Nagyvárad beruházásra, fejlesztésre szánt költségvetéséből, másfél millió euró értékben, a lakosság javaslatai és szavazatai alapján kiválasztott projekteket finanszíroz az önkormányzat.
A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal tavaly ősszel ötletbörzét hirdetett meg, azt kérte a váradi polgároktól, szervezetektől, adjanak ötleteket arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat milyen városfejlesztési beruházásokat valósítson meg. Az önkormányzat ezáltal szerette volna bevonni a lakosságot a város fejlesztésének tervezésébe, és közelebb vinni a polgárokhoz a döntéseket a közpénzek befektetésének mikéntjéről.
Az önkormányzat kezdeményezésének nagy sikere volt, a felhívásra több megvalósítható beruházási és fejlesztési ötlet érkezett. A beérkezett javaslatokból ötvenkét megvalósítható tervet választottak ki, ezeket szavazásra, lakossági közvitára bocsátották, hogy a legtöbb pontot összesítő tíz projekt kivitelezésének költségét a város költségvetésbe foglalja.
A projektek ismertetése már mindenki számára elérhető az interneten. A regisztrált látogatók a www.oradea.ro-n és a https://activ.oradea.ro linken, 2019.január 20-ig adhatják le szavazatukat az általuk támogatott beruházásra. A tervekről szervezett lakossági közvitákat február 28-ig szervezik.
A szavazásra bocsátott tervek között főleg közterületek: játszóterek, tömegközlekedési megállók, parkolóhelyek, kutyafuttatók, nyilvános vécék, sportpályák, vízparti sétányok létesítési, rendezési vagy korszerűsítési tervei szerepelnek.
Az RMDSZ nagyváradi szervezete a többnyire magyarok lakta Biharpüspöki lakónegyedben egy sport- és szabadidőpark létrehozását, valamint a vár keleti kapujánál egy parkoló létesítését kezdeményezte, amely megkönnyítené a vár megközelítését a turisták számára. Ezekre a projektekre várja a nagyváradiak szavazatát, hogy a projektek megkapják a megvalósításukhoz szükséges pénzt. A szervezet támogatja még a Várad volt a világ közepe című projektet is, amely emlékművet állítana a nagyváradi várban, amely arra emlékeztetne, hogy a Magyar királyság 1455-ben Nagyváradon létrehozott első csillagvizsgáló intézetében a földrajzi hosszúság meghatározására a váradi váron keresztülhaladó kezdő délkört jelöltek ki, melyet több mint 200 évig (1464-1667) használtak vonatkoztatási hosszúsági vonalként. Mivel ekkoriban a Tabula Varadiensis volt az egyik legpontosabb elérhető gyűjtemény, többek között Kolumbusz, Amerika felé tartó hajóján is ezt használta.
A nagyváradi magyarok részéről a nagyváradi neológ zsidó temető rendezésének terve is támogatást élvez.
Botházy Nándor, az RMDSZ nagyváradi szervezetének ügyvezető elnöke hozzánk eljuttatott nyilatkozatában elmondta, az a szándékuk, hogy a magyar közösség érdekeinek képviseletében mindig minden lehetőséget kihasználjanak. Ezért, ha van olyan lehetőség, hogy közpénzből, melyhez értelemszerűen a nagyváradi magyarok is hozzájárulnak, valamit célirányosan a magyar közösségnek lehet juttatni, akkor azt meg kell tenni. Ezúton is kéri, hogy a közösség érdekében, minden nagyváradi magyar éljen a lehetőséggel, és támogassa szavazatával ezt a három projektet az activ.oradea.ro internetes oldalon, illetve biztassa ismerőseit is, hogy álljanak az ügy mellé.
Az Erdélyi Magyar Néppárt által is támogatott projektek: a neológ zsidó temető rendbetétele, a rogériuszi víztorony kilátóvá és kiállítótérré való átalakítása, valamint a Petőfi park (Schlauch-kert) rendbetétele.
A Néppárt helyi vezetői minden nagyváradit szavazásra buzdítanak, mely a nagyváradi önkormányzat honlapján ? a www.active.oradea.ro oldalon ? tehető meg, vagy a Néppárt helyi képviselőit felkeresve a párt székházában, a Kálvin János utca 1. szám alatt, ahol készségesen állnak a szavazni vágyók rendelkezésére és segítenek az online voksolásban.
Jól ismert tény, hogy a nagyváradi zsidó temetőnek már az 1870-es évektől komoly története és kiemelt művészettörténeti jelentősége van. A temetőben, egyedi síremlékek alatt, a város kiemelkedően fontos személyiségei alusszák örök álmukat, mint például Deutsch K. Ignác, üveg- és porcelán-nagykereskedő, Emőd Tamás, költő, Grünwald Jenő és Szántó Dezső vasgyárosok, Laszky Ármin, a Szabadság című napilap tulajdonosa, Grósz Menyhért orvos, az Adorján, a Moskovits, a Sonnenfeld és a Weiszlovits családok tagjai, vagy épp dr. Böszörményi Emil ügyvéd. A Néppárt nagyváradi szervezetének meggyőződése, hogy a temető rendbetétele nem csak erkölcsi kötelesség, de így akár turisztikai célponttá is válhatna a legendás múltú temető, melynek felújítását Farkas László kezdeményezte – írja közleményében a Néppárt.
A Schlauch Lőrinc bíboros felkérésére 1890-ben elkészült kert, melyet a nagyváradiak ma leginkább Petőfi parkként ismernek, szintén fontos közösségi tere a városnak. A nagyváradi magyarság számára ugyanakkor különös jelentőséggel is bír a felújításra szoruló park, hiszen három kiemelten fontos, magyar vonatkozású szobor is itt kapott helyett: Petőfi Sándor, Bethlen Gábor és József Attila alakja előtt e parkban tiszteleghet az utókor. A park rendbetételének kezdeményezője ismeretlen, a Néppárt helyi szervezete azonban kiemelten fontosnak tartja, s ennek megfelelően támogatja is a felújítást.
Nagyvárad mindig is befogadta és otthont adott a különböző művészeti ágak képviselőinek, így a képzőművészeknek is. Ahhoz azonban, hogy a kortárs festészet vagy épp szobrászat még inkább kiteljesedhessen, szükség van új, modern kiállítóterek létrehozására is. A rogériuszi víztorony e célra valamint kilátóvá való átalakítása ezért szintén támogatandó kezdeményezés, megvalósulása pedig még inkább pezsgővé teheti a város kulturális életét. A víztorony átalakítását Holló Barna képzőművész kezdeményezte – írja a közlemény.
Az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete támogatásra ajánlja a fent említett projekteket, s arra kéri a város lakóit, hogy szavazatukkal vegyenek részt Nagyvárad fejlesztésében.
