Szecessziós séta Nagyváradon

denagy
2019/05/23 - 2019/08/31 - Egész napos

SZECESSZIÓS SÉTA NAGYVÁRADON

címmel, egynapos kirándulást szervezünk Debrecenből Nagyváradra minden szombaton.

A vezetett túra bemutatja a város szecessziós palotáit és kultúrtörténeti jelentőségű épületeit, megismertetve az azokhoz kötődő korabeli történeteket, anekdotákat is.

A TÚRA PROGRAMJA

Helyi idő szerint:

8,00 óra: Indulás Debrecenből, a Kishegyesi úti Tesco parkolójából

10,30 óra: Megérkezés Nagyváradra, a Középkori Várba

10,30 ? 11,30 között: Nagyváradi Vár bejárása

11,30 ? 14,00: Séta a Nagyváradi vártól ? Szent László (Unirii) tér ? Bémer (Ferdinánd) térig

Látnivalók: Cion neológ zsinagóga, Ullmann-, Fuchsl-, Roth-, Deutch-, Fekete Sas-, Moskovits Adolf-, Lévay paloták, Görög katolikus püspöki rezidencia, Holdas templom, Szent László templom, Városháza, város-panoráma a Városháza tornyából.

14,00 ? 15,30: Ebéd a Szerencsés Fogadóban (Hanul cu Noroc)

15,30 ? 18,30: Séta a Szent László térről, a Bémer téren át, a Sétáló utcán a szecessziós paloták között

Látnivalók: Darvas ? La Roche ház, Szigligeti Színház, Sztarill-, Pannónia-, Poynar-, Adorján-, a Sonnenfeld-, id. Rimanóczy-,  Moskovits Miksa-, ifj. Rimanóczy-, Stern-, Apolló paloták-, és a Holnaposok szoborcsoport. Kanonok sor, Barokk palota, Római Katolikus Székesegyház, Szent László szobor megtekintése

Legkésőbb 19,00: Várható érkezés Debrecenbe, a Kishegyesi úti Tesco parkolójába

Minimális csoportlétszám: 16 fő, de lehetőséget biztosítunk a jelentkezőknek arra, hogy kisebb létszám esetén is elinduljon a csoport. 

A kirándulás ára: 9.900 Ft-tól 12.500 Ft/fő-ig a jelentkezők létszámának függvényében.

Az ár tartalmazza az utazást légkondicionált autóbusszal, idegenvezetést, háromfogásos ebédet és a belépőjegyeket a Vármúzeumba, a Cion zsinagógába és a Városháza tornyába.

Tervezett indulási időpontok: elegendő létszám esetén szombatonként, vagy igény szerint

Helyfoglalás az utazas@denagy.hu e-mail címen, a helyfoglalás időpontjának, valamint az utazni kívánó személyek számának megjelölésével.

Bővebb magyar nyelvű információ: +36 30 3312241

A Lucon utazási iroda a programmódosítás, a helyszínváltoztatás és az árváltoztatás jogát fenntartja. 

Lapozzanak bele galériánkba, csodálják meg sétaútvonalunk legszebb látnivalóit. A falak mögött rejlő történeteket, titkokat elmondjuk, ha velünk jönnek!

