Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament együttes ülése hétfőn a jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ludovic Orban kormányának. Ludovic Orban a szociáldemokrata Dăncilă-kabinet leváltása után kapott kormányalakítási megbízást.
A kormány beiktatásához a törvényhozók többségének – legalább 233 képviselőnek és szenátornak – a támogatására volt szükség. Az Orban-kormány 240 szavazatot kapott.
A politikailag egyszínű – kizárólag a PNL politikusaiból és független szakértőkből álló – 18 tagú új kabinetnek az eddig ellenzékben lévő jobbközép pártok, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a nemzeti kisebbségi frakció törvényhozói szavaztak bizalmat, de néhány baloldali törvényhozótól is kapott támogatást.
A bukaresti parlament legnagyobb jobboldali frakcióján, a PNL-n kívül a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Traian Băsescu volt államfő alapította jobboldali Népi Mozgalom Pártja (PMP), az augusztusig a szociáldemokratákkal együtt kormányon lévő, majd ellenzékbe vonult Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) támogatta az Orban-kormány beiktatását. Megszavazta az új kormányt az RMDSZ is, amellyel a PNL parlamenti együttműködési megállapodást kötött, továbbá a nem magyar nemzeti kisebbségek 17 fős frakciója.
A bizalmi szavazás kimenetele – sőt a parlament határozatképessége is – mégis az utolsó pillanatig kétséges volt, ugyanis a parlamenti mandátumok több mint 40 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette, 7-8 százalékos erőt képviselő baloldali Pro Romania párt a parlamenti ülés bojkottálásával próbálta meggátolni a jobbközép kormány beiktatását.
Végül a két baloldali politikai alakulat pártütőin múlott az, hogy az Orban-kormány megkapta a parlament bizalmát: a román hírtelevíziók szerint mind a PSD-ből, mind a Pro Romaniából legalább 5-5 törvényhozó szavazta meg a PNL-kormányt, annak ellenére, hogy a párt vezetői az “árulók” kizárását helyezték kilátásba.
Viorica Dăncilă ügyvivő miniszterelnök, a PSD elnöke, a parlamenti szavazás után heves támadást intézett Klaus Iohannis államfő ellen, mondván, hogy az Orban-kormány beiktatása a jobboldali elnök “féktelen hatalomvágyának” a megkoronázása, amellyel a jobboldali elnök – szerinte illegális politikai manőverek révén – kisajátította a végrehajtó hatalmat. Dancila arra utalt, hogy Iohannist a PNL éléről választották 2014-ben államfővé, és a PSD-kormány leváltása után saját volt pártja elnökét bízta meg kormányalakítással.
Az új román kormány legfeljebb egy évig, a jövő évi parlamenti választásokig irányíthatja az országot, meglehetősen ingatag és sérülékeny, hat különböző frakció együttértését feltételező parlamenti támogatásra támaszkodva.
Első sajtónyilatkozatában Ludovic Orban miniszterelnök a “kártékony PSD-kormányzás” hibáinak kijavítását, a költségvetési egyensúly helyreállítását, a befektetők bizalmának helyreállítását és egy új európai uniós biztosjelölt megnevezését emelte ki kormánya legsürgősebb teendői közül.
A parlamenti szavazást követően az államfő aláírta a kormány kinevezéséről szóló elnöki rendeletet. Az új kormány még hétfőn leteszi a hivatali esküt az elnöki hivatalban.
Az RMDSZ nem számít csodákra, de tiszteletet vár Ludovic Orban kormányától
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem vár csodákra, de felelős kormányzásra számít és elvárja a magyar közösség iránti tiszteletet a Ludovic Orban vezetette új román kormány részéről.
Erről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszélt hétfőn a parlamentben, amikor a jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Orban és az általa javasolt kormány bizalmi szavazásra járult a törvényhozás elé.
“Ha tisztelni fogják a romániai magyar közösséget, megkapják a mi tiszteletünket és támogatásunkat is” – szögezte le Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor emlékeztette Orbant, hogy egy alig egy éves (a jövő év végén esedékes parlamenti választásokig tartó) mandátummal rendelkező kormányt vezet, és az ő felelőssége, hogy kompromittálja-e a hosszú távú jobbközép kormányzás esélyét.
“Bármilyen hiba, bármilyen arrogancia, bármilyen szakértelemhiány, bármilyen túlkapás és a megfontoltság hiánya kompromittálni fogja annak az esélyét, hogy a parlamenti választások után is folytassák a kormányzást. Romániának szüksége van a parlamenti választások után is egy jobbközép kormányra. Hogy lesz-e vagy sem, az önön múlik, ennek felelőssége az ön vállát terheli” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Amit viszont elvárunk, az a felelősségteljes kormányzás minden állampolgár felé, tisztelet minden közösség felé. Elvárjuk a közügyek tisztességes és átlátható rendezését, valamint a költségvetés kiigazítását és a jövő évi büdzsé megalkotását – tette hozzá.
A PNL-vel a múlt héten kötött parlamenti együttműködési megállapodásra utalva Kelemen Hunor kifejtette: az RMDSZ elvárja, hogy az új kormány a GDP 6 százalékát az oktatásra fordítsa, hogy biztosítsa a közberuházásokhoz szükséges forrásokat a helyi közösségek és a nagy infrastruktúra fejlesztések szükségleteinek tiszteletben tartásával és kérje 2 milliárd euró uniós támogatás átcsoportosítását a nagy infrastruktúra programból a regionális operatív programba.
