Hadifogoly magyarok a nagy háborúban címmel nyílt kiállítás a Déri Múzeumban. A nagy háború hadifogsága, amely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is. Ezt az adósságot szeretné törleszteni a multimédia korszerű eszközeivel és egyedülálló gyűjteménye bemutatásával az MCC Magyar Összetartozás Intézete a Déri Múzeum közreműködésével megvalósított tárlaton.
A kiállítás kurátorai, Dr. Margittai Gábor intézetigazgató és Major Anita igazgatóhelyettes több mint egy évtizede térképezik föl a magyar történelem e fehér foltját. A kiállításhoz a tárlatnak otthont adó Déri Múzeum saját dokumentumokkal és tárgyakkal is hozzájárult. Nem közismert, hogy az első világháború idején Debrecenben is működött hadifogolytábor. Az ott élő foglyokról készült rajzok, fényképek, általuk készített, illetve használt tárgyak, hozzájuk köthető személyes darabok is megtalálhatók a Déri Múzeum gyűjteményében. Ilyenek például a fából faragott dísztányér vagy a bádogból készült „húsvéti” tojások, amelyek a források szerint a cár harctéri ajándékaként kerülhettek egykori tulajdonosukhoz.
A kiállítás szenzációja, hogy a Margittai Gábor és Major Anita által újra felfedezett Szegedi Kovács Ágoston – egykori hadifogoly – festőművész képeit itt láthatja először a közönség, olyan híres alkotók háborús munkái mellett, mint amilyen Mednyánszky László vagy Márffy Ödön.
Dr. Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere személyes hangvételű megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy kevés olyan magyar család van, amelyiknek ne lenne valamilyen személyes kötődése, emléke a 20. század nagy világégéseihez, ezen belül a hadifogoly-történetekhez. Egy ilyen kiállítás nagy megerősítése annak, hogy nem csak a történelemkönyvekben részletesen taglalt, nagy sorsfordító eseményekre, de a hétköznapi történetekre is fontos odafigyelnünk, ezeket emlékezetünkben megtartanunk, a tanúságait tovább éltetnünk. A Déri Múzeum elkötelezettségét e tekintetben nem először mutatja, hiszen az előző kiállítás, A felperzselt város Debrecen és a debreceni családok történetének hasonlóan kicsit árnyékban lévő epizódját, az 1944-es bombázásoknak a történetét hozta elénk.
Lakner Lajos, a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmény programjai jellemzően nem a társadalmi megosztottságot, hanem az összetartozást erősítik, ilyen ez a mostani kiállítás is. A hadifoglyok története közös élményünk, közös gondolkodásunk, ez a kiállítás, jöjjön bárki bárhonnan, gondoljon bármit a világról, megszólítja és részesévé tesz egy olyan történelmi sorsnak, amely Magyarország része, és amely akár a mai napig is meghatározza a családok, emberek sorsát, gondolkodását.
Dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, a kiállítás kurátora beszédében köszönetét fejezti te a Déri Múzeumnak, amely befogadta és lehetővé tette, hogy a múzeum gazdag debreceni vonatkozású anyagával kiegészítve láthassák azt az érdeklődők. Beszélt az Intézet tevékenységéről, Amely a Trianon után határon túlra szakadt magyar kisebbségekkel, a veszélyeztetett, vagy éppen virágzó Kárpát-medencei magyar közösségekkel foglalkozik. Elsősorban azzal, mit jelent és miért jó a 21. században magyarnak lenni és magyarnak maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak. A kiállításról szólva elmondta, a multimédiás vándorkiállítás Kárpát-medence szerte mutatta be a nagyközönségnek az első világháború balkáni halálmarsát, és szardniai hadifogoly-tábortait. Azt, hogy a szerb, és olasz és francia hadifogságot a tífusz- és kolerajárványokat, a kegyetlen bánásmódot a mintegy 85 ezer osztrák-magyar hadifogoly katonából jó, ha hatezren élték túl, és megpróbáltatásaik hazatérve sem értek véget. Beszéde végén Gyóni Géza, a krasznojarszki láger foglyának Nem hős halott, csak szürke rab sorait parafrazálva azt mondta, a hadifogoly nem csak szürke rab, hanem hős halott is.
A kiállítást Csákvári Sándor, az „Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport kutatásvezetője nyitotta meg. Beszélt a háborúk általános hatásairól, köztük azokról a személyes tragédiákról, melyeknek lenyomataival az új kiállításon találkozhatnak az érdeklődők.
A kiállítás szenzációja, hogy a Margittai Gábor és Major Anita által újra felfedezett Szegedi Kovács Ágoston – egykori hadifogoly – festőművész képeit itt láthatja először a közönség olyan híres alkotók háborús munkái mellett, mint amilyen Mednyánszky László vagy Márffy Ödön.
A megnyitón Szegedi Kovács Ágoston utódai, Vitályos Balázs zongoraművész és Vitályos Bence hegedűművész is közreműködtek, részleteket olvastak fel Szegedi Kovács Ágoston naplójából. Vitályos Balázs, az egykor meghurcolt művész, Szegedi Kovács Ágoston unokája úgy fogalmazott: a történelmet a győztesek írják, a veszteseknek nem marad más, mint az emlékezés.
A megnyitót követően Margittai Gábor történész, kurátor tartott szakmai tárlatvezetést.
A tárlat, amelynek anyagában a nagyváradiak is találhatnak érdekességeket, 2025. június 29-ig látogatható a Déri Múzeum Zoltai Termében.