Nagyváradi Vár: Közel ezeréves történelmével, a nagyváradi vár különleges helyet foglal el a régió idegenforgalmi célpontjai között. Történelmi múltja, építészete, a fennállásához kapcsolódó legendák mind-mind olyan vonzerőt és eredetiséget kölcsönöznek neki, amely egyedülállóvá teszi.
Cion neológ zsinagóga: A négyzetes alaprajzú, magas kupolával fedett épületet Busch Dávid tervei alapján, idősebb Rimanóczy Kálmán építette 1877-1878-ban. A belső festés Horovitz Mór, kassai festőművész munkája. A festést jól kiegészíti a belső lépcsők korlátait és a szószéket elkerítő korlátot alkotó fémmunka, amelynek elemein szecessziós hangulatú virágmotívumok láthatók.
Ullmann Palota: Ullmann Sándor nagyváradi nagykereskedő 1911-ben vásárolta meg a Nagyvásár tér sarkán álló telket. A befektető magánlakását, irodákat és a háromszintes, Kurländer-Ullmann áruházat is magában foglaló hatalmas ingatlan Löbl Ferenc, nagyváradi származású építész elképzelései alapján épült meg, 1913-ban. A palota szimmetrikus homlokzata a nagyváradi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása.
Füchsl Palota: A borkereskedő Füchsl testvérek Kossuth utcai telepének helyére és a mellette levő beépítetlen telekre a 20. század elején egy szecessziós bérpalotát építtetett az említett két bornagykereskedő. A terveket a budapesti építészpáros, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos készítették, a kivitelezési pályázatot pedig Rendes Vilmos nyerte meg. A bérpalotát a megrendelők foglalkozására utaló ornamentika teszi különlegessé.
Róth-ház: Az épület újabb bizonyítéka annak, hogy egy adott időszakban a váradi építészek a szecessziót részesítették előnyben. Az épületet Mende Valér tervezte és Incze Lipót építette. Az épület homlokzatát megtekintve egyértelmű a közép-európai, német-bécsi szecesszió hatása. Itt a kerámialapok és az egyenes és indás vonalak jól sikerült ötvözete jelenti a fő motívumot.
Deutsch-ház: A váradi szecesszió eme reprezentatív épületének sem tervezője, sem építője nem ismert. Az üzlet valamikor 1906-1910 között épült meg, és biztosan tudható, hogy Deutsch K. I. cégének tulajdona volt, aki 1906-ban megvette a feketeerdői üveggyárat. Az épület homlokzata a szecesszió tobzódásának ékes példája.
Fekete Sas Palota: Nem csak a nagyváradi, de az egész erdélyi szecesszió legreprezentatívabb és egyszersmind legismertebb épülete. Az épületegyüttes megépítésére kiírt pályázatot Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte. 1907-ben kezdték el építeni a régi Fekete sas fogadó helyén Sztarill Ferenc irányításával, 1908 decemberében pedig már be is fejezték az építkezést. Az Y formájú, övegezett tetejű passzázsát a milánói Galleria Vittorio Emanuele ihlette.
A Moskovits Adolf és fiai-palota: A Vágó testvérek tervezték a Moskovits II. Palotát, azt az impozáns szecessziós épületet, amely a Zöldfa és a Szent László tér sarkán áll, főhomlokzata pedig utóbbira néz. Szakaszosan épült, a konkrét kivitelezési munkálatok pedig Incze Lajos építészmérnök nevéhez fűződnek. Mindkét szárnya földszintből és három emeletből áll.
Görög katolikus püspöki rezidencia: ifjabb Rimanóczy Kálmán építette eklektikus stílusban a régi, barokk épület helyén, amely szintén püspöki palotaként szolgált. Az építési munkálatok 1903-tól 1905-ig tartottak. Az épület a romantika, a bizánci építészet, a neogótika, és a szecesszió motívumvilágából vett elemek ötvözetét mutatja. A bizantin stíluselemek a keleti ortodox világgal való kapcsolatot hivatottak felidézni.
Holdas templom: 1790-ben épült, a tervező Eder Jakab volt, a kivitelező pedig Ioann Lins. A ?Holdas templom? megnevezést az 1793-ban a toronyba felszerelt gépezetről kapta. Az óramű és a hold egy leleményes nagyváradi lakatosmester, Georg Rueppert műve; a holdat forgató gépezet 28 naponta végez egy teljes forgást, ezáltal a holdfázisokat is mutatva a pontos idő mellett a megfelelő napszakban. Az óramű horgonyzóvasán még ma is olvasható a tervező mester neve németül: ?Georg Rueppert in Grosswardein, 1793?