Az RMDSZ ígéretéhez híven támogatja a PNL-kormány beiktatását, de készen áll arra is, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbüntesse azt, ha szükség lesz rá – zárta parlamenti beszédét az RMDSZ elnöke.
Válaszában Ludovic Orban arról biztosította a magyar szövetséget, hogy kormánya tiszteletet fog tanúsítani a nemzeti kisebbségek iránt, amelyek – nézete szerint – gazdagabbá teszik Romániát.
Kelemen Hunor beszéde az új kormány beiktatásának vitáján, ITT olvasható.
Néppárt: Újabb elszalasztott lehetőség, hiányzó magyar összefogás
Jellemző és sokatmondó a bukaresti politikai ?elit? viszonyairól és morális állapotáról, hogy a parlamenti mandátumok mintegy alig negyedét magáénak tudó Nemzeti Liberális Párt kormányfőjelöltjének a román honatyák első nekifutásra bizalmat szavaztak, ezzel a második világháború óta először tisztán liberális román kormány alakulhat – írja keddi közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége.
“Az már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az országot három éve botrányból botrányba vezető és szinte az utolsó pillanatig az RMDSZ támogatását is élvező PSD-ALDE kormányok ámokfutásának véget kellett vetni. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy a Ludovic Orbannak bizalmat szavazó politikai alakulatok és képviselők egyike sem a közjó, hanem egyedül a pillanatnyi politikai haszon, vagy épp túlélés érdekében döntött így.
Ebből számunkra, erdélyi magyar választópolgárok számára egy következtetés mindenképp levonható, a jelenlegi parlamenti pártok és pártöredékek között vajmi kevés különbség mutatható ki.
Az új kormány támogatottsága megmutatta: a magyar képviselők szavazata nélkül Ludovic Orban ma nem lenne kormányfő. Sajnálatos módon azonban az érdekeinket képviselők, mint ahogyan az elmúlt harminc évben oly sokszor, újabb lehetőséget szalasztottak el. A PNL-kormány támogatásának feltételei közül ismét hiányzik az önálló magyar orvosképzés ügye, a magyar nyelvhasználat hivatali kereteinek bővítése vagy az észak-erdélyi autópálya befejezése, nem beszélve az elmúlt három évben egyetlen lehetséges érdekérvényesítési lehetőségként kommunikált PSD-RMDSZ együttműködés ?eredményeinek? felszámolásáról: az Úz-völgyi temető eredeti állapotának visszaállításáról, vagy az ártatlanul bebörtönzött kézdivásárhelyi fiatalok koncepciós peréről. Helyette, szinte bizonyosra vehető, hogy a megkötött alku tárgyát ismét a pillanatnyi érdek szerinti választási szabályok rögzítése és a pártszínekben szerzett funkciók megtartása képezték, úgy, ahogyan az elmúlt évtizedekben mindig, mikor a közösségünktől kizsarolt támogatás segítségével a nevünkben lehetett alkupozícióba kerülni.
Az elmúlt néhány nap története igazi erdélyi magyar politikai abszurd: Kelemen Hunor a liberálisokkal és az USR-vel közösen megbuktatja a PSD-kormányt, melyet a megelőző években támogatott, majd támogatja az új PNL-kormányt és eközben államelnöki kampányában kizárólag a PNL és az USR jelöltje ellen folytat negatív kampányt. Eközben folyamatosan támadja a PMP-s Traian Basescu volt államelnököt, de nemhivatalosan a PMP jelöltjét, Theodor Paleologut ajánlja azoknak, akik mégsem szavaznák őt meg. Teszi ezt úgy, hogy ifjúsági szervezete, a MIÉRT ezzel egyidőben negatív kampányban támadja Paleologut. Ugyanakkor ne felejtkezzünk meg a marosvásárhelyi vegyes pártról, a Szabad Emberek Pártjáról sem, amely elnökének, Dan Mascanak Kelemen Hunor újabban szintén udvarol, miközben pártja ? amúgy helyesen ? eddig elvi alapon veszélyforrásnak tekintette a román-magyar vegyespártokat. Pedig a tisztelet ? ?hunorosan? a respekt ? legfőbb jellemzőjének az egyenes beszédnek kellene lennie.
Törvényszerű tehát a magyar választók egyre nagyobb kiábrándultsága és bizalmatlansága. Sajnálatos tény, hogy ebben a helyzetben az RMDSZ valamennyi román párttal hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, csupán a magyar-magyar párbeszédtől zárkózik el. Pedig ha valamikor, akkor most lett volna fontos és időszerű összehívni az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot a közös erdélyi célok meghatározásra és az új akcióegység megteremtése érdekében, ha már a parlamenti képviselet monopóliumának birtokában az RMDSZ a teljes erdélyi magyarság nevében kötött régi szövetségese ellenében új szövetségesével új politikai alkut.
A jövő évi két választás perspektívájából talán még nem késő. Az Erdélyi Magyar Néppárt készen áll az egyeztetésre, az új magyar egység megteremtésére” – írja a Néppárt nevében Csomortányi István elnök.
-MTI-, denagy.hu
