától kezdve Új-Zélandon át Japánig.
A többi kategória az egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. Ez volt, amit a Hungarikum törvény kínált, hogy e szerint tagolva próbáljuk meg rendszerezni, és az államigazgatás számára is érthetővé tenni a munkánkat.
Mi azonban nyakas cívisként úgy gondoltuk, hogy ez mind rendben van, de mi van azokkal az értékekkel, amelyek olyan átfogó debreceni értékek, melyek nem gyömöszölhetők be egyik kategóriába sem? Elkezdtünk tárgyalni a Hungarikum Bizottsággal, és hát mondjuk úgy, tolerálták, hogy még egy plusz, cívis kategóriát is létrehozzunk, egy ?átfogó debreceni értéket?, mely az előző pontokban feltüntetett területek közül egyszerre többhöz, vagy éppen egyikhez sem sorolható, vagy felülemelkedik azokon.
Közvetlen előzményei is vannak ennek. 2004-ben, amikor beléptünk az Európai Unióba, lehetőség mutatkozott arra, hogy megnevezzünk egyfajta debreceni hozományt, azaz megmondhattuk mi az, amivel szerintünk gyarapíthatjuk a nemzetközi közösséget. Mi úgy gondoltuk, legfontosabb az lenne, ha összedugnánk a fejünket, és közösen megmondanánk el, ki mit tart ilyen értéknek. Egy ilyen városi szondázással jutottunk el addig, hogy ? és itt újra megmutatkozott a cívis értékkettőség ? mi értékpárokat neveztünk be. Olyan értékpárokat mutattunk fel, amelyek nem csupán egyes elemükben, hanem együtt, vagy akár a kettőnek az egymásra villanása, a feszültség is jellemzi Debrecent.
2004-ben ezeket az értékpárokat határoztuk meg a debreceni polgárok javaslatai alapján: Nagytemplom – Nagyerdő, a Református Kollégium-Debreceni Egyetem, Kossuth tér-Déri Múzeum, Csokonai Vitéz Mihály – Szabó Magda életműve, Virágkarnevál – Nagyerdei Gyógyfürdő, Debreceni páros kolbász és Debreceni töltött káposzta.
Amikor megalakult az Értéktár Bizottság, a Hungarikum törvény adta lehetőségek között, úgy gondoltuk, hogy ezt az akkori, a közösség által Európát is gyarapító hozományként megállapított értékrendet kell egyfajta küszöbértékként oda emelnünk. Ez alá nem mehetünk, ez az, ami meg kell határozza a debreceni értéktár, a Cívis Értéktár minőségét. A debreceni minőség lett a jelszavunk, mindaz, amire egy Debreceni azt mondja, erre büszke vagyok. Átfogóbb kategóriában ilyen a debreceniséget kifejező cívis polgár kifejezés, amely a nyugatias szemléletű polgárosodás, iparosodás, modernizáció kategóriáival nem nagyon ragadható meg. Akik nem értették, hogy a mezővárosi fejlődésből kinövő polgárosodás mit is jelent, azok olyasmit mondtak, hogy itt a könyv lapjai csak arra valók, hogy a szalonnát csomagolják bele. A város konzervativizmusáról, az új értékek elleni mentalitásáról akarták Debrecent értelmezni. Mi azt mondtuk, erről szó sincs. A cívis polgár az, amelyik a gazdálkodásával sajátos minőséget teremtett a Hortobágyon, Debrecen belső városának a területén, amely nem értelmezhető csak a nyugat-európai, szűkkeblű iparosodás és városfejlesztés kategóriában, mert az életminőség, a kultúra, a közösségi szolidaritás egy csomó olyan érték, amely mind-mind annak a fejlődésnek a része, amit mi debreceni vagy alföldi városfejlődésnek nevezünk, és amelyik a cívis polgárt megteremtette.
De átfogó debreceni érték a Kálvinista Róma, a pulykakakas, a Főnix ? ezek olyan fogalmak, melyek jóval általánosabbak, mint hogy valamelyik kategóriába be lehessen őket gyömöszölni.
denagy.hu: Az évek során 104 kiválóság értéke lett Debrecennek. Nyilván nem tudjuk most mindet felsorolni, de azért megemlítene néhányat?