Szent László templom: 1720-ban kezdték el Csáky Imre püspöksége alatt, a bejárat fölötti felirat tanúsága szerint pedig 1733-ban fejezhették be. A város alapítójának és csodatevő szentjének ajánlott templom épületében, főleg a mennyezet közelében a szent életének jelentősebb momentumai, a városalapítás legendája, halálának és eltemetésének mondaköre, valamint szentté avatása látható. A templom belsejében található Nagyvárad legrégebbi oltára.
Városháza: A nagyváradi városháza ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült, aki 1896-ban nyerte meg az építkezésre kiírt pályázatot. A városháza felavatására rendezett, első ünnepi közgyűlésre 1904. január 10-én került sor. A városháza 50 méter magas tornyának négy szintje közül három panoráma-kilátóval rendelkezik. A torony tetejére vezető 250 lépcsőfok megtételéért a városra nyíló csodálatos kilátás kárpótolja a látogatókat.
Lévay Palota: A Sebes-Körös jobb partján álló, L alaprajzú épület 1892 és 1894 között épült, az építő, Hazlián János klasszicista stílust alkalmazott, a korai eklektika megoldásaival ötvözve.
Darvas ? La Roche ház: A Vágó testvérek által szecessziós stílusban tervezett épület, jellegzetes alkotása a két építész Körös parti tevékenységének. A háromszintes villa megrendelői, Darvas Imre faipari nagyvállalkozó és felesége, Schutz Margit voltak. Noha egészében az épület a bécsi szecesszió világát idézi, a dekoratív elemek a népművészetből és a természetből táplálkoznak, mint a Vágó testvérek más alkotásainál. A Darvas-ház a legelegánsabb és legkorszerűbb váradi rezidenciák egyike volt.
Szigligeti Színház: A nagyváradi eklektikus építészet egyik legszebb példája a színház, amely túlsúlyban neoreneszánsz elemeket tartalmaz, de a legdíszesebb része a középrész elé emelt, a klassziciszta hagyományokat követő, nyílt, oszlopos csarnok a háromszögű oromzattal, amelyet egykoron domborművek díszítettek. A színház épülete belül a neobarokk stílus tobzódását mutatja be. A színház előtti szobrok a színházművészet két múzsáját ábrázolják: a tragédiáét (Melpoméné) és a komédiáét (Thália).
Sztarill Palota: A hírneves EMKE-kávéháznak adott otthont, ahol Ady Endre oly sokat ült, és ahol múzsáját, Lédát is megismerte. Az épület jellegzetességét a gótika és a szecesszió elemeinek sajátos keveredése adja. A bejárattól jobbra és balra egy-egy hosszanti elrendezésű tér, középen a félemeletre vezető csigalépcső található. Mindkét teremben zömök, eredetileg tükrökkel és míves faburkolattal borított pillérek tartják a kávéház ívesen kiképzett galériáját. A földszint és a félemelet falpilléreinek folytatásaként szecessziós stukkódíszek, a mennyezeten pedig virágos stukkók láthatóak.
Pannónia Szálló: Az 1904 júliusában megnyitott szálloda földszintjén nagyméretű kávéház, étterem és egy ?impozáns télikert? foglalt helyet, míg a pincehelyiségben sörház volt berendezve. A szállodában 1907-től Uránia néven mozgóképszínház működött. A szállodaépületet ifj. Guttman József építette meg saját terve alapján. Az eklektikus stílusú épület főhomlokzatát domborművek, illetve virág, szalag, puttó kombinációjából formált, sgraffitoszerű díszítések színesítik.
Poynár Ház: 1907-ben épült szecessziós stílusban. Az épület homlokzatát, amely Sztarill Ferenc remekműve, indás és más jellegű díszítőelemek uralják. Tökéletesen szimmetrikus homlokzatain az ablakkereteken és a párkányzaton színes kerámiadíszek láthatók. A főhomlokzatot különleges látványt nyújtó, jellegzetes esztétikumú virágmintás stukkók díszítik.
