A zene univerzuma

A komponistákoz általában egy-egy hangszert is társítanak a zenehallgatók, rendszerint azt az instrumentumot, melyen a zeneszerző művészi szinten játszott. Talán kevéssé ismert, hogy Mozart a zongora mellett a hegedűjátékban is jeleskedett. Ez szinte természetesnek tűnik, hiszen édesapja, Leopold kora egyik legkiválóbb hegedűsének számított. Mozart valamennyi bizonyíthatóan eredeti hegedűversenyét 1775-ben, 19 évesen komponálta. Az öt versenyműben elsősorban nem az öncélú virtuozitás kap hangsúlyt, hanem a zenei kifejezés gazdagsága áll a középpontban. Az ifjú szerző számára feltehetően az olasz-francia Viotti hegedű concertói szolgálhattak mintaként.

Az A-dúr, úgynevezett ?Török? hegedűverseny a műfaj összes sajátságát magán viseli. Első tétele klasszikus szonátaformában íródott, melyet  lendületes főtémája tesz különösen megragadóvá. Középen egy egyszerűségében is bensőséges Adagio tétel áll, majd Rondó zárja a darabot, melynek főtémája ezúttal egy menüett dallam. Erről a fináléról kapta a darab a melléknevét, miután itt bukkannak fel azok a XVIII. századi európai zenében kedvelt ?törökös? motívumok, melyek később a Szöktetés a szerájból című vígopera partitúrájában jelennek meg ismét.

Gustav Holst ?kozmikus? darabja ? A bolygók ?  felénk kevéssé ismert, noha a szerző hazájában, Nagy-Britanniában egyike a legnépszerűbb zenekari műveknek. Holst stílusának kialakulására Grieg, Ravel és Richard Strauss mellett a hindu filozófia és az angol népzene is hatást gyakorolt. Az 1914-16 között keletkezett héttételes szvit a naprendszer bolygóinak asztrológiából ismert karaktereit mutatja be. Elemzők szerint az egyes tételek a megfelelő római istenek jellemvonásaira utalnak. (Mars, a háború hozója / Vénusz, a béke hozója / Merkúr, a szárnyas hírnök / Jupiter, a szeszélyes / Szaturnusz, az időskor követe / Uránusz, a mágus / Neptunusz, a misztikus)

A darabot szerzője eredetileg két zongorára, zárótételét orgonára szánta. Később készült el a nagyzenekari változat, melynek bemutatója 1919-ben zajlott le Londonban. A planéták előadásához hatalmas előadói együttes szükséges, a fúvós és ütős szólamok száma a szokásos kétszerese, a mű fináléjában pedig még egy nőikar is megszólal. Holst a világsiker ellenére sem ezt a művét tartotta a legsikerültebbnek, mindvégig fájlalta, hogy egyéb darabjait ritkán játsszák.

Jávorkai Sándor ? a bécsi Mozarthaus Quartett első hegedűse ? szóló játékában gyönyörködhetnek április 2-ai, A zene univerzuma című koncertünk hallgatói. A híres muzsikuscsalád sarja első hegedűleckéit háromévesen édesapjától vette, ötévesen már színpadon állt. Több nemzetközi verseny győztese. Testvére Jávorkai Ádám gordonkaművész. Mindketten kitüntetéssel végeztek a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen. Gyakran zenélnek duóban. 2009-ben és 2010-ben Ausztriában ? magyarként ? az Év művésze díjjal tüntették ki őket. A hegedűművész koncertmesterként, szólistaként is neves zenekarokkal lép fel Európa és számos tengerentúli ország városaiban. Az 1696-ban Pietro Guarnieri által készített ex-Kreisler hegedűn játszik, egy Nicolas Maline vonóval, mely Bartók tulajdona volt. A hangversenyen Mozart A-dúr hegedűversenyét (KV219) adja elő.