A Bihar megyei önkormányzat elnöke, Ilie Bolojan azt szeretné, ha az önkormányzat fenntartásába tartozó nagyváradi kulturális intézmények felemelkednének a város épített örökségének szintjére, mennyiségileg több és sokszínűbb kínálatuk lenne, saját bevételeik elérnék a költségvetésük 25-30 százalékát, és néhány év múlva elérnék akár az osztrák kulturális intézmények mutatóit is – erről a megyei önkormányzat elnöke nyilatkozott hétfőn.
A politikus sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét, először azóta, hogy Nagyváradon széleskörű tiltakozás alakult ki az önkormányzat azon tervével kapcsolatban, miszerint össze akarják vonni a román és a magyar színházat, az azokhoz tartozó bábtársulatokat és néptáncegyütteseket, valamint a nagyváradi filharmóniát.
Bolojan kifejtette, hogy a kulturális intézményeknek “fel kell zárkózniuk a város épített örökségéhez, tevékenységüket sokszínűbbé kell tenniük, szélesebb közönséget kell megszólítaniuk ahhoz, hogy négy-öt év múlva az osztrák kulturális intézmények mutatóit érjék el”.
Elmondta, hogy a megyei önkormányzatnak évente 7-10 millió eurót kell fordítania a kulturális intézményekre, ez utóbbiak pedig a költségvetésüknek alig 6-7 százalékát tudják előteremteni saját bevételeikből. “Más európai uniós államokban a saját bevételek négyszer-ötször nagyobbak” – mondta Bolojan.
Kiemelte, hogy a Nagyváradi Állami Filharmónia hetente csak egy koncertet ad, míg a Cri?ana román néptáncegyüttes havonta csak egy előadást tart, amin változtatni kell.
Bolojan azt kérte az intézményvezetőktől, hogy már a nyár folyamán változtassanak, pótolják a hiányosságokat, főleg nyáron és hétvégén növeljék rendezvényeik számát. “Azt hiszem jobbítani kell a kulturális intézmények működését is, ez nem jelent a kultúrával szembeni ellenségeskedést” – mondta Bolojan, és hozzátette, hogy ehhez elhivatott intézményvezetőkre van szükség, akik nem tekintik magukat “szakszervezeti főnököknek”.
Azt állítva, hogy a kulturális intézményeket “nem az alkalmazottak nyugalmának biztosítására tervezték, hanem azért, hogy minőségi kulturális közszolgáltatást nyújtsanak a polgároknak”, beszélt a határozott idejű munkaszerződésekről is, “amelyek a romániai kulturális szférában törvényi előírást jelentenek, és amelyek használatát meg kell fontolni”. Mint mondta, Romániában, ha kevés helyen is, de nagy társulatoknál is alkalmazzák a határozott idejű munkaszerződéseket. Ugyanakkor kijelentette, hogy jelenleg nincs szó létszámleépítésről.
“Tavaly év végén, amikor átszervezésekre került sor, a vezetőket arra kértük, hogy csökkentsék a felesleges álláshelyeket, amit meg is tettek. Most már nem volt szó a művészek létszámának csökkentéséről.”
A kulturális intézmények integrált működése, amelyről a közelmúltban a megyei önkormányzat és a nagyváradi városháza megállapodást írt alá, a filharmónia, a színházak és az APTOR közös tevékenységi naptárán kívül azok közös napirendjét, valamint anyagi bázisuk és technikai struktúráik használatát is jelenti – mondta Ilie Bolojan, aki arról is beszámolt, hogy június végére a működésre vonatkozóan konkrét javaslatok születnek, mind a megyei önkormányzat, mind a kulturális intézmények részéről, majd júliusban vagy augusztusban a a megyei közgyűlés szavazni fog, és az új határozatok hatályba lépnek.
Forrás: Agerpres
