Az idén ötvenéves Debreceni Virágkarnevál megálmodójának munkássága a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárban

A Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 2019. június 19-i ülésén újabb értékeket vette fel a megye értéktárába: a Hajdu márkát, a hajdúhadházi első magyar gyermekváros barakképületeit, és a debreceni néprajzkutató, Dr. Béres András munkásságát. 

1 Hajdu márka (Téglás, Hajdúsági Iparművek) ipari és műszaki megoldások kategória

A HAJDU márkajelzésű termékek a népszerűségüket, elterjedésüket a megbízhatóságnak a jó minőségnek és nem utolsó sorban a hazai gyártásnak köszönhetik. Korábbi felmérések szerint a magyar lakosok kb. 95% ismeri ezt a márkát, és nyilatkozott úgy, hogy van vagy régebben volt legalább egyféle HAJDU termék a háztartásban. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy egész generációk nőttek fel HAJDU termékek mellett. A Hajdu márkáról bővebben ITT olvashatnak.

2 Az első magyar gyermekváros barakképületei (Hajdúhadház) épített környezet kategória

A barakképületeket a második világháború előtt katonai lókórház céljára munkaszolgálatosokkal építtették. A háború után a megüresedett barakkokban az árván maradt, kallódó gyermekek számára gyermekmenhelyet rendeztek be, amely rövid idő alatt teljes önirányítással működő nevelőintézménnyé nőtte ki magát. Ez volt az ország első gyermekvárosa. Az első magyar gyermekváros történetéről ITT olvashatnak.

3 Dr. Béres András munkássága kulturális örökség kategória

Béres András a Debreceni Egyetem magyar-latin szakán végzett 1950-ben, de harmadik szakként felvette a néprajzot is, amelyből 1959-ben doktori szigorlatot tett. A Debreceni Déri Múzeumban néprajzos-múzeológusként dolgozott, majd kinevezték igazgatónak. 1969. május 31-ig igazgatta a múzeumot, majd átkerült a Levéltárba. 1983-ban a néprajztudományok kandidátusa lett, 1987-ben vonult nyugdíjba.

Néprajzi tárgykörben számtalan írása, kiadványa, könyve jelent meg. 1950-ben alapító tagja volt a Debreceni Népi Együttesnek. Koreográfusként számos maradandót alkotott, nevéhez fűződik a Mikepércsi Csárdás, a Dorogi friss csárdás, a sorozó verbunk, a Szatmárökörítői fergetes is.

Javaslatára született meg a Debreceni Virágkarnevál, amely a mai napig élő rendezvénye a városnak.

Dr. Béres András munkásságát 2017-ben nyilvánította helyi értéknek a Debreceni Értéktár Bizottság. 

Dr. Béres András munkásságáról ITT olvashatnak bővebben.

 

Fotó: Béres András lánya, Béres Zsuzsa, a 2018-as Béres András Emlékév egyik szervezője