A Debrecen 2030 stratégia kettős céllal bír: egyfelől megteremteni a város belső egyensúlyát a gazdaság-közlekedés-jólét-lakhatás rendszerében, másrészt pedig a fejlesztések határon túli, nemzetközi dimenzióit figyelembe véve biztosítani, hogy Debrecen 2030-ra sikeres közép-európai regionális központ legyen – mondta Papp László polgármester a programot bejelentő sajtótájékoztatón. A város történetét évtizedekre meghatározó fejlesztési koncepciót bemutató sajtóeseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott: bár a városra már most sokan úgy tekintenek, mint Kelet-Magyarország és a Tiszántúl központjára, a kormány azt szeretné, ha Debrecen igazodási pontot jelentene a határ túloldalán lévő területeknek is, és egy közös, együttes fejlesztés központjává tudna válni.
A Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére ? mondta Papp László polgármester a Debrecen 2030 programot bejelentő sajtótájékoztatón.
– Mi, itt Debrecenben magunk mögött hagyjuk az elmúlt 100 év kudarcait és nyitunk egy sikeres új évszázadot ? fogalmazott a polgármester.
A Debrecen 2030 létrejöttének egyik legfontosabb feltétele az a politikai stabilitás, amely 1998 óta jellemzi a várost. 22 éve következetesen és céltudatosan fejlesztjük Debrecent a régió vezető városává. Fejlesztéseink középpontjában az áll: Mindent a debreceniekért teszünk. Ez a gondolat a Debrecen 2030-ban is tovább él.
– Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik ? mondta Papp László polgármester.
A Debrecen 2030 stratégia kettős céllal bír: egyfelől megteremteni a város belső egyensúlyát a gazdaság-közlekedés-jólét-lakhatás rendszerében, másrészt pedig a fejlesztések határon túli, nemzetközi dimenzióit figyelembe véve biztosítani, hogy Debrecen 2030-ra sikeres közép-európai regionális központ legyen.
Bővítik a repülőteret, és ide költözik a Természettudományi Múzeum
Új korszakot nyitunk, dinamikus növekedést hirdetve az oktatásban – elsősorban a gazdaságorientált képzésekre fókuszálva -, nemzetközi jelentőségű kulturális fejlesztéseket indítunk, amelyeknek zászlóshajó projektjei az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem lesz.
A jövő közép-európai régióközpontja nem képzelhető el a fenntarthatóság és környezettudatos városirányítás nélkül. Új környezetpolitikát hirdetünk, középpontban az erdők és zöld területek védelmével, minőségi megújításával, megújuló energiára épülő fejlesztésekkel és a Civaqua-programmal, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja el Debrecen területére.
A Debrecen 2030 program első, 2021 és 2023 közötti időszakban 48,3 milliárd forint kormányzati támogatást irányoz elő a végrehajtásra, amelynek kedvezményezettjei Debrecen városa, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A program része az Intermodális Közlekedési Központ megvalósítása, az 1-es villamosvonal korszerűsítése, új villamosvonal kiépítése kelet-nyugati irányban, valamint a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése is – mondta Papp László a Kölcsey Központban megtartott eseményen.
Palkovics: Debrecen az ország legfőbb városa
A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés – ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
A miniszter Debrecent az ország egyik “legfőbb városának” nevezte, melynek fejlődési története példaértékű, és igazolja a magyar kabinet fejlesztési stratégiáját is.
Palkovics László fontos célnak nevezte, hogy “Debrecen belátható időn belül ne csak a keleti régió, hanem a szomszédos országok számára is igazodási pont legyen”. A miniszter szerint “Debrecen a munkaerőpiaci versenyt az iskolapadban akarja megnyerni”, minőségi oktatással és vonzó jövőképpel hívja a fiatalokat. Palkovics László ismertetése szerint három projektciklust terveznek: az első 2021 és 2023 közötti ciklusban 50 milliárd forint költségvetési támogatást nyújtanak majd városi és egyetemi infrastruktúra fejlesztésekre.
Kósa Lajos: a magyar jövő Debrecenben épül
Az országgyűlési képviselő a Debrecen 2030 programot magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: “Orando et laborando”, azaz imádkozzál és dolgozzál.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a regionális szereplők összefogását emelte ki, megjegyezve, hogy az innovatív klaszterek rendszerében az elmúlt években komoly együttműködés jött létre az egyetem, az önkormányzat, az ipar, a pénzintézetek és a kormányzat között.
Bács Zoltán egyetemi kancellár hozzátette: a Debrecen 2030 program keretében 2023-ig 15 milliárd forintot fordítanak egyetemi infrastruktúrafejlesztésére, 19 milliárdot pedig műszaki és informatikai beruházásokra.
A Debrecen 2030 programot a következő időszakban részletesen is ismertetik.