A legelsők között került be a Debreceni Értéktárba a Nagytemplom, amely azóta méltán nemzeti emlékhely, a Nagyerdő, mely 1939-ben egyes számú sorszámmal került be a nemzet természetvédelmi területei közé. Ott van a Református Kollégium, a Líciumfa, a Debreceni Egyetem, a Kossuth tér, a Déri Múzeum, az Alföldi Nyomda és nem utolsó sorban a Hortobágy, mely Debrecentől elválaszthatatlan.
A nemzeti kultúra kánonjait alakító debreceni alkotók közül bekerült Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Medgyessy Ferenc, Tóth Árpád, Fazekas Mihály, illetve a társaságok közül az Ady Társaság, a Csokonai Kör, és ide vettük Méliusz Herbáriumát, valamint Déri György hagyatékát is, aki a Néprajzi Múzeuméval vetekedő gyűjteményét adta a városnak, és amelyet mind a mai napig nem sikerült teljes egészében bemutatni. Makoldi Sándor festőművész hagyományteremtő életművét, szellemi örökségét, de tárgyi hagyatékát is kötelessége Debrecennek megőrizni, akárcsak a Déri-hagyatékot.
A magyar kulturális örökség bemutatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítmények, értékek a Virágkarnevál, a nyári egyetem, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó, mely azóta az Unesco listájára került, a debreceni fürdőkultúra, a Nemzetközi Bartók-kórusverseny, a debreceni kerámia, fazekasság, ötvösség, mézeskalácsosság, debreceni kézművesség, amelyen belül külön érték a debreceni kisbunda hímzése és a debreceni gyöngyös párta is.
Debrecen gasztronómiai értékei, melyek bekerültek a helyi értéktárba: a már említett páros kolbász, de legalább ennyire büszkék vagyunk a debreceni töltött káposztára és a méztermékekre is.
denagy.hu: Az értékek számba vétele mellett feladatként említette a későbbi hagyományokat megalapozó jelenkori teljesítmények gondozását is. Milyen ma születő, hagyományteremtő értékek kerültek be a helyi értéktárba?
Annak idején ki gondolta volna az 1860-as, 70-es években, hogy a pirospaprika Hungarikum lesz, amit ma a magyar gasztronómia, köztük a debreceni páros kolbász természetes velejárójának tartunk. Ezen a gondolaton végigmenve jutottunk el oda, hogy Debrecen történelmi régiójában vannak olyanok, akik a teljesen idegennek tekintett chili paprikából évről évre olyan termékeket hoznak létre, amelyekkel külföldön díjak garmadáját nyerik el. Megkértük az egyik ilyen sikeres termékpalettát kialakító termelő házaspárt, mutassák be, mi az, amivel elérik, hogy messze megelőzik a mexikói és más helyekről származó chili készítményeket? Ők elmondták, és mi úgy véltük, új hagyomány születik, egy későbbi, a jövő hungarikuma születésének vagyunk tanúi. Befogadtuk termékeiket, termelési kultúrájukat, mindazt az elkötelezettséget, hitet, hogy ők is valami hasonlót csinálnak, mint elődeik.
Hasonló elvek alapján vettük be az elmúlt időszakban a Debreceni értéktárba a debreceni közhatalmi jelképeknek a rendszerét, azt, hogy mit viseltek főbíráink, elöljáróink évszázadokon keresztül, amikor egyenrangúként tárgyaltak német városok elöljáróival, amikor a magyar kormány harmadik-negyedik közméltóságként tartotta becsben Debrecen polgármesterét is. Mi is volt az elégedettségnek, a jó önkormányzásnak a tényezője, és hogyan jelenítették meg ezt elődeink. A kutatások eredményeiből született meg annak az ötlete, melyben révén felkértünk egy népi iparművészt egy néprajzkutatót és egy dizájnert, hogy 21. századi szempontok alapján fogalmazzák újra, mit javasolnak Debrecen képviselőinek és városvezetőinek, hogyan képviseljék méltó módon a várost részben ünnepi közgyűléseken, részben a külföldi vendégek előtt. A hagyományos szimbólumok újrafogalmazásával, a tradíciók mentén, a 21. századi szempontok alapján születtek meg ezek a ruhadarabok.
Ezt bemutattuk Nagyváradon, a nemrég megrendezett Hungarikum napon is, igen jó visszhangja volt.