Adorján Házak: Az Adorján-házak Komor Marcell és Jakab Dezső első nagyváradi munkái voltak. Sztarill Ferenc volt mindkét épület kivitelezője. Az Adorján-házak tulajdonosa az az Adorján Emil volt, akinek nevéhez a Fekete Sas-palota emeltetése is kapcsolódik. A túlterhelt, nehézkes szecessziós stílust, amely nagy figyelmet szentelt a gazdag részleteknek, a népi ihletésű növényi díszítőelemek ?egészítik ki.?
Sonnenfeld Palota: A legrégebbi, szecessziós stílusban épült nagyváradi épület a Sonnenfeld ház, amelyet 1899-ben kezdett el építeni Spiegel Frigyes építész tervei alapján Scherz Károly, és amelynek homlokzatát szinuszoid elemek díszítik.
id. Rimanóczy Palota:Idősebb Rimanóczy Kálmán palotája a Fő (ma Republicii) utca és a Széchenyi (ma Traian) park 1. szám kereszteződésében áll. Bár pontos adat nem áll rendelkezésre, szakemberek szerint az épület, melyet az idősebb Rimanóczy Kálmán fia tervezett, 1905-ben készült el. ifjabb Rimanóczy Kálmán a velencei Cá d?Oro leegyszerűsített homlokzati formavilágát ültette át benne Nagyváradra.
Moskovits Palota: Építésekor, Nagyváradon először, előregyártott elemeket, fémszálakkal megerősített cementlapokat is használtak. Az eklektikus palota homlokzatain a szecessziós stílusjegyek uralkodnak. Gazdag növényi, szimbolikus díszítés ékesíti, tökéletes ívek és gazdag, jól kidolgozott szecessziós kovácsoltvas-díszítmények jellemzik.
ifj. Rimanóczy Palota: Kezdetben ez az épület a híres építész, ifj. Rimanóczy Kálmán otthona volt, majd halála után 1912-ben egy magánszemély megvásárolja, 1921-ben pedig eladja az Vallásügyi Minisztériumnak. A Minisztérium később Ortodox Püspöki Palotává alakítja. Az épületet valószínűleg 1903-ban épült.
Stern Palota: A 20. század eleji Nagyvárad leglátványosabb építményeinek sorába tartozik. A századfordulón Stern Miklós tulajdonát képezte. Az épület két utcára néző homlokzata gazdagon díszített, többszínű tulipán, pávaszem motívumokkal.
Apolló palota:A monumentális palota építési munkálatai 1912-ben kezdődtek. Ifjabb Rimanóczy Kálmán tervei alapján készült, az épület első részét ő maga építette, halála után pedig Krause Tivadar folytatta a munkálatokat az épület 1914-es elkészültéig. A palota elegánsan ötvözi a berlini szecessziót a német Empire stílus heraldikus elemeivel.
Ady Endre Múzeum: Az Ady Endre Emlékmúzeumnak az egykori Müller-féle cukrászda (Mülleráj) ad otthont, amely a 19 ? 20. század fordulóján igen népszerű volt a váradi értelmiségiek körében. Ez a bájos, teraszos lokál egyik kedvenc helye volt a fiatal Ady Endrének.
Barokk Palota: A római katolikus püspöki palota vagy barokk palota 1761 és 1777 között épült, a bécsi Franz Anton Hillebrandt építész műve. Az alapkő 1762 május 23-i letételét követően a munkálatok az osztrák építészmérnök, Johann Michael Neumann irányításával zajlottak. A palota épülete monumentális külseje és fényűző belseje miatt különleges.
Római katolikus bazilika:A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70, szélessége 30?40 méter. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte.
Kanonok-sor: Tíz, egymás mellett sorakozó épület alkotja. Az első épületet valószínűleg 1753 és 1758 között építették, az utolsót pedig 1875-ben. Ezek szolgáltak a püspökség kanonokjainak otthonául. Leglátványosabb eleme az 56 pillérre támaszkodó, hosszan elnyúló homlokzati árkádos folyosó, melynek boltozott térsora egyedi térhatást nyújt. A püspöki palota, a Kanonok-sor és a székesegyház együtt alkotják Nagyvárad barokk városrészét.
Cion neológ zsinagóga: <br />A négyzetes alaprajzú, magas kupolával fedett épületet Busch Dávid tervei alapján, idősebb Rimanóczy Kálmán építette 1877-1878-ban. A belső festés Horovitz Mór, kassai festőművész munkája. A festést jól kiegészíti a belső lépcsők korlátait és a szószéket elkerítő korlátot alkotó fémmunka, amelynek elemein szecessziós hangulatú virágmotívumok láthatók.

Tekintse meg további ajánlatainkat is:

Kalandozás a Bihari Hegyekben a Medve barlanghoz


+ Google Naptár + iCal Exportálás