Új befogadás Kiss Árpádné palástkészítő népi iparművész munkássága, ő a református lelkészek palástjait újrateremti, megőrizve a régi értékeket, megmentve a fellelhető motívumokat, azokat újragondolva díszíti a palástokat. Szintén új befogadás dr. Varga Gyula néprajzkutató teljesítménye; a krumplilángos és annak Zelenák-féle hagyományos vásári változata; valamint egy sikeres karate sportegyesület is.
denagy.hu: Ön szerint mi a Debreceni Értéktár kiemelkedő sikerének titka?
Talán az, hogy nem rutinszerűen működik. Úgy gondoljuk, hogy egyfajta proaktív magatartásra van szükség, Debrecennek tartozunk azzal, hogy aktív szerepet vállalunk az értékek feltárásában, nem csupán listázzuk azokat, amiket javasolnak nekünk. Ezért a témába vágó nagyrendezvényekre teszünk javaslatokat, kutatási témákat javaslunk és kezdeményezünk, és részt veszünk minden olyan rendezvényen, ahol a debreceni minőséget, és a debreceniséget valamilyen módon megismertetni, hirdetni lehet. Miközben szeretnénk, ha maguk Debrecen polgárai is jobban megismernék saját jelképeiket. Ezért hoztuk létre a Debreceni Értéktár oldalt is a DEHIR portálon. Itt friss híreket találhatnak munkánkról, megtalálhatják a debreceni értéktárba felvettek listáját is, melyet azzal szeretnénk bővíteni, hogy ha valaki rákattint egy-egy címszóra, akkor autentikus, ellenőrzött anyagokat találjon az adott értékről.
A debreceni értéktár többek között a város, és a Debreceni Művelődési Központ honlapjáról is elérhető.
Akármelyik honlapról letölthető az az űrlap, ami segít új, eddig számításba nem vett teljesítményeket javasolni az értéktárba való felvételre. Erre biztatunk mindenkit!
denagy.hu: Az Erdélyi Értéktár Bizottság úgy alakult meg, hogy részt vesz munkájában minden olyan magyar szervezet, amely a Magyar Állandó Értekezleten képviseli a magyar közösséget, de nem nagyon hallat magáról. Hogyan értékeli az Erdélyi Értéktár helyzetének alakulását?
Debrecen mai határokon átnyúló szerepe elsősorban abban gyökerezik, hogy felelősséget vállal a szomszédos régiókkal, Kárpátaljával és mindenek előtt a Partiummal kapcsolatban. Egyik ága ennek, hogy sikeres gazdasági fejlődését, annak lehetőségeit ? eredményeit meg kívánja osztani ezekkel a testvér területekkel. A másik ága felelősségvállalásunknak, hogy horizontális kapcsolatainkon keresztül is segítjük a két régió településeit, többek között értéktáraik létrehozásában, azok sikeres működtetésében. Ezt mi egyfajta Hungarikum Értékhíd programnak nevezzük. Ez nem keresztezi, vagy helyettesíti, hanem segíti azt a munkát, ami a nemzetrész értéktárak koordinálásában folyik. Debrecen évszázados tapasztalata: sikere azon is múlik, hogyan vonja be, szolidáris-e a régiójába, történelmi határvidékébe eső közösségekkel, kiemelten is a testvérvárosával, Nagyváraddal, a Partium fővárosával.
denagy.hu: Hírportálunk elődjéről, a Debrecen-Nagyváradi Értesítőről a Debreceni Televízió is foglalkozott nemrég helyi értékeket bemutató műsorában. Miért?
A Debrecen-Nagyváradi Értesítő a Hungarikum sajtódíjas Cívis Értéktár Magazinban szerepelt a debreceni televízióban. Okkal. Az indulása utáni évtizedekben és most, újraindítása után is a lap egyfajta missziós szerepet tölt be a két testvérváros és régiójuk kapcsolatrendszerében. Teljesítménye alapján nem csupán pár perces bemutatást érdemelhet magazin műsorunkban, de ? megelőlegezve további szoros és sikeres együttműködésünket is ? méltán lenne helye a Debreceni Értéktárban is. Ha erre kapunk javaslatot, kevés ellenállással fog találkozni?.
